Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

sem tünteti föl. Hűségesen fóljegyzi, hogy ez meg amaz munkáját mikor irta vagy adta ki, magáról a munkáról csak egy pár sort ir, ezt is csak néha, a legtöbbször hibásan. Például, hogy a „Borozó“ czimü költeményen, mely Petőfi első nyomtatott műve, más szin és hang ömlik el, mint a mi eddig lantos-költészetünkben divatozott, hogy „Levél színész barátomhoz“ czimü költeménye oly pont költészetében, mely nézlet-módját, de főleg páratlan eredetiségü kedélyét leginkább hordja magán, hogy „Hóhér kötele“ czimü regényének nyelve példányszerü, s „Tigris és Hiéna“ drámáját gyors cselekvény, érdekes menet, eleven festés és nyelv jellemzik, s mégis drámai becse alig van. Ily töredékes és félszeg megjegyzésekkel jellemzi Zilahy Petőfit mint költőt, kinek költészete oly szoros kapcsolatban van életével. Ide járul még, hogy a kor társadalmi és politikai viszonyait még csak nem is érinti, holott Petőfi költészete épen oly hű kifejezése korának, mint saját életének.

Zilahy könyvének e tekintetben egészen elhibázott tervét azzal akarta jóvá tenni, hogy bevezetéskép „Petőfi álláspontja“ czim alatt Petőfi költészetéről összeirt nehány lapot, melyek ciceróval szedve sem tesznek egy félívecskét, s melyekben, a mint maga megvallja, meg sem kisérli Petőfi költői nagyságának jellemzését. Egy pár töredékes eszmét mond el Petőfi álláspontjáról, melyeket előtte mások sokkal jobban elmondottak. Feltűnő, hogy Petőfit nem mint dalköltőt s a specifikus magyar dal megalkotóját emeli ki, a mi költészetének legerősb oldala, hanem csak átalában mint lyrikust. Az egész vázlatban kevés szabatosan jellemző vonás van, de annál több a tulság. Zilahy csak Petőfit ismeri el a magyar költészet voltaképi képviselőjének s azt hiszi, hogy ha valamit mutatni akarunk a külföldnek, egyedül csak vele állhatunk elő. Shakspeare bizonyára sokkal nagyobb költő Petőfinél, de leg- rajongóbb imádójának sem jut eszébe az, hogy az angol költészet egyedüli képviselőjének nevezze. Azonban ha e vázlatban Petőfi sikerült jellemrajzát Írja vala is meg Zilahy, még sem teszi jóvá könyvének hibás kompositióját. Életrajzban a jellemrajznak szerves résznek kell lenni, egyiknek a másikba olvadni, s egymást táplálva együtt fejleni egy egészszé.

A könyv másik hibája még ennél is nagyobb. Petőfinek mint embernek rajza teljességgel nem sikerült. Nemcsak művészieden, hanem nagy részt érthetlen is. Epen úgy nincs benne művészi alakítás, elevenség, mint bensőbe ható törekvés, lélektani következetesség. Zilahy csak külsőleg