Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

ság uj megváltója a világnak s elragadtatásáról fogalmat nyújthat az, hogy a júliusi forradalom ágyu- dörgését Béranger, a szabadság legnagyobb apostola dalai visszhangjának nevezi. Megkapja a franczia szabadsághősök lelkesiiltsége, tollat ragad, megénekli a verduni kapitány önfeláldozó hőstettét, aki inkább szivén lövi magát, semhogy a várat feladja a németeknek. Bámulója volt az önfeláldozásnak s szerette volna, ha nemzete is e példák után indul. A példák hatottak és a szabadságharcz hírneves és névtelen hősei uj és uj dalokat szakasztottak szivéből.

Mindnyájan tudjuk, hogy Petőfi Francziaország- nak nagy tisztelője volt, és rajongott érte. Nyelvét alaposan értette s irodalma folytonos tanulmányozásának s szeretetének tárgya volt. Bérangert különösen szerette, sőt áhítattal csüngött rajta. Reá vonatkozó feljegyzései, meg az a körülmény, hogy a franczia népköltőnek több szép dalá: lefordította, bizonyítják rajongó tiszteletét Béranger iránt. Erdődről, 1847. máj. 26-ról úti leveleiben a következő sorokat irta Kerényi Frigyeshez:

»Holnap indulok Nagyvárad felé Pestre a onnan a külföldre. Nőtlenségem utolsó hónapjait utazással töltöm. Megnézem a tengert, melyet annyira óhajtok már látni, mert hisz az rokona szivemnek : mély és viharos. Megnézem Shakespeare, Shelley és Byron hazáját, a sötét Angliát, s megnézem Béranger honát, a fényes Francziaországot és magát Bérangert, a világ uj megváltójának, a szabadságnak legnagyobb apostolát. A júliusi revoluczió ágyudör- gése Béranger dalainak visszhangja volt. Mindenki tisztelettel említse az ő szent nevét. O a világ első költője.«

így ir Petőfi Bérangerről, a francziákról, s párisi utazási tervéről; de ez utazás tervét, házassága miatt, nem valósíthatta meg.

Petőfi lefordította Béranger következő költeményeit : Gyermekkori emlékek, A jó aggastyán, Képzelt utazás, Honvágy s Legújabb dalát, melyet a februári forradalom hírére irt. Jellemző az a megjegyzés, melyet a Legújabb dalhoz fűzött. A jegyzet igy szól: »Sietek lefordítani e költeményt, mely megbecsülhetetlen érdekű, talán nemcsak én reám, hanem minden olvasóra nézve, mert a dicső Béranger irta és irta a februári forradalom, a köztársaság kikiáltása után és irta 68 éves korában és végre, mert ez legszebb költeményei közül talán a legszebhik.«

De nyissuk fel Petőfi költeményeinek nagy könyvét. Megvan ez minden magyar házban, hallgassuk meg ma újra és újra, midőn a francziák megkoszorúzzák Petőfit, hogy mint dalol Petőfi a francziákról. Petőfi Respublica czimü költeményében a fran-