Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

De a mit a világosi formális fegyverletétel után még oldalán hagytak, nyolczadnapra neki is itt kellett letennie a kardot; itt, Sarkadon, hol imént még az ügyek »igen szerencsés fordulatát,« a békét, a nem­zeti zászló diadalát, a honvédség uj fényét és saját nagy, kimondhatatlanul nagy boldogságát remélte. Augusztus 21-én ezen a helyen vették el tőle és többi tiszttársától is a kardot. S nemsokára oda­került az aradi vár kazamatáiba, hol elvesztette hitét minden iránt, a mi szent, s elvesztette szép lelkének világát is. 1850. febr. 7-én végezte be életének tragé­diáját. Óit áll emlékobeliszkje az aradi régi temető­ben s egyszer-egyszer mégis csak kerül koszorú annak az igazán megrendítő végű hősnek a sírjára. A cserfa­levelekből kötött koszorún azonban nem csillog öröm- könyeink harmatja. Petőfi is máskép Írná azt ma. Hanem azért ez az »incuriosa suorum aetas« sem állhat meg közönynyel a sir mellett, hol a »tizen­negyedik« álmodozik hazáról, boldogsági ól. Márki Sándor. . ' ( 1

Next

/
Thumbnails
Contents