Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz

(K o s s u t h n á 1.) A »M. H.« még a kővetkezőket beszéli a czeglédi küldöttségnek Kossuthnál való időzéséről: Midőn a baracconei kertben, Kossuth vezérlete mellett sétáltunk, egy moha-lepte galy akadt utunkba és Szentpétery mérnök megjegyzést tett, hogy Olaszországban nagy számmal látott ily élődieket, az itt nagy csapása lehet a növény világnak. Kossuth ezt felelte rá: »Valóban úgy van ; de mindenütt nagy csapás az élődiek létezése.« E percz- ben haladtunk el egy ember derék-magasságú kiszáradt fa törzs mellett, mely ezer ágú repkénynyel volt körül fonva. Itt Kossuth megállt, s a repkény egy ágát megrázva, Szentpéteryhez és Dobos Andráshoz fordulva monda: »íme itt láthatjuk egy nagyobb példányát az élőd eknek, erről akár Magyarország és Ausztria juthatna eszünkbe. Eme törzs volt kertem legszebb, legéleterősebb fája, s az élődi növény rá kúszott, ezer karjaival körül fonta, ezer gyökerével kiszívta életerejét, s az életerős gyönyörű fa ma egy kihalt száraz törzs; de nem örülhet az élődi sem, hogy az őt fenntartó, az őt tápláló gyámolát tönkre tette, mert kihalva, elkorhadva az alap, ő is rövid időn el fog halni.« S midőn Szentpétery kérte, hogy az óra, a perez emlékéül, az általa megrázott repkénygallyat elvihesse, Kossuth igy szólt : »Vigye barátom, 8 emlékezzék meg Baracconéról, Baracoone remetéjéről, s azon elvekről, melyek e remetét remetének lenni kényszerítik.« — Hogy Kossuth a nemzeti tudományosság és művészet ügyét nagy figyelemmel kiséri, arról Baracconeben is meggyőződtünk. Különös örömét fejezte ki a természettudományi társulat virágzó állapota fölött Több részletes kérdést tett a Petőfi síremléke, a fővárosi nyilvános Petőfi-szobor és az erdélyi múzeumban felállítandó Petőfi-mellszobor ügyeiről. Semmi sem jellemezheti szebben a nemzetet jegyzé meg, mint az, ha büszkeségéül szolgáló szellemi kitűnőségei iránt kegyelettel vi éltetik; ha általános érdekeltséget mutat a tudomány és művészet