Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
saját maga által kihagyott költemények, egyet kivéve, mind megjelentek a „Pesti Divatlap“ 1844—45-ki folyamában. Az „Egy kritikushoz“ czimti itt jelen meg először, nem saját kézirata után, hanem csak másolatból. Meglehet, egy-két költemény kimaradhatott; nem volt rólok tudomásom. A Bajzához és Nagy Ignáczhoz irt levelek szintén Bajza Jenő szívességéből látnak itt napvilágot; a Szeberényi- hez írottakat a fentemlitett füzetke után köz- löm, sőt néhol meghagytam jegyzeteit is ; az Orlai-Petricshez Írottakat e jeles képírónk köz* lékenységének köszönheti az olvasó. 0 tanulótársa, barátja és atyafia volt Petőfinek, s minthogy csak egy pár hónap lehetett köztök a korkülönbség, nem tudták, melyik a bátya, melyik az öcs. Innen, hogy Petőfi hol öcscsének, hol bátyjának szólítja. Sajnálhatni, hogy Petőfinek hozzá irt régibb levelei mind elvesztek. Most már nincs egyéb hátra, mint búcsút véve az olvasótól, bocsánatot kérnem a becsúszott sajtóhibákért. Csak az vigasztal, hogy nagy részt nem értelemzavaró hibák, inkább csak betücserék, s hogy alig jelen meg magyar könyv, melynek előszavához ily nemű bocsánat- kérés ne illenék. Pest, dec. 5. 1862. Gyulai Pál.
