Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
I Sokat tűnődtem a felett: ne adjam-e át az Ügyet valamely hazai testület, például az Akadémia, vagy a Kisfaludy-társaság kezébe ? Van-e egyáltalán jogom ezt az ügyet, mely nevem alatt indult meg, másra, teherként átruházni ? Hogy megy gyorsabban: igy-e, vagy amúgy? Nincsen-e az Akadémia és a Kisfalu- dy-társaság eddig is már olyan gyűjtésekkel elhal- mozva, melyek bokros gondjait ezáltal csak bonyolítanák? Végre is, mi ez a kérdés, egyszerűen felállítva ? Több-e, a bizalom testületben, és kevesebb a felelősség egyes embernél, kinek legfőbb vagyona jó hírneve, melyet szüzén megőrizni, nemzete dicsőségére hasznosítani, életének egyetlenjeladara! — Aztán őszintén megvallom, hogy én azt a sokszoros kitüntetést, azt a lelkesedést, szerénységgel mond latom — hazafias rajongást, melylyel a haza szivem választottját : hegedűmet elhalmozta, hogy én mindezt nemesebben meghálálhatni nem gondolom, mintha hazámfiái azon megnyugtató gondolatot engedik élvezhetnem, hogy egyik szellem-rokonomnak emléke az én indítványom és lelkiismeretes buzgalmam utján jött létre. Engedjék nekem ezt a dicsőséget, melylyel Önök csak gazdagabbak lesznek, de mely nélkül az én művészi hajlandóságom és határtalan tiszteletem Petőfi iránt, szegény maradna. Ezt a bizalmat nem is egyedül magamnak igénylem, de igénylem a szaktudomány, művészet, szép- mütan és közélet azon férfiainak, kikkel, mint sérthet len övvel, magamat körülövedzem. Ezek ne® es Ízlése, gondos belátása, elismert szakértelme kezeskedik arról a nemzetnek, hogy azon lelkes aláírók és ivtartók, kiknek pergamenre jegyzett nevei a szobor talapzatában örök időkre letétetnek, nem találják tehernek azt a „pyramist“, melyről a költő jós ihlettel előre megé- nekié, hogy az az ő nevére emelkedik. A bizottmányba közreműködésüket egyelőre a következő, általam igen tisztelt férfiaktól valók szerencsés megnyerői: Arany János, Barabás Miklós, Csen- gpry Antal, Egressy Gábor, Gorove István, Greguss Ágost, gr. Haller Sándor, Henszlman Imre, Jókai Mór, b. Kemény Zsigmond, Királyi Pál, Pákh Albert, Poru- péry János, Bottenbiller Lipót, Szász Károly, Székely József, Toü: orv Anasztáz, Tompa Mihály, Tóth Kálmán, Urváry György, b. Wenkheim Béla. Deák Ferencz, h. Eötvös József urak távol lévén, szives részvétöket csak megérkezésükkor kérhetem. E bizottmány minden lépéséről a nemzet, nyilvánosig utján, időszakonként tudomást veend. Kelt Pesten 1860 decz. 26-án. Reményi Ede s. k. r „Petőfi emlék-szobor ‘ indítványozója. Régi Posta-utcza, 2. sz. alatt *)
