Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
25 A mozi és a Nemzeti Színház. Ez a két név így, egymás mellett, ugy-e, különösen hangzik. Pedig a dolog nem is különös. Egyáltalában nem különös. Arról van szó, hogy a tanács — a bölcs tanács — kimondotta, hogy a Népszínház épülete mellett fölépített „Apolló’“ nevezetű mozi konkurrenciát csinál az agg Nemzeti Színháznak, mely utóbbi — hiszen méltóztatnak tudni róla — ez idő szerint a Népszínházban ütötte föl tanyáját. E bölcs megállapítás okából elhatározta a megállapításnál is bölcsebb tanács, hogy nem ad többé játszási engedélyt az Apolló nevezetű mozinak. Indokolás : a konkurrencia, a konkurrencia. Méltóztatnak a három év előtt történtekre emlékezni, uraim és hölgyeim ? Három évvel ezelőtt, kérem, engedélyt adtak az Apolló című mozinak, hogy a Népszinház épülete melleit felüsse a sátorfáját. Az indokolás akkor úgy hangzott, hogy a Népszínháznak nem csinál konkurrenciát a mozi, Ez történt három évvel ezelőtt. De, hej, azóta már három év telt el, megrakodva búval és örömmel és azóta már nem a konkur- rencia-mentes Népszinház játszik az Apolló cimű mozi szomszédságában, hanem a Nemzeti Színház, az — hogy is szokták csak nevezni ?— az ország első -színpadja, amelyet, — szegény, roskatag, összeomló szinház! — meg kell védelmezni a mozi széditő konkurenciájától. A megvédelmezés módja pedig az, hogy a mozinak el kell pusztul
