Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
u , A «VASÁRNAPI ÚJSÁG» és «POLITIKAI ÚJDONSÁGOK» J. SZaHI. Ára egész évre 2 frt. s a «KÉPES NÉPLAP» MELLÉKLAPJA. Ára félém 1 frt. 1880. Febr. A nihilisták újabb merénylete. Az orosz népet, melyet eddig csak sajnálni vagy megvetni tudott, egyszerre bámulni kezdi a világ. Nem annyira azért, mintha egyszerre nagyszerűnek látszanék előtte. Hogy e fogalom alkalmazható-e rá, azt még lehet vitatni. És ha az volna is, nagyszerűt már látott a világ a közelmúltban. Az 1793-iki franczia forradalom és későbbi fejleményeiben a nagyszerűnek fogalma, úgy hiszszük, elérte azt a delelő magaslatot, melynek neve a netovább. De fölkelti bámulatunkat azért, mert — rejtélyes megfoghatlan, uj, merőben eredeti e mozgalom, és mig magyarazataadva Szentpétervári képek nem lesz, valóban csodálatos. Ha egy bonyodalmas franczia, úgynevezett szörnyregényben olvasnék e történeteket, melyekről a táviratok értesítenek, megindulás nélkül dobnók félre, azt mondva rá: hisz ez teljesen valószínűtlen, ez lehetetlen. De azt gondolni, hogy itt misztifikáczió forog fönn, hogy e hírek csak túlzottak is, merőben lehetetlenség. Igyekezünk te' hát magyarázatát keresni e dolognak Oroszország sajátos viszonyaiban. Oroszország területileg hetedrészét foglalja el az egész földnek. E roppant területen magában véve egy nagy számú nemzet, de aránylag kevés nép lakik. A pusztaság, hozzá az égalj, megmagyarázza, hogy a földnépe műveletlen, és ennélfogva kész vak eszköze az önkényes hatalomnak. A városok lakossága, az arisz- tokraczia, a középrend azonban műveltségben utolérte a nyugatot. A vasút, a : A kenyérárusok piacza. sajtó bevitték ide is a forradalom kovászát. A műveletlen vidékek népe szolgáltatja az önkény engedelmes eszközét, a katonát, melynek vaskapcsait a miveit értelmiség nyílt — forradalmi — harezban nem képes szétpat-
