Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
48 Mindenüknek vig Fársáugi napokat. FELSŐKNEK ENGEDELMflBŐL Kolozsvárat 1778-ban. Januáriusnak 11 dik napján, úgy mint Farsang első Vasárnapján lészen leg-elsö MASKARA BÁÁL A Méltóságos Grófi’ RÉDaI MIHÁLY Ur Eö Nagysága házának újonnan fel-épült mulatságos Palotájában kelemetes musikának zengésével, és ez fog tartani minden Vasárnap, Hétfőn és Szerdán egész Fársángon; utolsó három napjaival pedig bé-zárattatik. A’ mellyre minden MÉLTŐSÁGOS, FŐ, Nemes, és Becsületes, mulatságot kedvellő Személljek tisztelettel invitáltatnak. Itten a’ kinek tetszik minden féle hideg sültek, úgy mint Borjú, Pujka, Kappany hús, Sunka, füstös nyelv, Szalámi kolbász, Irós tészták, s’ több e’ félék találtatni fognak. Nemkülömben Herba Tliéét, Káft’ét, Csokoládét, Rosolist Cernslain, és Olio Zuppen neveztetett italokat, úgy Lémondát, Mandola tejet, jó fáin Borokat, és Sert, kiki kedve szerént ólttsó illendő áron meg-kaphattya. Amint Ezeknek taxája egy ki tétetett Listából nyilvábban ki fog tettzeni. Hogyha pedig azon napokban valaki meleg ételt avagy vatsorát ké- vánna, az egy nappal elébb a’ Báál szerzőt arról tudósittsa. N. B. Szolgáknak itten Libériába tántzolni meg nem engedtetik. Az árra minden személytől 20 Ivrajczár. Kezdette 7 órakor estvo. Ez okmányra határozott jellegű, szé;> latin betűkkel Írva n következő egykorujegy- zet áll: ,.Minek-elótte ezen jelentő czédulák kioszto- gattattak volna, a’ szépen fel-czifrázott Báli ház, 7-dik Januáriusra virradólag, három orrakor, szörnyű ropogással le-omlott, fala egyik felől, fedele egészen, valamibe benne volt, öszve romlott. az Istennek nagy irgalmassága azokhoz, kik itt farsangolni készültének, hogy az élőt esett, még penig éjszaka leomlása e Háznak. Mert ha akor történt volna benne lettek volna leg először, az egész ország gyászba volna, vnllyon nem báladással tartoznak é Istennek mind azok, részesi lettek volna e Bálnak ?“ Aezél-köszörlilés. (Képpel.) beretva vagy kés pengéje oda nyomul a kőhöz, akkor ott láthatod ugrálni azokat a szikrákat, melyek mint apró szentjánosbogarak repkednek a levegőben, s azontúl is nagy számban, a szemnek láthatatlanul. Az aczélnak apró forgácsai ezek, melyek oda surlódva a köszörű kövéhez megtüzesednek a mint a tűzben, a köszörűkő elkapja őket, s a levegőbe röpíti el. Az ügyes köszörűs elkerüli röpülésüket. Oda fordítja a pengét, hogy e szikrák elfelé röpüljenek tőle és ne felé ; de egy balfogás : a szikra szemébe ugorhat, reája nézve elvesztette báját az egész világ. S a mi az utczai köszörűsön megesbetik véletlenül, az a műhelyben sokadmagával dolgozó köszörűsön megesik vigyázat daczára is. Ott Sheffield gyáraiban, hol az asztali késeket és villákat ezer számra köszörülik, hol százanként dolgoznak a munkások egy-egy közös helyiségben: ez a vas szikra csak úgy szállong, mint tolluraktárban a pehely, s nem marad tőle menten a szem. A munkások üvegeket erősítenek szemeik elé, de a szikrák néha áttörnek ezeken is, s megtámadják a legnemesebb szervet, a látás szervét. De megtámadják még n igyobb mértékben a tüdőt. A belélegzés által nem csak a levegő jut a testbe, hanem azok az apró aczél-forgácsok is, melyeket a köszörü- kő kapkod le a pengékről. S a tüdő ezeket nem bírja meg. Odara- kodnak azok előbb mint giimők, aztán köhögésre ingerük a légzés szervét, beáll a tüdősorvadás s a köszörűsnek hamar vége. Sheffield gyáraiban ritka köszörűs éri el a 135-ik évet, mind elhalnak a tüdővészben. Igyekeztek rajtok segileiű, s a mint a szemök védésére luk üvegeket alkalmaztak, melyeken átlátni lehet., úgy szájukra és orrlyukaikra poszté t tettek, melyen át lehetett lélegzeni.Remény volt hozzá, hogy a munkások igy tovább élnek, de elvetették ezt a módszert ők magok, mert a mesterség igy kevésbbé veszélyessé válván, a munkaadók le akarták szállítani a napszámot. Dolgoznak tehát életveszély közt — de hát jól megfizetNa a köszörűs mestersége sem épen az utolsó. Járni házról házra, utczáról utczára, vagy épen városról városra,-a mellett fütyürészni jókedvűen, dolgozni, ha épen van munka, pihenni gond nélkül, élni napról napra, s nem törődve soha a holnap pal, mert mindegyik nap gondoskodik a magáéról, ez még nem oly silány mestfrség, hogy végelbusulásra adja a fejét, a ki vele foglalkozik. Nem is egészségtelen. Künnjárni a szabad levegőn, dolgozni testileg és még sem megerőltetőén, testmozgást végezni kézzel és lábbal egyaránt még inkább erősitő mint kártékony. Hanem a mikor a köszörűs köve el kezd peregni, s a nek érte. Midőn ez angol gyárból, hol az egész világon hires sheiiieldi kések és villák készülnek, e képet bemutatjuk, nem lesz érdektelen megemlítenünk, hogy a késmivesség a XVI-dik században kezdett lendületet venni; ez időben jöttek átalános használatba az asztali kések. Mai napság Anglián kívül nagy kés-gyártó műhelyek vannak Németországban Solingenben és környékén, Francziaországban Puy-de-Dome, Haute-Marne és Yienne megyékben. Ausztriában Steyer városában. Franklin Társulat nyomdája. Köszörűs műhely Sheffield!}en (Angliában'.
