Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
36 is különböző alkalmakkal meglátogatták európai utrzók, és Tibet mint katholikus hittérítő tartomány volt ismeretes, sőt ez országban az európaiakat bizonyos barátsággal fogadták. Európai utazók, kik Tibetet meglátogatták és ez országról írtak, kbronologiai rendben a következők: Oderico de Porde- none 1325, Andrada Antal jezsuita 16_4, Grueber és Dorville 1661, Desideri és Freyre 1716, Horaz della Penna 1740 Bogle 1774, Turner 1783, Manning 1811, Hue és Gäbet 1844, W. J. Gill 1877. Ezenfelül Tibet határain hosszasabb ideiig tartózkodtak és tanulságos kutatásaik tárgyaivá tették azt: Körösi Csorna Sándor, Jáschke, Cunningham és újabb időben Desgodins abbé, annyira, hogy ha ismereteink Tibet felől még sokban hézagosak is, az érdekes tibeti nép foglalkozása és életmódja némileg mégis ismeretes már előttünk. Nem a ben- szülöttek fanatizmusa, hanem Khina politikája az, a mely Tibetet oly féltékenyen elzárja az idegenek s főleg az európaiak A mit itt Tibetről mondottunk, az vonatkozik a Burmab-t érintő Jusz-nan khinai tartományra is, melynek elzárkózott sága ellen az angol kormány már évek óta küzd. Ez azonban a fejtegetendő kérdés keretén kivid fekszik. Mi csak konstatálni akarjuk, hogy Széchenyi gróf terve nem a tibetiek fanatizmusán, hanem a khinaiak cselszövényén készül hajótörést szenvedni. Khina a tientsini szerződés szerint teljesen megnyitotta birodalmát az európai forgalomnak, épen a hogy Európa, Amerika és Ausztrália nyitva áll Khina terményeinek, mit ez lehetőleg fel is használ. És ezen okból a tudomány érdekében áll, hogy kormányunkat a pekingi udvar ezen törvénytelen eljárására figyelmeztessük, minthogy újabb idő óta a pekingi udvarnál inonarkhiánk is képviselve van. Még nincs 30 éve, hogy egy amerikai utazó, ki Khina bensejét meglátogatni akarta, a pekingi udvartól a tartományok mandarinjaihoz a következő kísérő levelet nyerte: «A nagy A chiclia-itaA ^készítése a perui indiánoknál. elől, és pedig azon egyszerű okból, hogy a khinai kereskedelmi érdekeket Tibetben az eshetőleges károsodástól megóvják és az egyszerű hegyi lakókat tetszés szerint kizsákmányolhassák. A tibetiek, kiválólag pásztornép, óriási mennyiségű vajat és sajtot állítanak ugyan elő és sok nyers bőrt és pézsmát visznek ki; de bizonyos czikkekben mégis Khinára vannak utalva, s egyedül theában évenkint több millión rugó üzletet csinálnak itt a khinaiak. 8 minthogy tudvalevőleg szorosan Tibet határain, azután angol Indiának gazdag thea- termelése Assamban veszélyes versenynyel fenyeget, Khina bizonyára óvakodni fog a határzárt ez oldalról felelodani. Nipal, Sikkim és Bhutánból hatolnak ugyan be benszülöttek, csekély forgalmú kereskedést űzve Indiából Tibet felé; de ezek kevésbbé veszélyesek a vállalkozó szellemű khiaiiakra, mint a merész európaiak, kikkel kereskedelmi dolgában a versenyre nem vállalkozhatnának. császár, fáradhatlan gondoskodásában a ti jóllétetekért is igyekezve, hogy a ti tudástok határait kiterjeszsze, küldi nektek ez idegent a távol nyugatról, hogy ti a jóllakásig megbámulhassátok őt.» A jó yankee állomásról állomásra hurczoltatott, megbámulták mindenfelé, és aztán visszatért hazájába. Ez idők, úgy véljük, elmúltak Khinára is. Élénk közlekedésben áll Európával; Párisban, Londonban, Pótervárott es Berlinben törvényesén képviselve van, és igy az európai szokásokkal is meg kellene alkudnia. Csak még egy körülményre akarunk figyelmeztetni, és ez Oroszország eljárására vonatkozik szemben Széchenyi gróf utazási tervével. Tudvalevőleg Prsewalski orosz ezredes jelenleg szintén útban van Tibet felé, és pedig ugyanazon irányban, melyen előrenyomulni hazánkfia akadályozva volt. A múlt nyáron, mikor a Széchenyi előtt fölmerült nehézségekről először érkezett hir Európába, egy orosz lap félr- i~ •
