Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

44. szám. 1901. 48. évfolyam.

havonként megjelenő lapot ad ki, melynek jövedelmét a szegények között fogják kiosztani és egyéb jótékony czélokra fordítják. A lapot az egyesület alelnöknője Vargha Gyuláné szerkeszti. Az első számba Szabolcska Mihály és Sántha Károly írtak költeményeket, mind a kettőnek «Olajág» a czíme. Vallásos és erkölcsi tartalmú elmélkedéseket a szerkesztő Vargha Gyuláné, Szabó Aladár, stb. Előfizetési ár egy évre két korona, fél évre egy korona s az előfizetési pénzek a szerkesztő nevére (Kálvin- tér 7.) küldendők. A nemes czélú folyóirat első számából itt adjuk Szabolcska Mihály szép költeményét :

Olaj ág.

Olajfa erdőben Pihent utoljára Az örök szelidség,

A jóság királya.

Az ő szent nyugalma Szállt az erdőségre, Azóta lettél te Békesség jelképe: Szelíd olaj ág.

Oh, békesség fája, Szelidség jelképe : Nőjjél, növekedjél A szivek fölébe! Gyűlölség helyébe Szeretetet hozzál, Minden leveledről Áldást harmatozzál, Szelíd olajág.

Verj gyökeret mélyen Az Isten kertjében :

Az asszonyi szivek Igéretföldjében. Gazdagon hozzon ott Gyümölcsöd termése,

S legyen e gyümölcsöd : Hit, szeretet, béke,

— Szelíd olajág;

S ha alád menekszik Könnyezőn a vétek:

Adj neki, adj neki Édes menedéket!' Biztasd a bocsánat Biztos reményével,

A bűnösökért jött Megváltó nevével,

— Szelíd olajág!

Légy útmutatófa A tévelyegőknek,

Vigasz a síróknak,

Gát az üldözőknek.

Légy jel afelől, hogy Közéig e világra:

Az örök Szeretet,

Az Isten országa,

— Szelíd olaj ág!!

Levelek a boer-angol háborúról. Ilyen czímű füzetben összegyűjtve adta most ki Duka Tivadar Angliában élő hazánkfia azon czikkeit, értekezéseit a melyeket a boer-angol viszályra vonatkozólag, különféle lapokba írt. Czikkeit feltétlen angol barátság jellemzi s különösen azt bizonyítja bennük, hogy a mostani délafrikai háború és a magyar szabad- ságharcz közt semmi hasonlóság sincs. A füzet Hornyánszky Viktornál jelent meg.

Előfizetés. Szász József hírlapíró tKomorcsák kapitány» czímmel kötetbe gyűjtve kiadja a katonaéletből merített tárczaközleményeit s könyvére most előfizetést hirdet. A munka november közepén jelenik meg díszes kiállításban. Megrendelhető az írónál (Gróf Károlyi-utcza 14. sz.). Ára 3 korona.

Népszínház. Október 25-én került színre a népszínházban ifj. Bokor József új operettje «Rolliés Rolland», melynek szövegét és zenéjét is ő írta. A szerző neve épen sokat fordult elő e napokban a hírlapok hasábjain mert azzal vádolták, hogy a Vígszínház pályázatán 500 koronával jutalmazott «Almafa», czímű kis vígjátékát egy régi német darab után dolgozta. Ezért a szerző az 500 koronát visszaküldte s az írói egyesületekhez fordúlt, hogy a vádat vizsgálják meg. A szorgalmas színműíró és zeneszerző az eredetiségre «Bolli és Holland» darabjában sem törekszik. Idegen talajon mozog, idegen levegő járja végig a színpadot, de nem idegenek az alakok és helyzetek, mert ezek mind sokszor előfordúltak már különböző színdarabokban. Nehéz volna megmondani, mi az új darabjában. Eőszemélye is az a jól ismert pajkos alak, mely hol lánynak, hol férfinak öltözik s álruhájával mindenkit könnyen félre- | vezet. Ez Rolli és Rolland egy személyben. Rolland j szerelmes mint férfi, egy grófnét szeret eleintén, de később egy fiatal lányt szeret meg. Rolliba mint lányba pedig a férfiak szerelmesek. E kettős alakoskodásból nehány vidám helyzet jut a színdarabnak. j A zene jobb ; és több csinos dallam tetszett is. A főszerepet Fedák Sári nagy elevenséggel s egy kis túlzással játszotta. Bojár Teruska, Kápolnai Irén, | Német, Kovács, Tollagi játéka sokat használt a darab hiányainak pótlására.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.

A Magyar Tud. Akadémia október 28-iki ülésén | báró Eötvös Loránd elnökölt, s Bökh János tartott emlékbeszédet a bécsi geológus Hauer Ferenczről, a ki 1865 óta külső tagja volt akadémiánknak, s 1899 év tavaszán halt meg. Részletesen adta elő életét. Hauer Bécsben született, apja alelnöke volt

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Csonka fényképe után. KÁNTORNÉ SÍREMLÉKE A MAROSVÁSÁRHELYI TEMETŐBEN.

Dunky fivérek fényképe után. DÉRYNÉ SÍREMLÉKE A MISKOLCZI TEMETŐBEN.

a pénzverő és bányászati udvari kamarának. Bécsben tanúit, de a bányásztudományokat nálunk, Selmeczbányán hallgatta négy esztendeig. A mikor a múlt század derekán megalapították Bécsben a geológiai intézetet, annak Hauer Eerencz volt az első geológusa. Egész kis könyvtárt irt össze a geológiai tudományok köréből; azonfölül kutatott és ő szerkesztette a monarkhia legteljesebb geológiai mappáját. Az emlékbeszéd után Szily Kálmán főtitkár tett jelentést a folyó ügyekről, s bejelentette hogy a beérkezett pályaművek megbirálására az egyes osztályok kiket választottak.

A Kisfaludy-Társaság okt. 30-iki ülése Berze- viczy Albert elnöklete mellett ment végbe s nagy hallgatóság jelent meg.

Berzeviczy Albert alelnök kegyeletes szavakkal jelentette be Péterfy Jenő síremlékének e délután történt felavatását, Vargha Gyula főtitkár bemutatta a tavaszszal a Kisfaludy-Társaság tagjáúl választott Eugen Müntz franczia műtörténetíró köszönő levelét. Hegedűs István számolt be ezután szombathelyi küldetéséről, a hol a Horvát Boldizsár emlékszobrának leleplezésén a Kisfaludy- Társaságot képviselte. A felolvasások sorát Dal715

mady Győző nyitotta meg, a ki «Falusi élet», «Az akáczliget» és «Nyílt sír előtt» czímű költeményeit adta elő tetszés közt. (Az utóbbit mai számunkban közöljük.) Mikszáth Kálmánnak «A kla- dovai menyecske» czímű humoros elbeszélését Vargha Gyula főtitkár olvasta fel. A szerző «köz- igazgatási elbeszélésnek» nevezi a jóízű dolgozatot, melyen a hallgatók nagyon jól mulattak. Hegedűs István négy fordított költeményt adott elő franczia költőktől. Mindenik a múlandóságról, a halálról szól. Jakab Ödön szatirikus költeménye «Ének a tisztességről» is tetszett, valamint Radó Antal négy költeménye. Végűi zárt ülést tartottak, melyen a beérkezett pályaművek bírálóit választották meg. A társaság elhatározta, hogy legidősebb tagja: Tóth Lőrincz tagságának 60-ik évi évfordulóját az ez évi deczember havi ülésben megünnepli. Ünnepi beszédet Beöthy Zsolt mond, Vargha Gyula pedig alkalmi költeményt fog szavalni.

A Nemzeti Múzeum újjászervezése. A Nemzeti Muzeum szervezésében legközelebb fontos változások történnek. Az egyes gyűjteményes csoportok főosztályait ugyanis különálló hatáskörű osztály- igazgatók alá csoportosítják, s az egyes alosztályok élére igazgató-őröket neveznek ki. A király osztály- igazgatónak kinevezte Kremier József, Hampel József dr., Fejérpataky László dr. egyetemi tanárokat, továbbá Horváth Géza dr. és Jankó János dr. múzeumi őröket. Négyen közülök már eddig is igazgató-őrök voltak, csak Jankó János dr. kinevezése előléptetés, a ki eddig őr volt, noha évek óta a néprajzi osztály vezetője.

Helyükbe a közoktatási miniszter ki fogja nevezni igazgató-őrnek id. Szinnyei József, Mocsáry Sándor, Réthy László, Madarász Gyula őröket s dr. Filar szky Nándort, a növénytár ideiglenes vezetőjét. Őrökké: / Locska József, Kollányi Ferencz, Fran- czenau Ágoston, Horváth Ignácz, Daday Jenő, Ku- zsinszky Bálint, Nagy Géza, Schönherr Gyula, Ke- reszty István segédőröket; segédőrökké Zimányi Károly dr., Sebestyén Gyula dr., Seemayer Villi- bald, Áldássy Antal dr., Kuthy Dezső, Gohl Ödön, Kertész Kálmán dr., Melich János dr., Esztegár László másodosztályú segédőröket: — végre másodosztályú segédőrökké Mahler Ede, Bátky Zsig- mond, Hubert Emil, Bernátsky Jenő, Csiky Ernő, Hávrán Dániel, Varjú Elemér és Kovács László asszistenseket.

MI ÚJSÁG?

A király vendége. Október 29-én délelőtt érkezett Budapestre Nikolajevics Mihály orosz nagy- herczeg, a czár nagybátyja, egyetlen’élő fia I. Miklós czárnak, kinek neve a magyar szabadságharczból ismeretes. A már öreg nagyherczeg királyunk látogatására jött. De sokan állítják, hogy politikai megbízatása lehetett. A látogatás ugyanis sürgősnek tűnik föl, a mire az mutat, hogy a nagyherczeg, ki hosszú idők óta nem találkozott uralkodónkkal, a látogatásra O Felsége budapesti időzését választotta, a mikor O Felsége a budai királyi palota építése miatt maga is a gödöllői szerény kastélyban tartózkodik. A nagyherczeg inkognitó érkezett s ezért katonai díszszel nem is fogadták, s a «Bristol» fogadóba szállt.

Október 29-én reggel 10 órakor jött meg a Zsolna felől járó vonaton. A király orosz tábornoki egyenruhában várta, s a legbarátságosabban üdvözölte. A nagyherczeg fogadására gróf Kapnist bécsi orosz nagykövet is megjelent. Az ősz szakállú, hatalmas termetű nagyherczeg osztrák-magyar ezredének ezredesi ruháját viselte. A király nyitott kocsin hajtatott vendégével a «Bristol» fogadóba, mely a Dunaparton van. Ide érkezett József főherczeg is. A király és a főherczeg látogatást tettek a nagy- herczegnél, ki nem sokára a királyi palotában és József főherczegnél viszonozta a látogatást. Délután a király ismét fölkereste a nagyherczeget s nyitott udvari hintóbán sétakocsizást tett a fővárosban, mind a pesti, mind a budai részen. Esti hat órakor udvari ebéd volt a királyi lakban. Jelen voltak a magyar miniszterek is és báró Krieghammer közös hadügyminiszter.

Ő Felsége a legnagyobb figyelemben részesítette vendégét. Október 30-án délelőtt is a királyi lakból a «Bristol» fogadó elé hajtatott, melynek kapujánál már várta a nagyherczeg. A hajcsár-úti tüzérkaszárnyába hajtattak ki. Ennek megtekintése után a városligetbe, a Park-Klubba mentek, hol Ó Felsége déli egy órára villás reggelit rendelt. A fejedelmi vendégeket Szapáry Pál gróf, Apponyi Lajos gróf udvarnagy igazgatók és Nyirák Lajos titkár fogadták. A vendégek megtekintették a klub összes helyiségeit. A nagyherczeg megjegyezte, hogy még ily fényesen és kényelemmel berendezett klubot nem látott, azután beírta nevét a klub dísztagjainak