Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
764 HAZÁNK S A KÜLFÖLD. az elébbeni mód szerint bemártjuk. Ezen gyufánál a salétrom adja a vilanynak az égésre szükséges élenyt, a manganföléleg pedig fokozza a dörzsölést. Mielőtt a vilanynak mérges hatására áttérnénk, meg kell említenünk az úgynevezett vörösvilanyt, mely a nap fényének a közönséges vilanyrai huzamosabb behatásából származott; ez abban különbözik amattól, hogy nem mérges, noha egyéb vegyi tulajdonságaiban misem változott. A vilany a közéletben mint méreg is használ- tatik, s leginkább patkányok kiirtására; mi célra következő keverék legajánlatosabb: Végy 6 nehezék. vilanyt, 1 nehez. porrátört ként, dörzsöld ezt össze 6 nehez. hideg vízzel, tégy hozzá a dörzs után 8 obony hideg vizet, 2 nehez. mustárlisztet) 8 obony porrátört cukrot és 12 obony rozslisztet. Ezen keverék a nyalánk patkányok által igen ízletes — de fölötte rósz következményűnek találtaik. A vilanynak mérgező tulajdonsága azonban nemcsak a sokkal gyöngébb patkányokat öli, de halált hozó egyéb állatokra is; halált okoz, még pedig i^en kis mennyisége (1—3 gran) az embernek is. E szert a legújabb időkben az öngyilkosok igen nagy száma választja az élet kioltására : alig múlik el nap, hogy egy vagy más helytt vilanynyali mérgezésről ne hallanánk. Főoka e szomorú célra használtatásának bizonyára abban rejlik, hogy ezt bárkinek is módjában van megszerezni, nem ugyan tiszta állapotában, -- de mint a különben nagyhasznú gyufa főalkatrészét. Ha fogalma volna azonban a legelszántabb öngyilkosnak is ama borzasztó kínokról, melyeket e szer az organismusban előidéz , úgy lehetetlen hogy ennek segélyét venné igénybe, megszabadu laudó a megúnt élettől; e szerencsétlenek szenvedéseit leirni — sőt még elképzelni sem lehet; — azt látni, észlelni kell, ha bir valaki elég hideg vérrel , hogy magának fogalmat szerezhessen róla! Mint fönebb is emlitém, elég a vilanyból 1 — 3 gran, hogy halált okozzon ; erre sokan azt fognák mondani, hogy mikép lehet mégis számos olyan egyénnek föllábbadása, ki nagyobb mennyiségű vilanyt vett magába, s kiknek az orvosi segély is csak idő múlva érkezett ? ! Ez a vilany vegyi természetének nem ismeréséből származott szerencsés tudatlanság eredménye. A vilanynyali öngyilkos szándokát legtöbb- nyire következőleg hajtja végre: tiszta vilanyt nem szerezhetvén, vagy talán nem is tudván, hogy ez létezik-e, hallomása folytán gyufát vesz, mint mérgező anyagot, lefaragja annak fejeit, s e fejeket vagy pedig az egész gyufaszálakat pohárban áztatja, vízben hagyja huzamosabb ideig, hogy az föloldódjék (? !) ; midőn már e művelet szerinte végbe ment, valóban pedig, miután a gyufafejek ragasztó anyaga leázott; megisszák a vizet, ott hagyván az edényben sűrűjét, a tulaj dón képen i mérges anyagot. Erre roszúl lesznek, s roszúl létöket még emeli az izgatott idegrendszer — a fölháborodott lélek.; . . a környezet rémülve fut kos, —- majd a megérkezett orvos beadja a hány- tatót, mi egyszerre megkönnyíti a beteget, s rövid idő elmúlta után az egészség rendes állapotába visszatér. Természetesen, mert az egész nem volt egyéb, mint a vélt bűnös cselekmény véghezvitelefölötti ijedtség ; a vegyészeiben járatlan egyén ugyanis nem tudta, hogy a vilany vízben nem olvad fel, a mit tehát ö kétségbeesésiben megivott, gummit s egyéb a gyufából kiázott kevéssé ártalmas anyagokat tartalmazó viz volt! Másik szerencsés eset, ha az öngyilkos valóban bevévén a gyufafejeket, mielőtt ezeknek fölszi- vódása eszközöltethetnék a gyomor falai által, már is hánytató szerekkel azokat onnan eltávolítjuk. A vilany vízben nem, de fölolvad kénszéneg- ben, aetberben, alkoholban, olajokban és zsírokban. Mikből következik (hogy a megmérgezettnek semmi szin alatt oly szert ne nyújtsunk, mely ez említett anyagok valamelyikét tartalmazná, mert ezek a gyomorban föloldván az ott állományában létező vilanyt, annak fölszivatását ez által nagy fokban elősegítik, igy pedig az egyén ment- hetlenül veszve van. Állatokkal tett kísérletek azt mutatják, hogy ha vilany tartalmú olaj fecskendeztetik be a vena jugularisba (nyak-viszér), kevés pillanat múlva fehéres gőz jön ki a száj- és orrból, a le- helés és érütés .'gyorsul, s az állat 15—20 perc múltán elhal. Az említett orr- és szájbóli kigőzölgés oly gyorsan kezdődött, hogy gyakran még a befecs- kendés befejezése előtt már megtörtént; miből látható, hogy a vilany fölszivódik és gyorsan a légcsőbe jön, hol a levegővel érintkezvén, acidi- ficatio folyamnak tétetik ki. Ezen acidificatio a vilanynak gyomorba jutása alkalmával is történhetik, és ennek tulajdonítható a gyomorban rendesen támadni szokott erős lobfolyamat. Hogy azonban a vilany halált hozó legyen, arra még az acidification ak létrejövetele sem i
