Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
31. szám. 1899. 46. évfolyam. 525 A BUDAPESTI PETOFI-ÜNNEPÉLYROL. .A Nemtő (Nagy Bella) Jókai «Apotheosis»-ában, a fővárosi nyári szinház díszelőadásán, Az újvidéki Maticza Srbska szerb irodalmi társulat nevében Hadzsils Antal elnök hálás köszönetét nyilvánította a Petőfi-társaság elnökségének a meghívásért és bejelenti, hogy a társulat Hadzsits Antal elnökkel képviselteti magát az ünnepen. — A budapesti szerb konviktus, a Tököli)emum nevében annak igazgatója, Popovits István Vazul országgyűlési képviselő, fog résztvenni. A segesvári szászok szintén nem szándékoznak •elzárkózni ez alkalommal Petőfi emlékezetének ünneplése elől, mint két éve, a segesvári Petőfi- szobor leleplezésekor. Segesvárt Waldbaum Frigyes polgármester fogja képviselni és Wolf Károly, a szebeni szász takarékpénztár igazgatója, valamint Melzer Vilmos segesvári képviselő. Somogyi alispán jelentése szerint általában a szászok készséggel részt vesznek a rendezésben. Nemkülönben a küldöttségek is az előkelő szász polgárság vendégszerető házaiban kapnak szállást. * A budapesti munkások tizenhármas vezetősége levelet intézett Bartók Lajoshoz, és bejelentette, hogy a Petőfi-Társaság által rendezendő ünnep program injának keretén kívül, de azt meg nem zavarva, fog ünnepelni a párt. A munkások, mint- • egy 40,000 en, az összes szakegyesületekből, szak- szervezetekből és a politikai szervezetekből, mennek az ünnepély színhelyére. Délután fél 3 órakor /gyülekeznek a nemzeti lovarda előtt. A munkás- tömeg a szobor elé vonulván, beszédeket tartat és megkoszorúzza a szobrot. * Petőfi szülőhelye, Kiskőrös községe július 31-ikén ünnepel, mert 30 ikán az országos vásár akadályozná az ünnepélyt. A képviselőtestület 100 frtot szavazott meg a Petőfi-házra. Meghivják Földváry Mihályt, a kerület orsz. képviselőjét, az iró- és művészvilágot. A megkoszorúzott Petőfi-szobornál Benedikty Andor kis-kőrösi ügyvéd, Petőfi szülő- ! házánál pedig terv szerint Pósa Lajos mond emlékbeszédet. * A biharmegyei Ugrán Bölöny József, a kolozsvári orsz. nemzeti szinház intendánsa és ugrai nagybirtokos, emléktáblával jelöli meg Ugra köz- ; ségnek református paplakát, a hol Petőfi Sándor, Erdélybe vezető útjában 1849. július 19-éré virra- dólag meghált. Az emléktáblát július 30-án ünnepélyesen leplezik le a kolozsvári nemzeti szinház tagjainak részvétele mellett. * A new-yorki «Petőfi Sándor» magyar egyesület július 30-án szintén ünnepet szentel Petőfi emlékének. Az egyesület ezüst koszorút is küld a segesvári . Petőfi-emlékre a következő felirattal: «Petőfi Sándor dicső emlékének 1899 július 30-án — a new- yorki Petőfi Sándor-féle magyar egyesület». A koszorú útban van a Petőfi-társasághoz. * Petőfi-emléklap. Petőfi halálának félszázados évfordulója alkalmából az «Egyetemi lapok» kiadásában Petőfi-emléklap jelent meg. Az emléklapot . Hamvai/ Ödön és ifj. Gebhardt Károly szerkesztették. Petőfire vonatkozó közleményekből, versekből ■van összeállítva. VASÁRNAPI ÚJSÁG. Ez emléklap Wlassics Gyula minisztertől, Jókaitól (a «Petőfi-keresők» költemény), gr. Apponyi Alberttól. Madarász -Józseftől, Ábrányi Emiltől, Pósa Lajostól, Bartók Lajostól, Gracza Györgytől, Thury Zoltántól, Endrődi Sándortól, Kovács Dénes- től, Theu'rewk Emiltől, dr. Rényi Józseftől, Hajdú Miklóstól, Hamvay Ödöntől és Gebhardt Károlytól tartalmaz közleményeket. Az emléklap tiszta jövedelmét az egyetemi kör segítő alapja javára fordítják. Ara 10 kr. Kapható minden dohányüzletben és könyvkereskedésben. * Elő kortársak Petőfiről. A Petőfi-Társaság ereklye-gyűjteménye számára a Bem-Petőfi-körkép- társaság fölajánlotta Petőfi még élő írókortársainak, a kik Petőfivel ismeretségben voltak, a fonográfon összegyűjtött emlékezéseit Petőfiről. így Jókai-nnk, Szász Károlynak, Gyulai Pálnak, Vadnai Károly- nak, stb. ez alkalomra írott és a fonográfba bemondott emlékszavait. Örvendetes tudomásul vette a Petőfi-Társaság a körképtársaságnak abbeli bejelentését is, hogy a körkép, mint Petőfi-emlék, brutto bevételének egy részét fölajánlja a Petőfi-ház javára. Jókainak a fonográfba mondott beszédét, melyet Bartók Lajos a segesvári ünnepen föl fog olvasni, mai számunkban közöljük. * A fővárosi nyári színházban Makó színtársulata nagy előkészületeket tett a Petőfi-ünnnepélyek alkalmából július 29—31-ikén rendezendő díszelőadásokra, melyekben az egész személyzet részt vesz. Szinrekerül Rudnyánszky Gyulának ((Petőfi» czímű egyfelvonásos verses színműve. Ezután Verő György «Í848» ez. darabjából a segesvári csataképet adják elő, Petőfi halálával. Végül Nagy Bella elszavalja Jókai «Apotheozis» -át, a melyben a Nemtő lánczait összetörve dicsőíti Petőfinek, mint a szabadság költőjének emlékét. A művésznő arczképét ez alkalommal viselt jelmezében közöljük. * Görgei Petőfiről. Görgei Artur tábornokot, ki visszavonulva a világtól, Visegrádon él, egy német hirlapiró ismerőse levélben fölkérte, mondaná el, mit tud Petőfiről. Görgei a szabadságharezban, Budavár ostroma alatt egyetlen egyszer találkozott a költővel. Ezt válaszában le is írta most. «Petőfit legszebb emlékeim közé sorolom, — irja Görgei. — Sajnos, csak egyszer találkoztam vele, s találkozásunk akkor is oly futólagos volt, hogy néhány szóval számolhatok be vele. 1849 május havában, mikor Budát ostromoltam, egy napon azt jelentették nekem, hogy Petőfi a főhadiszállásra érkezett. Azért jött ide, hogy jelentést tegyen arról, hogy Bem tábornok rövid időre szabadságot adott neki és néhány hetet Pesten fog tölteni.» Görgei fölemlíti, hogy idegen, nem az ő parancsnoksága alá tartozó tisztek gyakran fordultak meg táborában, de privát audiencziákra nem igen volt érkezése. Petőfivel azonban kivételt tett. «Vágyat éreztem, — irja Görgei — hogy szemébe nézhessek a költőnek, a kinek élet-halálharczra felhívó szózatát az én lelkem is erőteljesen visszhangozta. Mellesleg azt is reméltem, hogy megtudok tőle egyet-mást arról, hogyan áll ügyünk Erdélyben, a hol Bem operált. A válaszok, melyeket kérdéseimre adott, rövidek és velősek voltak. Úgy viselkedett velem szemben, mint az olyan férfi, a ki nem tűri, hogy leereszkedőleg bánjanak vele. Akkor már több ízben állott tűzben Bemmel, a ki megkedvelte őt s nem szívesen bocsátotta el magától. Tetszett nekem ez a férfi, a kit mint költőt már megszerettem. Szívesen láttam volna őt viszont szabadságideje alatt, de sietős volt a dolga és nem találkoztunk többé. De még ma is magam előtt látom őt: lelkesedés lángol szemében és szavában, a mikor hadvezéréről beszélt, a kinek oldalán elszánta magát arra, hogy a szabadságért, melyről dalait zengte, föláldozza életét is. Soha nem láttam őt viszont és csak Klagenfurtban tudtam meg, hogy a szerencsétlen segesvári nap után neve sem a halottak, sem sebesültek, hanem a nyomaveszettek lajstromában olvasható. Vakítóan ragyogó üstökös ! A ki látta, nem tudja honnan jött, nem tudja hova lett. De melyet végigfutott, a pályát az égboltozaton, eltűnése után még sokáig ragyogásban tartja» .. . * * A Petőfi István felelete. A «Vasárnapi Újság» egyik olvasója irja nekünk : Egy kunszentmiklósi öreg úrtól hallottam a következő apróságot, a ki élő krónikája volt minden a városban valaha élt vagy megfordult nevezetesség viselt dolgainak. Mikor Petőfi : «Hejh édes szülői- mék, gazdagodjam meg csak», —kezdetű, kedves naiv versét kiadta, öcscse, István, akkor épen Kunszentmiklóson volt székálló legény. Az urak, szokás szerint, a kávéház nagy termében beszélgettek, politizáltak, kártyáztak, mikor egyszer csak befordul Petőfi István is egy pohár borra. Mindjárt mutatják neki, hogy mit írt Sándor bátyja, melyben ő rá különösen a következő hely vonatkozik : Pistinak meg majd veszek Drága paripákat: Rajtok jó Istók öcsém, Vásárokra járhat. A fiatal legény elolvasta a verset nagy komolyan s azután kifordult a kávéházból. Úgy egy fél óra múlva megint elő került, kezében egy darab papirossal, melyen egy egész vers volt készen, mintegy válaszul Sándor bátyja levelére, s ennek egyik strófája, mely az ígért drága paripákra vonatkozott, ilyenformán hangzott: Tudom, jó Sándor bátyám Hogy ha én azt várom, A vásárokat holtig Gyalogosan járom. A Vasárnapi Újság mai száma a Petőfi halálának ötvenéves évfordulójára Budapesten és Segesváron rendezendő ünnepélyek alkalmából két és fél ivén Petőfire vonatkozó 40 képpel jelen meg; «Regénytár»-unk közleményeinek folytatását és rendes rovataink egy részét is azért a jövő hétre kellett halasztanunk. A RÉGI MAROZIBÁNYI-HÁZ BUDAPESTEN (Kerepesi-út 12.), dohány-uteza felőli része, a hol Petőfi 1849-ben lakott.
