Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
VASÁRNAPI ÚJSÁG. xxi. ÉVFOLYAM. - 38. SZÁM C D 0* iC (Költői verseny Kerónyi és Tompával.) Mint a szív az első szerelemnek titkát, Rejti a kis kunyhót bérezek koszorúja; Meg nem árt erőtlen szalmafödelének, Ila dühét a szélvész e vidékre fúj a. Szalmafödelét beámyékozza lifísen Susogó erdőség rezgő lombozatja, Min magát a vígan fütyülő rigófaj És a búsan búgó vadgalamb ringatja. küszöbön guggol Sári néni, Guggol s nem áll; nem akar már nőni. Van nyergeivé pápaszemmel orra, Varrogat, tán szemfedőjét varrja. Sári néni, hej mikor kendet még Sárikámnak, húgomnak nevezték! Sári néni. A mi eddig ott len volt ruháján, Oda főn van most a ránéz orczáján; Csak úgy líg-lóg derekán ruhája, Mintha rá villával volna hányva. Sári néni, hej mikor kendet még Sárikámnak, húgomnak nevezték ! Haja tél — ha látom, szinte fázom - Fejér mint a fehérített vászon, S borzasán ül feje tetejében Mint a gólyafészek a kéményen. Sári néni, hej mikor kendet még Sárikámnak, húgomnak nevezték! Mutatványlapok PETŐFI uj kiadásából.
