Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
594 megválasztatás esetében, — és egyház- megyei hivatalokkal, úgymint szent-széki jegyzői, ülnöki, alelnöki és püspökhelyettesi hivatallal ruháztatnak föl s az egyházkormányzat és egyházi szertartások szövevényes részleteibe beavattatnak; s ez utón a főpapi hivatal és méltóság viselésére előkészíttetnek. Ivacskovics tehát, szintén a kittinőbb szerzetesek közé tartozván, az akkori pat- riárkha a szigorú Stratimirovics érsek által az érseki udvar papsága közé vétetett föl s protodiakonná, s egyszersmind atheologia tanárává neveztetett ki. Ugyanez időben s vele együtt még több kitűnő fiatal szerzetes szolgált, mint udvari pap, az érsek oldalánál, mint Jovanovics Jenő arclii- mandrita s később károk-városi püspök, Stojkovits Arzén protosyncellus, a jelenlegi budai püspök, Saguna András proto- diakon s később erdélyi püspök és metro- polita - érsek, stb. Stratimirovics utóda Stankovics érsek által archidiakonná, Ra- jacsics patriárkha által pedig 1843-ban syneellusá, utóbb protosyneelussá mozdit- tatván elő, 1-846-ban a legnevezetesb szerb zárdának a kr use dől inak főnökévé (ar- chimandrita) neveztetett ki. Legnevezetesebbnek nevezzük e zárdát, mert az a szent István koronája területén lakó szer- beknek valódi nemzeti szentélye, a menynyiben annak templomában nyugosznak III. (Csernovics) Arzén és IV. (Jovanovics- Szakabent) Arzén szerb patriárkhák, Bran- kovicli György, az Egerben 22 évig internálva volt utolsó, szerencsétlen, szerb des- pota; Suplikácz István szerb vajda, s több más hires szerb tetemei; s a mely azonkívül is nem egy, szerb történelmi és irodalmi tekintetben nevezetes régiséget őriz ereklyeül. E zárdában, mint annak főnöke, hét évet töltött Ivacskovics. Ugyanebben a zárdában, és épen az ő főnöksége alatt temettetett el az akkor száműzött Obre- novics Milos szerb fejedelemnek a neje, a lxőslelkü Lyubicza. 1853-ban aradi püspökké neveztetvén ki Ivacskovics, őt a krusedoli zárda főnökségében Gruics Nikánor, most pakráczi püspök, s az utóbbi választás előtt szerb érseki helyettes váltotta föl. Ugyanekkor neveztetett ki Stojkovics budai, Masirie- vicli (a későbbi patriárkha) temesvári, és Kengyelhez verseczi püspökökké. 1865-ben az addig egy metropolitát képezett karloviczi érseki megye két részre, a karloviczi szerb és erdélyi román metro- poliára válván el, Ivacskovics mint aradi püspök az erdélyi román metropolita hatósága alá esett. S báró Saguna halála után, 1873. augusztus 28-án román metropoli- tává választatván, székhelyére Szebenbe költözött, E metropolitai széken, ugyszólva, meg sem melegedhetett még, midőn a karloviczi szerb kongresszus nagy többségének reá esett választása s a fejedelmi megerősítés ismét visszaadta őt a szerb egyháznak és metropoliának, melynek kebelében született, s melynek egyházi méltóságai lépcsőjén emelkedett magasra. Fényes beigtatása f. évi augusztus 18-án történt, melyről egy szemtanú tudósításából veszszük ki a következő sorokat, Ivacskovics személyes megjelenésének s az általa tett benyomásnak jellemzésére: A templom közepén négy lépcsőjü kerek emelvény, selyem szőnyeggel boritva. Ez emelvény magaslatán a volt patriárkha-helyettes VASÁRNAPI ÚJSÁG. karjába fogózva, áll a beigtatandó patriárkha Ivacskovics. Arcza szelíd jóságot tükröz, szemei elevenek és szeretetteljesek, galambősz haja tömötten esik vállára, hófehér szakálla, sűrű, rendezett, nyírt bajusza alól nyájas száj mosolyog. Arany szövetből, ezüsttel hímezve, van bő főpapi öltönye, mely festőileg boritja deli s még erőteljes, bár kissé hajlott testét. Fejét gazdag arany s gyöngydiimzetü magas koronasüveg, tetején az arany keresztteldisziti. Botja helyett, melyet fél lába sántasága miatt rendesen nem nélkülözhet, most a mellette álló Gruics püspök karjára támaszkodik, ki neki a mai ünnepélyen, mint a legidősb s különben is egyetlen jelenlevő püspök, assistálni van hivatva. Mint hazafi, Ivacskovics, a mellett hogy egyháza és szerb ajkú hívei érdekeit mindig melegen viselte szivén, az állam és alkotmány irányában is tántoritliatlan hűséget tanúsított s hiszszük, hogy e hűséget, jelenlegi méltósága s nehéz állása magaslatán, továbbra is meg fogj a őrizni s igazolni fogja a koronás király bizalmát, melylyel a reá esett választást — az első választás visszautasítása után — megerősítette. —á—r— Petői! uj kiadásából. Fekete-piros dal. — 1848. * Hagyjátok el azt a piros-fehér-zöld, színt! Lejárt az ideje. Más szín illeti most a magyar nemzetet: Piros és fekete. Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Mert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. Kicsiny sziget vagyunk tenger közepében, Erős vihar támad, Mindenfelől jönék és megostromolják A habok hazámat. Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Alert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. Készül az ellenség; és mi készülünk-e? Mit csinál a kormány? A helytt hogy őrködnék, mélyen, mélyen alszik Főn a haza tornyán. Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Alert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. Főn a kormány alszik, mi pedig itt alant 7dgadunk, dőzsölünk, Alintha mind a három isten nem gondolna Áfással, csak mi velünk. Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Alert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. Eszembe jut AJohács, az a szomorú kor! Akkor is igy tettünk, Terített asztalnál, telt poharak körül Bid és hajt feledtünk. Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Alert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. Mohács, Mohács !... Tarka lepke, gondatlanság Köpködött előttünk, Azt űztük, pedig már a török oroszlán Elbődült mögöttünk. Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Alól gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. Hol lesz az uj Mohács? hol megint húszezer Magyar vitéz vész el, Alértföldekre nyúló rónát boritva el Kiomló vérével. Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Alert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. Hol lesz az uj Alohács ? a hol megint lemegy Alajd a haza napja, S háromszáz évig vagy talán soha többé Arczát nem mutatja! Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Alert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. XXI. ÉVFOLYAM. - 38. SZÍM. Petőfi egy kiadatlan verse. * Emléklap. Jellemtelenség e kor bélyege; Pedig csak egy, csak egy: a jellem az; í, A mi az embert emberré teszi. E nélkül hitvány, öntudatlan tárgyak, Vagy legfölebb is állatok vagyunk. Oh hölgy! könyörgök hozzád, a haza S az emberiség kettős szent nevében: Ha gyermekekkel áld meg majd az isten, Olts gyermekid szivébe jellemet, Szeplőtelent s megtántorithatatlant. Es nem szükség, hogy mást is adj nekik, Mindent adál, ha jellemet adód. Petőfi. Debreczen, 1846. november 15. Petőfi költeményeinek uj kiadása. Lapunk közelebbi számában jelentettük már röviden Petőfi összes költeményei uj s nagy diszii kiadásának megjelenését; Ígértük egyszersmind, hogy azt mielőbb részletesebben s szemléletesebben is be fogjuk mutatni olvasóinknak. Nem is késünk beváltani Ígéretünket; s nem tehetjük azt czélszerübben, mint a kiadás nehány lapjának, rajzokkal való bemutatásával. A kiadó irodalmi intézet igazgatója metszetlapokat (cliché) bocsát- ván rendelkezésünkre, különböző művészektől mutatunk be nehány metszetet, a költemények illető helyeivel együtt; igye- | kezve a kiadás különböző oldalait, jelesen a közreműködött különböző művészek raj- j zait is föltüntetni. Ehhez képest bemutatjuk Keleti Gusztávtól az Erdei lakot, e bájos idylit a rengeteg közepén, a maga egész kültőisé- gében s hangulatteljességében; Kinn a ménes, kinn a pusztán czimü képet. Greguss Jánostól, mely az egész költeményt, megfelelő mozzanataival oly tökéletesen illustrálja, hogy maga egy valódi, sikerült költemény; Sári nénit, Jankótól, e kedélyes genre-képet. Utolsó képünk Salgó, Székely Bertalan rajzával. Salgó egy sötét képet tár elénk a középkor tra- gikai eposából. Salgó várat a Kompoltiak bírták, az apa Péter s fiai Dávid és Jób, az Arpádház kihalta után támadt zavarban veszélyes rablólovagok Gömörben. Egyszer a szomszéd Gedővárt mentek kirabolni. A vár urát Gedő Simont megölték, kincseit elorozták; de gyönyörű neje „a szépségében ragyogó Perenna“ oly hatást tett a két ifjúra, hogy mig Jób a férjét szúrta le, Dávid lovára kapta a hölgyet s elszáguldott vele. Otthon előbb a két fiú veszett össze a szép ragadományon, s midőn atyjokat bíróul hívták, ez úgy döntötte el köztök a pert, hogy magának követelte Perennát. A hölgy, hogy első férje gyilkosától s a második férjéül tolakodó öreg rablótól szabaduljon, Dávidnak ígérte magát, ha apját és testvérét megöli. * Petőfinek nem egy kiadatlan, kivált kisebb költeménye, lappang még kétség kivül. Előttünk levéli most már az eddig legteljesebb kiadás, itt az idő, hogy a kinek hiteles szövegű, bár legkisebb, költemény is van birtokában Petőfitől, a nyilvánosságnak átadja azt. A jelen emléklapot, beküldője, Könyves Tóth Kálmán munkatársunk, a következő sorokkal kiséri: „Petőfi Debreczenben gyakran megfordult apám házánál. Szomszédunkban lakott Erdei József tanár s a két család mindennapos volt egymásnál. A kitűnő miveltségü Erdei Lujz már akkor Kovács Jánosné volt. Az ő emlékkönyvébe irta Petőfi e kis verset. Az emléklap megvan maiglan Halvány, elmosódott; de tulajdonosa azért drága ereklye gyanánt őrzi most is.'Szerk.
