Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

362

HAZÁK K S A K Ü L F Ö L D.

Gyünkön.“ stb. (P. S. életrajza, irta Zilahy Károly.)

A képünkön látható iskola mostanáig is fenáll. Az utazó, ha a költő iránti pietásból talán oda

zarándokol, a templom éjszaki részén, az udvar ölében, szép kerttől és pázsittól környezve leli föl.

Martfócsff Kálmán.

A termés

Á múlt 1867-dik évben jelent meg e lapokban — ámbár nem ezen cim alatt — ily ismertet- vény, nevezetesen a szénről, ennek képződése és fajairól, de miután ily ösmertetés előttem tanulságosnak látszik, célszerűnek látom nehány ily földiáméi folyamatot — a lehető legrövidebben t. olvasóim elé terjeszteni: ez alkalommal különösen e 4 re szorítva a megismertetés t. i. 1.) a meszesedés; 2.) a kovásodás; 3.) az ércesedés s 4.) a lenyomatok és öntvényekre. De mielőtt ezek rövid ismertetéséhez fognék, célszerűnek látom először a földisme fogalmát rövideden előadni.

Földisme (geognosia) alatt a föld összetételének, összetevő részeinek tana értetik; ez tehát ösz- szetétel, még pedig az egyedekböl s az ásványország tömegeiből. Feladata tehát csalt is abban áll, hogy a földkérgének alkatát, szerkezetét, a mennyiben ugyan ehhez hozzá lehet férni, megismertesse, a nélkül azonban, hogy a feltalált, vagyis helyesebben : felfedezett tények megfejtésével gondolna.

A földismo tehát a földkéregnek összetevő részeivel foglalkozik, az összetevő részeket illetőleg három fokot különböztetünk meg 1.) a hegyi kőzeteket; ezek egyszerűen összetett vagy kevert ásványrészekből állanak, ezek ismét viszonyos törvények szerint nagyobb tömegekké egyesülnek, s a másik, vagy magasabb fok, összetevő részeit képezik s 2.) a sziklatömegeket alkotják : ez utóbbiak ismét különféle módon egyesülnek, s az által a harmadik vagy legmagasabb fok, 3) a hegység, tömegek összetevő részeivé lesznek.

Hegység név alatt,földismei értelemben a földkéregnek összes szilárd részét értjük, a nélkül azonban, hogy a hegységek emelkedését a viz fekvo- nalán felül tekintetbe vennők ; mivel ha az elmál- lás által támadt legfelső rétegek porhanyó földét, valamint a felhalmozott homokot, omladékokat stb. eltávolitva képzeljük : kisebb-nagyobb mélységben mindenütt szilárd kőzetre fogunk akadni, s ámbár ezen szilárd kőzet összefüggő egészet képez, de mégis, hasonlítva valamely váz csontjaihoz, nem folytonos, s igy helyenként megszakítások vannak, s a tömeg sem mindenüt homogen ('egynemű.)

z e t titka i.

Már most, ha a hegység-köveket vesszük, tekintettel csak képződésük módjára, négy osztályt különböztethetünk meg 1. tüzképződmények. 2. vizképződmények. 3. átváltozó kőzetek s 4- omladékkőzetek. De miután ezek ismét igen sok osztályt tartalmaznak s ezeknek ismertetése nemcsak sok fáradságba kerülne, mi különben a legkevesebb lenne, hanem a mi több, igen sok tért foglalna s igy t. olvasóim figyelmét nagyon is igénybe venné, s talán vissza is élnék türelmé- 1 vei: elhagyva tehát mindezt, térjünk most át tulajdonképeni célunkra, nevezetesen az emlitett folyamatok egyenkénti ismertetéséhez.

Mint a t. olvasó az eddigiekből már kivehetto, ezen folyamatok mindegyike a „vizképződmé- nyekhez“ tartozik, ezen vizképződményéknél — melyek neptunikus-, réteges- és normális kőzeteknek is neveztetnek — legnagyobb szerepet ját szanak a szálládékkőzetek vagyis ülledékek. — Ezek többnyire agyag-, homok- és mészkövek, melyek a vizek fenekén leüllepedtek s vagy a nagyobb nyomás alatt, vagy pedig a viz lefolyta után kiszáradás által keményedtek kőzetté.

Főtömegüket többnyire a már fentebb is emlitett három kőzetnem képezi, ezeken kívül azonban még gyakran igen sok állat és növénymaradványt is tartalmaznak, s különösen az által tűnnek ki, hogy rendszerint rétegesek, s hogy számos szerves maradványt tartalmaznak.

Ezen vizképződményekhez tartozik tehát a már e cikk elején emlitett: „kőszénképződés,“ melyet, mint már emlitém, a t. olvasó ezen lapokból ismerhet, továbbá a szintén o cikk elején emlitett 4 processus s végre a „kővülési processus,“ mely azonban, kissé bonyolódottabb volta miatt, magában is elég bő anyagot nyújt egy teljes cikkhez, s ha netán a t. olvasó közönséget mégis kissé érdekelné az ilyféle ismertetés, meglehet, azt elő fogom később venni.

De most már igazán hozzá lehet fogni az „ismertetésekhez“ ! Tehát:

J. A meszesedés.

A meszesedés abban áll, hogy a vízben vagy porhanyó földben élő állatok és növények gyakran Vonatnak be ábváuyos anyagokból álló kéreg ál-