Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
I 1. . 650 HAZÁNK S Pózna végén abroncs a cégére ; Ha véle összevesz A szellő, mint az akasztott ember Oly búsan lengedez. Jószágból a csapiárnak nem jutott Egyéb egy kuvasznál, A ház végén szundikál naphosszat, Nem árt, nem is használ. És a milyen maga ez a csárda, Olyan a vidéke. Körülötte a homokbuckáknak Se hossza, se vége. A meztelen homokban alig teng Egykét gyalogbodza, Mely fekete gyümölcsét nyaranként Kedvetlenül hozza. A Heg Ott, hol a magyar alföld hatalmas folyama hazánk egyik legszebb megyejenek fő erét, a Bodrog vizét magába veszi, a tenger színe felett 1609 lábnyi magasságra kiemelkedve, s a többi hegyektől mintegy különválva, egy meredek sziklahegy áll; ez a Kárpátok azon hegysorának végcsúcsa, mely Sáros-vármegyében — Cservenicán — a hires nemes opált szolgáltatja, s délnek fordulván, Abauj-vármegyének keleti oldalát végigfutja, innen több ágazatban Zemplénbe lép, s annak déli végén szelíd hegyekké és mosolygó dombokká válva, ama világhírű hegyvidéket képezi, melyen a borok királya, a „tokaji nektár“ üté fel uralkodó székét. Ezen szép és nevezetes hegyvidék — mely mint említettük a Tisza és Bodrog összefolyásánál a tokaji hegyben éri végpontját — „Hegyaljának“ neveztetik; de megkülönböztetésül a hazánkban létező többi hegyaljaiétól,— mely csupán topographiai fogalom — legnevezetesebb pontjától Tokajtól, „ Tokaj hegyaljának“ is hivatik. A Hegyaljának összes területe mintegy 4 négy- szegmértföldet tesz , melynek csupán a Tisza, Bodrog folyók, és az alföldi sikság felé eső keleti, déli s nyugoti lejtői, összesen mintegy ötöd része szenteltetik bortermesztésre, a többit erdők, szántóföldek, rétek és kertek foglalják el. Huszonhét helység s ezek közt 12 mezőváros tartozik e boldog bortartomány [köréhez: u. m. Tokaj, Tárcái, Zombor, Mád, Tálya, Szántó, Bodrog-Keresztúr, Erdőbénye, Olasz-Liszka, Tolcsva, Sárospatak és Sátoralja-Ujhely mezővárosok; és Rátka, Golop; KÜLFÖLD. Meghalni jár a távol falukból A harangszó ide, S az eltévedt madár körülnéz csak, S odább megy izibe. Még a nap sem süt itt úgy, mint máshol: Bágyadtabb sugára, Mintha szánakozva tekintene Ez árva csárdára. A csárdától vagy száz lépésnyire, Kopár dombtetőn fent, Senki által meg nem látogatva, All egy régi kőszent ; Ennek is valaki egy kopott tarisznyát Akasztott nyakába, Mintha mondta volna : menj isten hirével, Mit állsz itt hiába ! r a 1 j a. Monok, Kisfalud, Vámosujfalu, Erdő-Horváthi, Zsadány, Bodrog-Olaszi, Sára, Petrahó, József- falva, Trautsonfalva, Károlyfalva, Vég-Ardó és Kis-Tornya falvak, és ezen kívül két puszta u. m. Szegi és Longh. A Hegyalja végpontjait képezik : a Tokajtól nyugatra 2V5 mfre eső Szántó mv. s ez a Hegy alja leggy óbb szélessége, és a Tokajtól észak keletre 5 */5 mfre eső Sátoralja-Ujhely mv., mely irányban találjuk egyúttal a Hegyalja legnagyobb hosszát is. E három végpont, u. m. Tokaj, Szántó és S.-A.- Ujhely között képzelt egyenes összekötő vonalak egy egyenszáru háromszöget képeznek, melynek csúcsa észak-kelet felé S.-A.-Ujhelynél végződik. Tehát az egész Hegy alja is ilyen háromszög alakban terjed el, melyet három nagyobb völgy, a háromszög átfogójával, vagyis a tokaj-szántói vonallal — csaknem egyenközüleg — metsz át. Ezek egyike, a Sárospataktól Trautsonfalváig egyúttal a legkisebb ('/a mf.) szélességét mutatja a Hegyaljának ; — másika a Vámosujfalu és Erdő- Horváthi közt levő nem egészen 1 mfldnyi hosz- szúságu völgy, melynek közepe táján fekszik Tolcsva; s végre harmadika a regényes erdőbé- nyei völgy. Miután a hegyaljai hires bortermesztésnek terjedelmesebb előadása maga egy külön cikksorozatot igényelne, azért erről itt helyszűke miatt általában csak annyit jegyezhetünk meg, hogy az sokkal régibbnek látszik mint a meddig történeti kútfőink felérnek; és hihető, hogy az a magyarok bejövetelekor itt már virágzásban volt.
