Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz
403 Mikor Beregi délben haza jött, még ro- szabb kedvű volt, mint mikor elment, egész ebéd alatt senkivel sem beszélt, csak az ételeket ócsárolta, s a gyermekeket korholta, s azoknak pajkossága és neveletlensége miatt tett szemrehányásokat nejének. Klára e vádra, melyet most hallott először, még inkább bámult férjére mint a reggelinél történtek után; egy szót sem birt szólni, tányérát eltolta maga elől, s minden lelki erejét összeszedve igyekezett könyeit gyermekei előtt elfojthatni. Másnap a reggelinél a tegnapi jelenet ismétlődött. Klára, látván férjének felindulását, melylyel az a Pesti Napló egy újabb számát olvassa, megkisérté, azt tőle elkérni; de Beregi azonnal felugrott, székét indulatosan eltaszítá, és ismét zsebébe rejtve a lapot, oda hagyta a szobát. Klára nem bírván többé könyeit elfojtani, zokogva menekült kis szobácskájába, hol különben soha sem szokott napközben időzni. Nap nap után folyt le, és Klára helyzete egyre gyölröbbé és kínosabbá vált. Az elkeseredés és ingerültség Beregi részéről nöttönnött, mi által Klára mindig levertebb lön és szerencsétlenebbnek érezé magát. Minél többet töprenkedett férjének annyira megváltozott magaviseletén, annal inkább meggyőződött felőle, hogy e változást csupán ama lap idézhette elő; még sem volt többé bátorsága aziránt kérdést intézni Beregihez, átlátván, hogy tudakolása haszta- len, sőt káros volna, csak növelné férje ingerültségét, s igy újabb elkeseredésre és kíméletlenségre szolgáltatna okot. De hát mit tegyen? Honnan szerezhetné meg azon lapot? Ismerőseire gondolt, kikről tudá, hogy járatják; de nem volt képes annyira erőt venni magán, hogy még legbizalmasabb barátai előtt csak említeni is merte volna. Valami megfoghatlan, legyözhetlen félénkség bilincseié le nyelvét, valahányszor e tárgyat elő akará hozni. Kivált miután idővel úgy tetszett neki, mintha ismerőseinek magaviseleté is megváltozott volna irányában. Mintha az elöbbeni szívélyes előzékenységet bizonyos hidegség, valami gyanakodó tartózkodás váltaná fel. Hogy erről bizonyosságot szerezzen magának, s hogy talán valamiképen nyomába akadhasson a kérdéses lapnak, gyakrabban kezdett ismerőseihez járni, és bámulva tapasztalá, hogy azok annál inkább vonulnak tőle vissza. Mi még jobban sérté öt, s helyzetét még nehezebbé és kínosabbá tévé, azon feltűnő körülmény volt, hogy mindenhová egyedül, férje nélkül kellett mennie; mert valahányszor Klára öt felkéré, — hogy kisérje el egy vagy más helyre, Beregi mindig határozottan megta- gadá azt. Mintha szégyelte volna, hogy nejével lássák öt. Ha a szépirodalmi lapokat pillantá meg, melyekben neje munkái szoktak megjelenni, egész nap kíméletlen és visszataszító hidegséggel bánt vele. Klára már majd eszét veszté, e rája nézve kifür- készhetlen titok nyomása alatt. E közben még egyik gyermeke veszélyesen megbetegedett. Képzelni lehet Bereginé ijedtségét és kétségbeesését. Kivált miután férje ekkor még mogorvább, még barátságtalanabb lön irányában. Egyébkor, ha valamelyik gyermekök megbetegedett, közös fajdalmok mindig még szorosabban fűzé őket egymáshoz; s midőn együtt virrasztot- tak, együtt aggódtak, csak egymás iránti részvétteljes szeretetök adott mindegyiknek elég erőt, hogy le nem roskadt a rájok mért csapás alatt. Most azonban egyetlen vigasztaló szó sem jött Beregi szájára; szótlanul, mintegy kémkedve őrizte a beteg gyermeket mintha nem merte volna azt neje ápolására bízni. Sőt egykor, midőn a betegség tetőpontját érte el, és Klára sírva, zokogva borult gyermekére, úgy tetszett előtte, mintha férje öt rósz, gondatlan anyának nevezné, ki nem viseli eléggé gondját gyermekeinek, mert gondolatai, tudja Isten, hol kalandoznak. Mint lázas álomkép szavai, csengtek e szavak Klára fülében, s midőn gyermeke meggyógyult, s e szavak emléke meg-meg- lepé öt, igyekezett elhitetni magával, hogy azokat csak a sok virrasztás okozta izgatottság képzel tété vele, miután a legszigorúbb önvallatás után is képtelenségnek tartá, — hogy öt ily igaztalan váddal illethesse bárki. — Ámde idővel a családapa és anya közti egyenetlenség lassanként megtermé keserű gyümölcseit; káros következményei mindinkább kezdtek feltűnni mind a háztartásban, mind a környezetben. Lassan-lassan felbomlott a szokott rend, minek minduntalan újabb bizonyságára lehetett akadni
