Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

számára kik érzeui gondolkozni nein, hanem csak szórakozni szerelnek.'4 — Engedjen meg a I. cikkíró ha mi ezen érte­kezését logicai-hiányosnak tartjuk. Elébb azt mondja, hogy a rege csak akkor becsülendő ha emberi küzdelmek is nyilvánulnak benne, most pedig, hogy a rege becsét csak a phantásia s az előadás érdekességétől nyeri. Vagy az mindegy? Hanem más az, a mi felett mi legjobban cso­dálkozunk, s ez az, hogy a t. cikkíró minden ma­radandó becset, minden érdemet megtagad — szerintünk — a költészet egyik előkelő nemétől — a regétül, holott ezt oly példák után, mint p. o. — hogy messze ne menjünk — Kisfaluéi S. — s mert átalánosságban van értve — Tompa szerény véleményünk szerint nem lehelne tennie. Vagy ezek oly parányiságok a t, cikkíró elölt, hogy nem is tartja őket érdemesnek számba venni?... Végül tanítást ad a „Hölgyfutár44 Thalinak, mely szerint jóllehet hogy tehetsége az objec- tivitáshoz hajlik, de azért írjon még is lyrai ver­seket. Ez annyi, hogy a kinek kedve, hivatása, tehetsége van az ügyvédséghez, ne legyen ügy­véd, hanem legyen pappá. — Mi pedig ellenkező­leg azon tanácsot adhatjuk az előttünk fekvő mun­ka után Thalinak, hogy maradjon meg továbbra is az objectiv költészet terén; mert bő tárgylagos- ságánál fogva, csak ez lehet az, a mire hivatva van. — i — liiingészet • A ,,F a I u s i g a z d a“ 3-ik számában két nevezetes tárgy van, melyre olvasóink figyelmét felhívni igen szükségesnek tartjuk. Iíenessey Kálmán az állatbiztosításról értekezik, mi ha­zánkra, mint l'öldmivelö országra nézve igen üd­vös intézmény lenne. E cikk elolvasását különösen ajánljuk gazdáinknak, addig is, mig mi is bőveb­ben szólanánk e tárgyról. Másik figyelemre méltó nevezett jeles lapban egy holdmező vásárhelyi levél, melynek csalt utóját idézzük, tanúságául annak hogy az ottani gazdák kezdik belátni a biz­tosítás üdvös voltál; saját lelki s testi nyugalmu­kért nem sajnálnak egy két forintot biztosításra fordítani. „Jégeső ellen biztositó ügynökségek itt is vannak — így szól a levélíró — az idén mindössze 86 ezer pforintig biztosítva voltak a vetések; mi ez ily nagy határt tekintve, melyben legalább 2 millió pft. termés díszük ? Múlt június­ban a pusztán egy menetben jól elpaskolta a jég a vetéseket, biztosítva volt 832 forintig, a mit meg is kaptak öten, holott a kárvallottak 40-en felül vannak. Azonban ezt is jó jelnek nézzük, arra mutat, hogy a vásárhelyi gazda kezdi felfog­ni és érteni magú érdekeit, a földinivelést, a gaz­dászatol tisztább szempontbűi igyekszik felfogni és fizni; segítse is a jó Isten.“ Mi is azt kívánjuk, mert csak akkor lesz boldog a gazda, akkor lesz hazánk boldog polgárok hazája, mi minden becsü­letes magyar szent óhajtása. A „Gazdasági lapok“ ez idei 29—ik számára utasítjuk azt, ki nemzeti büszkeséget érez magában, s némi dicsőséget helyeztet útiban, hogy ö magyar. Nevezett lap a „Bell ’s Veekly Messenger“ cimü angol lap véleményét idézi, melynek tudósitója személyesen jelen volt gazda­sági kiállításunkon : „Két pontot kell e kiállítást illetőleg különö­sen kiemelnünk, — így szól az angol — mely figyelemre méltó, s más európai kiállításoknak feltűnő ellentétét mutatja. Tisztán láthatjuk abban, hogy a magyar szellem, egészben véve sokkal gyakorlatibb, mint némelyek hinnék.“ Ezután átmegy az angol annak mutogatására miben tűnik ki gyakorlati szellemünk. Szerelnék az egész cikket közölni, de lapunk sztik köre nem engedi, mi csak a tanúságot említjük föl, mi ebből meríthető. Ez pedig nem egyéb mint hogy tanul­junk, haladjunk, növeljük magunkat, hogy a kül­föld annál jobban megismerjen, s annál jobban becsüljön bennünket. A „M agyar Sajt ó“ cimü politikai nagy lap 167—ik számában Dózsa Dániel jeles erdélyi írónktól „Oeconomiai észleletek, magyarországi szempontokból“ cimü értekezést közöl. A jeles cikkből nem közlünk mutatványt, csak annak figyelmes megolvasására utasítjuk azon olvasóin­kat. a kik tehetik. 0. 0. Hogy áll a világ? P r o g r a m m j a a leg in a g a s b ti 1 a z á s folytatása n a k Magyaros z á g b a n. Szombaton. 1857. Augusztus 8-án megérkezés késő est ve Sopronba : Vasárnap és hétfőn, 9—és 10-én legmagasb mulatós ugyanott. Kedden, 11-én Soproniból e[„tazás Szombathelyen mulatással, Kör,;|ien(j1.e Szerdán, 12-én Körmendről Zala- Egerszegen mutatássá^ Keszthelyre. Csütörtökön, 13-án Keszthelyről a Balaton tayan Veszprémbe. P c :n l e k e n , 14-én Veszprémből Zir— cetl át Székesfehérvárra, Szombaton. 15-én Székesfehér­10*

Next

/
Thumbnails
Contents