Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

omlik. Morl hiszen mihon áll valamely iiem- zetszellemi ereje, mi teszi a nemzetet szellemileg- erőssé? a tudomány, művészet, közhasznú intézetek; —- mi teszi a nemzetet anyagilag- erőssé, hatalmassá? szabad kereskedelem, biztos ipar, virágzó mesterség, s a mii legelébb kellett volna említenem, okszerű gazdászat. Es kérdem lehet e ezek közűi bármelyiket is biztosító intézet nélkül virágzó állapotban képzelni? vagy virágozhatnak e ezek biztosan, szabadon. ha nincsenek biztosító intézétek által támogatva? Egyszerű felelet, nem! —

A kereskedő nem szállíthat vízen és szárazon biztosan. mert közlekedő űtaink ingoványossága. s hajózható vizeink szabályozatlansága miatt szállítmánya ezer veszélynek van kitéve, és ha kár történik, kisebb vagy nagyobb: csekélyebb tehetségű kereskedőt a kisebb is örökre földhöz sújtja; a nagyobb pedig módosabbat is megráz, megingat, és hol keres kárpótlási az ily vállalkozó károsodás esetében, holott ö minden vagyonát a nemzet kényelme, és jóllétéért kockáztatja? sehol, biztosítást csak szállítmány biztosító intézet adhatna.

Az iparüzö meri e kevés vagyonkáját nagyobbszerü vállalatokba fektetni; a mesterember mestersége tökéletesbitéséért mer e áldozatot tenni ? ha tudja hogy bukás, vagy nem sikerülés esetében sehol sem kap kárpótlást, mert a nemzet nem gondoskodott oly intézetről, mely neki véletlen elszegényedés esetére kenyeret biztosítóit volna. És ha volnának töke, és nyugdíj biztosító intézeteink az iparüzö, és mesterember elébb biztosítaná magát, és övéit, és azután bátran, s szabadon láthatna üzletéhez, mert a kétes jövő, tévesztett cél, vagy roszul sikerült terv miatt nem kellene a koldusbottól félnie.

A mező gazdászat virágzását nemesített lovak, címeres szarvasmarha , finom gyapjujú juhok, jó gabona, nemes gyümölcsösök, jó bortermő hegyek eszközlik : de a mező gazdászat bármely ágát ki űzheti szabadon? ki számíthat arra hogy ezen évben ennyi s ennyi nemesített csikót, szarvas marhát ad el, vagy ennyi s ennyi gyapjút ad nyája? hiszen egy marhadög mind ezen szép reményeket, s hiú emberi számításokat pillanat alatt keresztül húzhatja, s megsemmilheti. Melyik mező gazda állíthatja hogy magtárába ennyi s ennyi őszi és tavaszi gabonát méret be; vagy hordóiba annyi s ennyi ízletes mustot szüret; vagy gyümölcsöséből ennyi s ennyi jövedelmet vesz be? hiszen egy hirtelen keletkezett sáppadi felhő rózsaszín reményeire egy dördül élt el halálszint vonhat. Ha volnának barom és jégkár ellen biztositó intézeteink, mezőgazdászainak csak akkor virágozhatnék, s egy maroknyi jégfelleg nem tenne egész megyéket koldus szegényekké, s a kárlala- nokat csupa kénytelen nemeslelküségböl a nyomorral küzdők adófizetőivé.

Minden országot a díszes palotákkal büszkélkedő városok, szépen rendezett falvak. csinos gazdasági épületek tesznek feltűnővé, s kiessé. És ki fogja vagyona nagy részéi csinos házak, diszes gazdasági épületek emelésére fordítani ? ha minden pillanatban attól kell rettegnie, hogy az irigykedő emberi természet, rósz akarat, vagy a szomszéd gondatlansága miatt egy nem reménylett. de elkövetkezhető percben minden épületei hamvakba dőlhetnek; és nincs intézel, mely neki önhibáján kivid szenvedeti kárát megtérítse. Ha volnának tűzkár ellen biztosító intézeteink, ha mindenki résztvenne azok jótékonyságában, a mellett bogy a károsodott kárpótlást nyerne: a gonosz akaratú is tartózkodnék a gyújtogatástól, tudva azt hogy felebarátjának tűz által szenvedett kárál aránylagosan neki is kell viselnie.

De nem csak az anyagi világra, hanem a nemzetek szellemi éleiére is ki hat a biztosító intézetek haszna, és jótékonysága. A művész nem élhet művészetének azon oda engedés, s ön feláldozással, s úgy szol- váu müvészetéveli összeolvadással, minőt ihletett keblű művésztől a művészet fogalma követel. Nálunk a művészet kenyérkeresetmód. s nem hivatás, azért ha meglát- • szanak honi müveinken a napszámosság göröngyei, s verejték csöppjei, ne a művészetet, ne is a művészt vádoljuk, hanem okoljuk ön magunkat. A művészet bármely fenséges, bármely magasztos is csak a léleknek ad tápot, de a testet éhezni hagyja: azért szükségesek az életbiztosító intézetek.

9*