Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

Kolozsvárt 1885. Jau mu o 1 Legközelebb K o 1 o z s városában és Győrfalva községében engedélyeztettek uj állami elemi iskolák. Megyénk területére már a közel jövőben 10 uj állami elemi is­kola fog engedélyeztetni. (Folytatjuk.) Városi közgyűlés. Első nap jan. íiO. Városunk képviselőtestülete tegnap tar­totta első rendes közgyűlését ez évben. A gyűlés nagyon simán folyt le; a legtöbb tárgy egyhangúlag minden vita nélkül ment keresztül. Elnök Esterházy Kálmán gróf délután 0 órakor nagyon csekélyszánni bizottsági tagok jelenlétében nyitja meg a gyűlést; később azonban mind többen gyülekeztek fel a városatyák úgy, hogy a vége télé annyian voltak, mint a bányán csak vá­lasztások alkalmával szoktak. Persze az „uj“ városatyák szinte mind megjelentek, alig egy-kettönek kivételével. A tárgysorozatot egy interpelláezió előzte meg Polc-z Rudolf képviselő, aki olyan éber figyelemmel kiséri városunk ügyeit, mint kevés városatya, az iránt intéz kér­dést a polgármesterhez, hogy az a felirat, melyet a közgyűlés még a múlt évi októ­berben elhatározott és mely szerint a ko- munitás kéri a honvédelmi minisztert, hogy Felek község ujonezozási tekintetben ne csa- toltassék a városhoz, miután ez felette ká­ros városunk fiatalságára és Felek már úgyis a megyéhez csatoltatott, hogy ez a felirat • miért nem tétetett meg? és nem tartja-é szükségesnek a polgármester, hogy ha eddig nem is intéztetett el e felirat, leg­alább most utólag tétessék meg. hogy ne csatoltassék Felek még 1886-ban is Kolozs­várhoz. Polgármester dr. Haller Károly el­ismeri, hogy a felirat nem küldetett föl, de azért, mert a honvédelmi miniszter időköz­ben a tanács egy korábbi fölterjesztésére válaszolva, kimondotta, bogy 1885-re még a városnál kell hagy nia Feleket. Különben a felirat utólag mégis tel fog terjesztetni. Közgyűlés és interpelláló e válaszon megnyugosznak. Ekkor Salamon A. aljegyző, minta főjegyző helyettese, szentesített törvény czik- keket jelent be; azután felolvassa a belügy­miniszter két leiratát. Az egyik szerint a belügyminiszter most sem egyezik bele, bogy a félévi költöz­ködés napjai ápril és október 1 én legyenek. A közgyűlés tehát, néhány felszólalás után, miután a novemberi határnap nem czélszerü, leveszi e kérdést napirendről. E szerint a költözködés marad az eddigi gyakorlatnál (t. i. ápril és október 1-je), de szabályren- deletileg nem lesz kimondva, A másik leirat szerint a belügymi­niszter helybenhagyta a számonkérő- s z é k r ö 1 alkotott szabályrendeletet. A ta­gok megválasztása a gyűlés végére halasz- tatik. Ezután Szvacsina E. tanácsos ter­jeszt elő szintén két belügyéri leiratot. Az egyik helybenhagyja M i n o ri eh K. pol­gármester nyugdíjaztatását. A másik leirat szerint a belügyminiszter beleegyezik, hogy a fötó-i katb. templom körüli épületek az azon czélra gyűjtött alap segélyével kisa- játittassauak. Ez irányban a tárgyalások vezetésére a lehetőleg békés lebonyolításra közgyűlés a polgármester, Szvacsina Gr. tanácsos, Bok­ros E., Dávid A., és dr. Züllich István sze­mélyében bizottságot küld. Salamon Antal főjegyző-helyettes ezután a napirend harmadik pontjákan dr. Heller Károly polgármesternek a törvény által előirt jelentését olvasta fel. A terje­delmes jelentés kiterjed a polgármesternek megválasztása (jul. 18. 1884.) óta végzett működésére a legapróbb részletekig, s a gyűlés nagy figyelemmel hallgatta s a vé­gén zajos éljenzéssel vette örvendetes tudo­másul a jelentést. Főispán ezután a jelentésnek feinyoma- tását rendeli el, a városi levéltárban leendő megőrzés végett. Ugyancsak Salamon Antal beterjeszti ezután Lugosi István városi főjegyzőnek kérelmét, melyben karjának betegség követ­keztében beállott gyengeségére hivatkozva hat heti szabadságidőt kér. A tanács a sza­badságidő megadását ajánlja a közgyűlés­nek. Ennek alapján a kért szabadságidőt a közgyűlés egyhangúlag engedélyezi. Következett az igazoló választmány je­lentése a múlt év deczember 28-áu megej­tett törvényhatósági képviselők választásá­ról, melyet hasonlóképen a főjegyző helyet- tesSa Iámon Antal adott elő. A jelentés teljesen rendben találta a választások le­folyását két kerületben s azokat minden fentartás nélkül igazolta is, mig a belmo- nostori kerületben Becsei Hugó és Szaru­kán János által beadott panasz következ­tében a választás vizsgálat tárgyát ké­pezte. A választás ellen emelt panaszban hi­vatkozás történt törvény ellenes eljárásra, hogy t. i. a választás elnökének a kommu- nitás által Wolf János küldetett ki, ö azon­ban nem elnökölt hanem helyette a polgár- mester által kiküldött Szentes Márton. Az igazoló választmány által megejtett vizs­gálat azonban konstatálta, hogy a polgár- mester által történt vál. elnök kiküldése törvényes volt, miután a választáson való elnöklésre kötelezni senkit sem lehet, s mi­vel Wolf János uem jelent meg, Szentes Mártonnak a polgármester által történt ki­ELLENZÉK (97) nevezése teljesen jogos volt. Ezeknek alap­ján Nagy Béla és Nagy János megválasz­tása igazolandó volt. A közgyűlés megjegyzés nélkül tudá­sul vette a jelentést s elnök enuucziálta, hogy az uj képviselők már ezen illésre meg­hivattak s a mennyiben jelen vannak már ezen ülésen szavazati jogaikkal élhetle k. Egy kinos inc/i.leus szál,ituita meg ezátáu pár perezre a tárgyalások menetét. P o 1 c z Rezső ugyanis a szőnyegen levő ügyhöz kívánt szólani, — de a főispán eloök nem akarta megengedni, — Polcz nem akart belenyugodni az elnöki szómeg­tagadásba, s több izbeu kívánta érvényesíteni szólási jogát. De a főispán mindannyiszor megvonta tőle a szót, — s már már inge­rültebbé kezdett válni mindkét részről a heves szóváltás — mig végre Polcz Rezső uralkodott magán — s önként elállott a szótól. Főjegyző helyettes Salamon Aulai ez inczidens után felhívja az uj képviselőket, hogy a szakosztályok megalakítása végett nála jelentkezzenek, hogy melyik szakosz­tályba kívánnak soroztaink A tárgysorozat 8 ik pontjában tanácsi javaslatok és jelentések következtek szak­osztályi véleményekkel. E pontoknál Szvacsina Géza ta­nácsos volt az előadó. Az első tanácsi ja­vaslat a város által felveendő 160 ezer frt kölcsönre vonatkozott. Előadó bejelenti, hogy a honvéd laktanya épitése, melyet a város képviselő testületé egy korábbi ülésben el­határozott, az elfogadott költségvetés sze­rint 44 ezer frtba kerül, az építés azonban csak úgy lehetséges, ha a város kölcsönt vesz fel. A Magyar földhitelintézet felajánlott a városnak 700000 írtig terjedő hitelt igen előnyös feltételek mellett, de csak úgy, ba a város minden adósságát kifizeti és ingat­lan tulajdonait neki leköti. A tanács ezért javasolja, hogy vegyen tel a város ezúttal csak 160 ezer irtot, abból fizesse ki a 90 ezer frt adósságát, 44 ezer írttal építse fel a honvéd laktanyád a fenmaradó körülbelül 20 ezer irtot pedig fordítsa a Szamosmarti megerősítésekre. A szakosztály a kérdést megvitatta s elfogadásra ajánlja a tanács javaslatát. A bank a kölcsönt 50 évi tör­lesztésre adja, 5.85 százalékkal; — de a szakosztály azon feltételt is hozzáadja, hogy köttessék ki, hogy ha a város netalán olyan helyzetben lesz, ho^y előbb kifizet­heti a kölcsönt, az felmondható legyen és ha a városnak netalán még lesz szüksége, újabb kölcsönt is kaphasson. A fedezet njabb terhet nem fog róni a városra, mert ugyanis eddig fizetett a vá­ros 6300 frt kamatot, a 9000 forinton felül rúgnak ugyan, de a konv édlaktanyáért kapni tog a város 2600 frtot, 6300 frtot úgy is fizet a város jelenleg, e szerint az uj teher elenyésző csekélység lesz. Haller Károly polgármester csak azt jegyzi meg, hogy a tanács természetesen a városi bizottság jóváhagyása nélkül mit sem fog tenni. Benigni Samu habár pártolja is a szakosztály tanács javaslatát, azt szeretné ha a bizottság határozottan kimondaná, hogy először a honvéd laktanya épitése nem fog töb­be kerülni az előirányzatnál, s nem tartja he­lyesnek, hogy a Szamos mart megerősítésére épen 22 ezer frt irányoztatik elő. Szívesen megszavaz bármit, ba szükségét látja. S z v a c s i u a G. tanácsos megnyug­tatja szólót, hogy a honvéd laktanyánan pontos költségvetését és tervrajzát már egy korábbi időben helyben hagyta és megsza­vazta a kommunitás, — a Szamospart meg­erősítésére a tanács sem preliminálja az egész 20—22 ezer frtot, hanem a inak ki­mondását kéri, hogy az összeg a szükség­hez képest használtassók a msrtmegerösitésra. A tanács és szakosztály javaslatát a közgyűlés elfogadta. A vashidhoz szükséges kisajátilások tárgyában Szvacsina G. tanácsos részletes előterjesztést tett a telektulajdonosokkal folytatott tárgyalásokról, s a megállapított árakról, — melyeknek összege 52900 írtra rúg s melyeket a közgyűlés helyben hagyott. A következő előterjesztés a trencsin- vártéren fekvő és városi tulajdont képező Radnótiéi teleknek eladási képezte. Az ál­lami erdőigazgatóság ugyanis e telket kéri a várostól, hogy az erdészeti hivatal szá­mára egy nagy palotát építsen. A szakosz­tály ajánlja az eladást a városnak még pe dig négyszög ölét 10 írttal számitva. Miután ingatlan eladásról volt szó, elnök névszerinti szavazást rendelt el s a jelenvoltak kivétel nélkül az eladás mellett szavaztak, jelen lehettek körülbelül 60-an Az idő előre haladván, elnök a tárgy- sorozat többi részét a jövő héten egybehí­vandó közgyűlésre halasztotta s kitűzte a szátnonkérő szék hat tagjának választását. Megválasztattak általános szavazat- többséggel Züllich István, T a u f í e r Ferencz dr. J e n e i Viktor, Dr. G r o i s z Gusztáv, Dr. Fischer Lajos, Bokros Elek. A választás eredményének kihirdetése után az ülés véget ért. Figaró. MINDENFÉLE. Kolozsvár, január 31. — Jókai Mór Kolozsvárit. Ma reggel a gyorsvonattal megérkezett Kolozs vár szívesen látott vendége, Magyarország­nak ez időszerint élő legnagyobb Írója és költője: Jókai Mór. Számos magánházon köz­épületen, a városházán, egyetemeu, egyetemi és kolozsvári kör épületein nemzeti lobogó lengése öltözteti ünnepiis színben a város külsejét, s tesz tanuságolaz általános öröm­ről melyet a látogatás előidézett. A vasúti pályaudvarba igen szép !S nagyszámú kö­zönség gyűlt össze a köfö fogadására. Ott voltak: Eszterbázy Kálnú'1 gr-, Gyarmatky Miklós, Dr. Haller Ké-oly, Szász Gerő Bariba Miklós, Szász léla, Jenei Viktor, Csiky Viktor, Biasini lom okos, Benigni Samu, Deák Fái főkapitány, E. Kovács Gyula, Kápolnay János, Szentgyörgyi Ist­ván, Megyery Dezső, Krasznay Mihály és Sándor József titkár a sjnház képviseleté­ben, Dr. Ferency Zoltán, az egyetemi ifjú­ság képviselőiként a négf fakultás sególy- egyletéuek s az egyetenj körnek elnöke s a harminczas fogadó bizJtság tagjai; ezen kívül pedig szép számma & város közönsé­gének minden rétegéből, s daczára a kora reggeli időnek, számos no A vonat megál­lása után a koc iból kilé1» költőt harsogó éljenzés fogadta, mélynél csillapultával Dr. Haller Károly' a követktz.őjbeszéddel üdvö­zölte ; „Mélyen tisztelt uram ! Midőn 10 év leforgása után ismét szemcsések vagyunk önt falaink közt tiszteiket’ a viszontlátás édes érzésének hatása alatt sokszoros öröm és lelkesedés fogja el é1; beviti kebleinket. Az örömhír, hogy a meghívó kérésnek en­gedni s városunkat látogatásával megtisz­telni kegyeskedik, polgárságunk minden ré­tegében lelkesedést keltett. Nekem, mint ez idő szerint Kolozsvár első polgárának jutott a megtisztelő szerencse, hogy önt városunk közönsége nevében a legszivélyesebben üd­vözölhessem ! Nem dicsőítem önt, hisz nagy nevét oly dicsfény környezi, melybe bete­kinteni is már káprázatot okoz, mely nem­csak a haza határain belül, hanem messze azon túl is tündököl, mely a magyar név­nek világszerte dicsőséget szerzett. Csupán azért sereglettünk ide, hogy kifejezést ad­junk a határtalan tiszteletnek, melylyel az Üli személye iránt viseltetünk, azon örömnek, melyet látogatása felett érzünk s lelkesül­ten kiáltsuk: .Isten hozta körünkbe !* Éljen ! Az újra felhangzott éljenzés után Jókai a következőleg felelt; „Azén korom­ban érdemeket szerezni nehéz, adósságot csinálni könnyelműség, úgy jövök önök kö­zé mint egy olyan adósíiágcsináló, ki már csak a kamatait tudja megfizetni annak a mivel tartozik Kolozsvárnak, de különösen Erdélynek!!“ Újra hangos éljenzés követte a költő szavait is s azután Gyarmatky Mik­lós és Eszterházy Kálmán gróf kalauzolása mellett az ősz költő a számára készen tar­tott kocsiban hajtatott a Nemzeti szállodá­ba, hol itt mutatása alatt lakni fog.— Ezzel vette kezdetét a nagy iró iránti tisz­telet nyilvánítása, hogy este a színházban és itléte alatt még sokszor ismétlődjék. — Jól értettük *,.* Dr. Berde Áron egyetemi tanár ur Kolozs vármegye mai köz • gyűlésén kifejezést adva annak, hogy a magyar kalturegylet n. ja ez önvédelem, mert a magyar a nemzetinégeket asszimilálni sohase törekedett; ha törekedik, 1000 év alatt csak sikerült volna, azt is mondta, hogy erdélyi magyar kuk turegylet nem ala­kul, ha előbb a Becskor czimü egylet uem keletkezik, mert akczió real <cziót szül ; „ö k ü- lönben — t. i. Berde doktor ur — se m az egyik, sem a m á.si kk e 1 e t ké­zé 8 é n e k uem örü l.“ Talán rosszul értette tudósítónk ezt a mondását az igen tisztelt tanár urnák ? H« «■ rosszul értette, jót állunk érte, hogy ige >n sokan értették igy s épen ezért emlitjük löl külön is, al­kalmat adandó a nagyért lenni tanár urnák, hogyha félreértésről van szó, kimagyaráz­hassa szavait. — Kossuth Lajos! nagy hazáukfia jan. 25 éröl keltezve levelet irt 1 rlelfy Ignác/ képvi­selőhöz, melyben sokat fo glalkozik I g r o n Gábornak a kath. autono mia ügyében mon­dott beszédével. „Nagy í szabású, brilliáns“ beszédnek mondja, s ezen passustigy végzi: „Gratulálok neki és gr »találok annak az ügynek, melynek ilyen bi ajnoka van.“ — Azt az ügye tfogyott indít­ván,» t. melyet Vajda Lá szló a tegnap ter­jesztett Kolozs vármegye t örvényhatósági bi zottsága elé s melyről lapi mk tegnapi száma is megemlékezett, ma ( lélelőtt tárgyalta Kolozsvármegye bizottság! ». Vajda egy pohár viz mellett hosszú, majd« így óráig tartó be­szédet olvasott föl, melyr e ráfogván, hogy az „indokolás“, kéri eg ész terjedelmében jegyzökönyvrevételét. Vai i abban a beszéd­ben minden, csupán a log fiba, a méltányos­ság és a jó indulat hián yzik. Az állandó választmány ugyanis azt határozta, hogy az Erdélyrészi magyar ku.ll turegylet alakuló közgyűlésén a vármegyéi s az alispán kép­viselje. Vajda ezzel szem ben indítványt ad be, melyszerint arra a! ;arja fölkéretni a vármegye által a miuiszt ért, hogy a kultur- egylet alapszabályait ne erősítse meg, mert azon egylet működése cs: apán a fajgyűlölet szitogatását fogja eredmé ínyezni. Beszél sok oda nem való dolgot, s fc hazafiság meg a loyalitás oroszlánbörébe takarózva, sajnál­kozással emlegeti a rom ánok jogosult pa­naszait, a magyarok törvéi aysértéseit, az indo költ elégedetlenséget rom án részről, erősza­kos magyarosítást, méltó indignácziót, a lé- térti küzdelem nagy mér veit s az erőszakos magyarosítok azon séreltr ies tetteit, hogy a románok egy részére ráf ogják, hogy azok eloláhosodott magyarok é s igyekeznek őket visszamagyarositani. Pedj g hát Bereczk sőt Oláhfalu is mind román volt eredetileg, sőt a Székelyföld nagy része is, „még Horvát­országban is erőszakkal rr legmagyarosittattuk a — románok.“ (Azt c pen nem mondta, hogy az Úristen maga is román volt) Sze­rinte az államnyelv térj jsztése is szükség­telen, mert csak az éretil t el vele, hogy egy eszközzel több lesz aves zekedésre. Mé- zesmadzagképen fölhozta, hogy a sajtó tul­erős támadásai egyik kutíorrása a bajnak, hogy t. i. nagy a fajgyűlölet s e tekintet­ben úgymond a román lapok se jobbal, ; de azért es ik a „ViitoriwD-t szidja. Az is baja Vajda urnák, hogy ha egy hivatalból egy r omán kidül, az nem románnal tölte­tik be. Engedelmet kérünk, ez a legszelí­debb kit'-jezés.Sbl szólva : nem igaz. Előnye vau egy hivatal elnyeréséuél Magyarországon valakinek, ba román. Ez a tény. Különben is mi csak magyar állampol gárokat ismerünk nemzetiségre való tekintet nélkül. Nem szé- gyenli Vajda ur, a birtokos, a magyar ne­mes cs Kolozsvármegye bizottsági tagja olyan valótlanságot mondani, hogy O fel­sége a király intencziója az, hogy az ösz- szes nemzetiségek s első sorban a román és szásznép érdekei különösen figye­lembe vétessenek.“ — Tudtuukkal mind- anynyian a korona gyermekei vagyunk s különösen figyelembe veendő érdekekről a koronának nem is szabad tudni. Egy ér­deke van ennek az országnak s ebben egyet ért velünk a korona, és ez a magyar állam- eszme megkedveltetése, terjesztése és föltét- leu uralma. Gyarmatby alispán igen ügyesen válaszolt erre, melyről térszüke miatt nem emlékezhetünk meg, Trucza Endre, dr. Berde Áron, Bodor Antal és Pap Gábor esperes beszédei után a közgyűlés Vajda urék 4 votuma ellenében magáévá tette az állandó választmány határozatát, s Vajda indítvá­nyát elvetette. — Kolozsvármegye közigazgatási bizottságába beválasztattak a tegnapig gyű­lésen Barcsay Domokos br. Báuffy Ernő, Gyarmatby Zsigmond, Szacsvay Sándor, Szabó József továbbá a jegyzöszigorló bizottság tagjaivá megválasztattak: Macskássy Pál és Kertész Sam u. — Patikaiig^. Kolozsvárit felállit- ák a hatodik patikát. így határozta a bel­ügyminiszter. Ä hatodik patika Biró Já- íosnak igértetett oda Tisza Kálmán által. Fáin jutalom. — Egy kaiig. Torontálvármegye [öliratát közöltük volt augusztus utolsó lapjaiban, melyben oly intézkedéseket kér, melyek az önkormányzatot teljesen meg­semmisítik. Ezzel szemben most Baranya- vármegye közgyűlése irt föl az országgyű­léshez és küldte meg a megyéknek föliratát. „Bűzd ülj unk föl valamennyien i régi lelkesedéssel, a régi ellenség, az összpontosítás eile n.“ Mond Baranyavármegye átirata. Hát csak IntzduljaDak a többi megyék, Kolozsvárme­gye föl nem buzdul. hiszen az állandó vá­lasztmány Baranya föliratát, „mivel a kér­dés“ nincs napirenden — egyszerűen tudo­másul venni ajánlotta s a közgyűlés — egy hang ellenvetés nélkül magáévá tette. — A Jókai bankett holuap délután lesz a Hedouteban, s az érdeklődés rendkí­vüli uagy, eddig a résztvevők száma meg­haladja a 200 at. - Á karzat és ablakok nők számára tartattak fenus úgy értesülünk, hogy ezen jegyek is mind elkeltek már. — A xene-koníeervátoriuin teg­nap nagyon élvezetes és kedélyes hangver­senyt rendezett, melylyel egy kis táncz- mulatságot kötött össze. A hangverseny nem volt egyéb, mint a multkori sziuházi hang­verseny ismétlése; a Walpurg-éjet, Mozart D-dur szimfóniáját és Farkas Ödön Tavaszi­dalát adták elő, még sokkal szabatosabb, kerekdedebb kivitelben mint első Ízben, amiben nemcsak a közreműködők és Farkas Ö. karnagy buzgalmának volt nagy része, hanem annak is, hogy a vigadó terme alkalmasabb ilyen gyöngéd zenemüvek elő­adására. Hangverseny után a közönség egy része, valamint a közreműködők, hölgyek és férfiak, kedélyes vacsorára gyűltek össze a konzervatórium helyiségeiben, vacsora utun pedig a működő tagok rögtönzőt, zenéje mel­lett tánezra kerekedet a zene — és táncz — kedvelő ifjúság és járta kicsorduló rózsa­színű kedvvel késő éjfélig. Általános óhaj, hogy a kitünően sikerült „tánezos hangver­senyt“ a konzervatórium ügyes vezetői mi­előbb ismételjék >•— Petőfi és-------Hegedűs Sán­d or. Lapunk tegnapelőtti számában csak futólag és csak egy oldalról tettük vizsgá­lat és nevetség tárgyává a H. ur nagypipáju, de kevés dohányu valamijét, mely felolva­sásnak és czikknek gúnyolt valami eldekla- málásra és nyomdafestékre érdemesittetett, nem tudjuk, kinek nagyobb dicsőségére: azon helynek- e, hol elzengedeztetett és meg­tapsoltatok, vagy azon ujságlapnak-e, mely a szelek szárnyára ereszté ezt az üres szal­mát, e szémet len pelyvát — olvasói megtraktálására . . . Ama ezikkünk csupán az Endrődire vonatkozó durva otrombasá gokat emelte ki, melyek egyformán j e 1- 1 e m z i k (le styl c’est 1 nőmmé) irojok igazságszeretetét és eszthetikai érzékét, mu­tatják erkölcsi és Ízlésbeli fogyatkozásait. Azért foglalkoztunk vele épen ez oldalról a nagyon is kínálkozó s könnyen megezá- folható részek helyett, mivel magának a költőnek s bárkinek is bizonyára nehéz és kellemetlen feladat lenne ily méltat­lan és sértő támadás ellen a személyi oldalról védekezni. A költő, fentebbi repli­kájában lehető objektivitással védelmezi meg irói álláspontját, alaposan kimutatva a nagy hangú deklamáczió jogtalan vádjait, czélza- tos ferdítéseit s nevetséges erőlködéseit, melyekkel még Petőfitisaz ő párt­ára (!!!) akarja erőszakolni s vele bizo- onyitni az ö, a H. ur „nemzedék“-énok ki- ogástalan voltát. Valóban nagy v a k m e- ■öségésmerő vakság kell ahoz, iogy valaki Petőfiből általában, de kivált V magyar nemzet ez. verséből a mai nem- edéket „elbizakodva“ dicsöitő, émelygősen _—.U.i lrí o IrtnV W» 1 At' a z az egész vers épen merő ellentéte a tí. ur állításainak ; mikor épen az van mondva benne, hogy páratlau gazdagsága daczára is árva, rougyos, éhes“ ez a nemzet, — közel áll az elveszéshez“: mert kiucsei ..idegen nép kincstárába“ raboltatuak el és mi csak „ál­dicsőséggel lakunk jól“ . . . S irae mégis H. úr nem szégyelli „azzal dicsekedni vál­tig, a mi szégyenünkre válik“ — pedig épen Petőfi és épen itt, e versében mondja ezt és azt, hogy: „csak a magyar büszkeséget, csak ezt ne emlegessétek“, — mikor mi csak tengünk-lengünk ..lomháu gyáván, meg­rozsdásodott névvel és önérzet nélkül“. Ya- lóbau kár volt, bogy H. ur, a nagy idéző. Petőfinek egy más, szintén Magyar nemzet ez. verséből is nem idézte az ő „nemzedék“-e di­csőítésére amaz „elbizakodó“ refrain sorokat, melyek szerint „az ilyen önző, hálátlan, elkor- csult nemzet életet nem érdemel.“ De hát persze mindezt nem respektálja a vakmerő és nem látja a merő vak dicsbimnuszozó törpe nagyság, ki büszkén tagadja, hogy az ő „nemzedéke“ nem tud nagy tetteket cse­lekedni. — s azért szépen megfordítja Pe­tőfit, ki azt irta, bogy „eddig csak Írtam, hol van még a tett ?“: H. ur pedig szentül hiszi, sőt hirdeti, hogy ő eddig mind csupa nagy tetteket végzett, hát már most — ir és beszél, és beszél és ir. No csak rajta ! For ever ! Szemesé a világ, vaknak ala­mizsna . . . Vakulj magyar! . . . Éljen a H. ur dicső „nemzedéke“ ! Éljen a „közös- haza“ !! Gott erhalte !!! — I*ro domo. Vajda László ur ma Kolozsvármegye közgyűlésén kikelt a sajtó ellen. A fajgyülölségnek Erdélyben főbép a sajtó az oka, ugymoud Vajda ur s ez alól még az ártatlan Vütoriult se veszi ki. Gyar- mathv alispán ur igen ügyes válaszában kimondta, hogy a beszéd ezen részére nem reflektál, mert bizonyára felelni fog a sajtó. Daczára, hogy az alispán urlól megvárhatta, volna a sajtó, hogy visszautasítsa ez állítást mi most mégsem szólunk hozzá, de alkalom adtán felelni fogunk. — A koloszvári ügyvédi kama­ra ma délelőtt tartotta közgyűlését mely­ről azonban térszüke miatt csak jövő szá­munkban referálhatunk. — Jókai Mórnak az egyetem ifjú­sága ma este koszorút fog átadni a szín­padon felvonás közben. Az üdvözlő beszédet az „Ellenzék- belmunkatársa Sztupjár Samu joghallgató fogja tartani. A színház díszes albumot fog átadni Jókai Mórnak holaap délelőtt. Az albumban úgy az „Arany ember“mint „Man- lius Sinister“ drámák összes szereplőinek olyan gyönyörű kivitelű fényképei vannak, melyek igazi becsületére válnak Veres Fe­renc/ fényképésznek, ki azokat készítette. Az album átadása ünnnepélyes Jesz, s a szónoklatot Vedres Gyula fogja tartani.-— Eljegyzés. Borosuyay L. Camilla in nőt eljegyezte Szöcs Sándor birtokos, Sze- ben vármegye főjegyzője Nagy-8zebenben. Áldást kívánunk e szép frigyre. — Simon Elek huszárszázadosról, kiről említettük, bogy a Zubovics Fedorraí vívott kard párbaj ban megsebesült, a követ­kezőt írják a P. Naplónak BécsbÖl tegnap- előtti kelettel: „Zubovics és Simon közt nehéz lovassági kardokkal történt párbaj­ban az utóbbi tudvalevőleg két vágást ka­pott a fején, a melyek következtében a fej egészen feldagadt, a gennyedés az agyve­lőig mélyedt s a sebesült négy nap óta oly állapotban van, hogy az életéért is aggód­nak.“ A családhoz értesítés meg ez ideig nem érkezett, ezért reméljük, bogy a Napló ér- sitése tévedésen alapszik. Őszintén kívánjuk, hogy igy legyeu. Athletik». — A „Kolozsvári Athletikai Club“ a jövő hó első felében megtartja alakuló közgyűlését. Hogy a be­lépni szándékozók e gyűlésre megliivathas- sauak, s a választmány és tisztviselők meg­választásánál s z a v a z a t i j o g u k a t g y a- korolh ássák, szíveskedjenek Köváry Mihály ügyvéd urnái vagy Dr. Baiutner Hugó egyet: tauács jegyző urnái kitett ivekeu magukat feljegyeztetni. — Működő tago­kul belépni kívánok a Tornavivodábau esti fél 7-től tartandó gyakorlatokon is aláírat­hatják magukat s a gyakorlatokat meg is kezdhetik. — Helyreigazítás. A kolozsvári jót. nöegylet álar- ezos báljára történt adakozások kimutatásában tegnap a beküdött tudósításban több tévedés fordult elő, me­lyeket ezennel sietünk helyreigazítani. Kimaradt ugyanis a kolozsv. úri kaszinó adománya 20 írttal, — a tár­sas sorsjátékhoz adakozók továbbá nem pénzt, hanem nyereménytárgyakat adtak. A felül fizetők, nevezetesen gr. Bethlen Pál, Bethlen Aladár, Sigmond Ákos, br. Jó­sika Leo, gr. Teleky Károly nem forintokat, hanem aranyat ajándékoztak. — Á kolozsvári kereskedő if­jak alakulandó dalegylete, holuap, február hó 1-én d. u. fél 4 órakor a felsőbb keres- delmi iskola helyiségében „alakuló értekez­letet“ tart, melyre az ez ügy iránt érdeklő­dők tisztelettel meghivatnak, Hirschteld Károly id. jegyző, Gajzágó István elnök. — Marostordáhói. — Maros-Vá­sárhely város ma tartja rendes közgyűlését. — Hymen. Temesvári Miklós fiatal keres­kedő és Thalatz Terka kisasszony esküvője február hó 3-án lesz. — Nagy Albert ev. ref. pap- és tanárjelöl múlt vasárnap je­gyezte el Grösszel Mari kisasszonyt, Grösszel Ferencz bájos leányát M.-Vásárhelytt. — Rácz Pali, a hires prímás, kinek bandaja a fővárosban a legkedveltebb — meghalt. Rácz Pali 72 esztendőt élt, 4-szer nősült és 24 gyermeke volt. FELELŐS SZERKESZTŐ és KIADÓTULAJDONOS: BARTHA MIKLÓS.

Next

/
Thumbnails
Contents