Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

jában, a címszerepben fog először fellépni a nemzeti színpadon.

* A Petőfi szobor javára a főváros által kiutalványozott háromezer forintot Path Károly főpolgármester már átvette a várostól és átadta Lévay Henriknek, a szoborbizottság pénztárnokának. A bizottság elnö. kénél: gróf Károlyi Istvánnál még körülbelül hármad- félezer forint van, melyből-a még hátralékos költségeket fedezik. A Petőfi szobor bizottsága e hétre tervezett ülését Peményi Antal titkár elutazása miatt, csak a jövő héten tartják, mely alkalommal a még hátralevő számadásokat el fogják intézni s végleg határoznak, hogy hová tegyék a koszorúkat.

* A hétfői rókavadászaton a királyasszony ismét megjelent. A borús, esős idő dacára nagy társaság gyülekezett a Cinkota melletti találkozó helyre s ott voltak többek közt Károlyi Gyula, Esterházy Miklós és Móric, Csekonics Endre, Almássy Kálmán, Batthyány Elemér grófok, báró Orczy Emil, Baítazzy Hektor, Ellinger lovag, sat. Erzsébet királyné pontban tiz órakor érkezett meg, a szokott amazonöltönyben, félmagas kalappal; megérkezte után csakhamar kezdődött a vadászat s a kopók hosszabb keresés után fölvertek egy rókát, mely Dunakeszi felé iramodott' s Palota közelében esett zsákmányul. A társaság kissé meg is ázott, de azért jókedvűen oszlott haza.

* »Meghalt szegényül!« Ezt írja egyik lapunk Aranyról. Nehogy e kifejezés oly magyarázatra találjon valahol, mely aggódást támaszthasson a hátramaradt özvegygyei szemben, meg kell jegyeznünk, hogy a kifejezés szabatosabban hangoznék igy : nem halt meg gazdagon. Arany János azonban, mivel mindig egyszerűen, költséges kedvtelések nélkül élt, megérte azt a megnyugtató tudatot, hogy özvegyére nem fog hagyni anyagi gondokat, A mit félretett munkáinak anyagi gyümölcséből, távolról sem áll ugyan arányban remekműveinek rendkívüli értékével, de minden esetre elegendő egy polgári háztartás vitelére. Az akadémia igazgató tanácsát is a lakás állandó felajánlására főleg az a kegyelet vezette, hogy ott maradhasson a gyászoló özvegy, ahol dicső férjével éveken át élt.

* „Tölgyek alatt.“ A hosszú hallgatás után, évek előtt újra megszólaló Arany János első költeménye e címet viselte. Arról a 39 darab szép tölgyfáról szól, melyek árnyában annyiszor pihent és gondolkozott. A fürdő felügyelősége e fák leveleiből font koszorúkat s azt küldé a nagy költő ravatalára, a széles fehér szalagra ezt nyomatva; »Felejthetetlen vendégének a Margit-sziget.« Érti Nándor felügyelő egy nagyobb füzért is köttetett e tölgyek lévőiéiből s ennek szalagján ennyi áll: »A margitszigeti tölgyek.« Valószínű, hogy a padot is, melyen a költő legjobban szeretett ülni, emlékjellel látják el. Talán a nagy épület ama szobáját is (első emelet, 251. sz.) melyben a nyáron utószor lakott. Hogy a szigeten nem fogják elfeledni Arany Jánost, annak erős bizonyítéka az a sürgöny is, melyet a költő özvegye hétfőn kapott. így hangzik ez : »Alcsuth okt. 23. Pótolhatatlan vesztesége felett érzett mély fájdalmában őszinte, benső részvéttel osztozom. Klotild főhercegné.«

* A Concordia-egylet igen díszes gyászlapot adott ki tiszteletbeli tagja: Arany János elhuny tárói. »Emlékezete örökké eleven és áldott leendt« — e szókkal végződik a gyászjelentés. Ugyané jótékonysági egylet díszes koszorút is küldött a ravatalra.

* A honvédelmi miniszternél tegnap tisztelgett a negyven tagból álló váci küldöttség, Virter Bertalan címzetes püspök vezette a küldöttséget s Vác városa szabadelvű párti választói nevében melegen üdvözölte gróf Ráday minisztert, mint a váci kerület volt-képviselőjét, kifejezve a választók örömét, hogy egykori képviselőjök oly fényes polcot foglalt el és hangsúlyozva ama óhajukat, hogy ez állásában »a szemünk fényénél féltékenyebben őrzött, mert nemzeti büszkeséget képező honvédségi intézmény»« fejlesztésére irányuló törekvését siker kisérje. Gróf Ráday meghatottan mondott köszönetét a szives megemlékezésért, megjegyezve, hogy büszkén emlékezik én ma hat évre, mely alatt Vác városát képviselte az országgyűlésen. Biztositá a küldöttséget, hogy Vác városa iránt folyvást a legjobb indulatot táplálja. A miniszter szívélyesen társalgóit a küldöttség tagjaival.

* Tua Terézia első hangversenye szombaton este lesz a népszínházban. Előjegyzéseket mind a három előadásra mától kezdve fogad el a népszínház (jobboldali) pénztára s ugyanott pénteken délelőtt adják ki az előadásra szóló jegyeket. Mindhárom előadást bérleten kivűl, részben fölemelt helyárakkal tartják meg.

* Az első fúvós hangverseny, melyet Klemcke Lajos és társai rendeznek, hétfőn (30-án) este fél nyolckor lesz, a redoute kis termében. Műsora ez: L a c h n e r b-dur nyolcasa, fuvola, oboj, klarinét, kűrt és búgósípokra; Saint-Saöns es-dur hetese, zongorára, trombitára és vonós hangszerekre, a zongorarészben Jeruzsálem Julia k. a. közreműködésével; Haydn második notturno-ja, fúvós és vonós hangszerekre; végűi Mozart »Szabad kőmivesek gyászzenéje, adagió.« Minden estre oly műsor, mely méltó a zenebarátok figyelmére.

* Iskolai-terv. ■ A főváros mérnöki hivatala elkészítő a terveket a Lipót-és Kalap-utcák sarkán állítandó iskolaházra. A mostani régi földszintes ház helyére van tervezve.' Kétemeletes nagy épület lesz, elemi és polgári osztályok számára, tágas helyiségekkel, ünnepélyes alkalmakra egy nagy teremmel, laboratóriummal" és igazgatói lakással s vizfütess'el. A költségvetés 75,000 ft. ■« «. ..

* Kegyelet. A kereskedelmi körökben, mely szellemi érdekeinktől még távol álló, sok idegen elemmel bir, szintén mély hatást tett Arany halála. így a »Haris gs Zéillinger« cég (Kék csillag,) egyik derék •cégtársa: szuboticiai Kiss Kornél, a ki a szabadságharcban őrmester volt, lépéseket tett, hogy a gyászszertartás ideje alatt mindama kereskedéseket zárják be, ahol értik és érzik, mi csapás érte a nemzetet Arany halálában.

* » Vederemo,« a hires ménló, mely Derby-dijat is nyert, a ménkiállításon elkelt. Ifjabb gr. Esterházy Mórictól, a kié volt, ifj. Esterházy Miklós vette meg. kilencezer forintot fizetett értté.

* Rövid hírek. A vidéki képkiállitások rendező bizottsága, melynek élén gr. Zichy Jenő áll, a beérkezett műveket november 8-án küldi el Székes- fehérvárra, hol a tárlat 18-án nyílik meg a megyeház termében. — Részvétiratot határoztak intézni Arany János özvegyéhez a Petőfi-társaság és az országos iparegyesületnek negyven fővárosi ipartársulatból alakult szakosztálya. — A közoktatásügyi miniszter köszönetét nyilvánított Kostialik István késmárki apátplébánosnak, ki népoktatási célokra kétezer forintot ajándékozott; a földmivelési miniszter pedig Péczi Popovics István újvidéki városi tanácsnoknak és Raic3 Miklós zsablyai szolgabirónak nyilvánította elismerését, a selyemgubó beváltása körüli buzgólkodásukért.

— Alaptalan több lapnak az a hire, hogy Arany János irodalmi hagyatékának kiderítése végett Arany László és Szász Károly átkutatták az elhunyt költő fiókjait; bármily méltó ez irányban az érdeklődés, a gyászoló család és barátai még nem voltak oly helyzetben, hogy Arany hátrahagyott műveiről tájékozást szerezzenek. — A nemzeti kaszinó nem tűzvén ki gyászlobogót, erre a »P. Hírlap« azt jegyzi meg, hogy e kaszinó »nem ma választja először magát külön a nemzettől.« — Családi estélyt tart a kereskedő ifjak társulata nov. 4 én, saját helyiségében, előadásokkal és tánccal. —A nemzeti színházban megkezdték a próbákat ifj. Ábrányi Köméinek »Marianne« (előbb »A képviselőjelölt«) c. darabjából. — A „Hungária“ cimü betegsegélyzŐ egyletnek Landau Horáe, atyja halála alkalmából, harmadfélszáz forintot ajándékozott. — Világlátott cimbalmos érkezett e napokban haza Budapestre: Suja János, ki Európa minden országát és Amerikát is bejárta; sok helyen nagyon sa- nyaruan folyt a dolga, legtöbb sikert Angliában és Franciaországban aratott. — A kereskedelemügyi tárca nehány kiválóbb hivatalnoka, báró Kemény Gábor előterjesztésére , kitüntetésekben fog részesülni. — Az ügyvédi kör elfogadta dr. DeH’Adami Rezső indítványát, kijelentve, hogy a bűnvádi eljárás korszerű szervezése végett az esküdtszék behozatalát szükségesnek, kivehetőnek tartja; sajtó-ügyekben nem valami nagy erkölcsi malasztnak bizonyult.

— A delegációk albizottságai alkalmasint már hétfőn megkezdik tárgyalásaikat. — A népszerű felolvasásokat rendező társálat vasárnap délelőtt tiz órakor tartja rendes évi közgyűlését, a »budai kör« helyiségében.

— A fehérmegyei társaskör közgyűlése tiszteleti elnöknek gr. Zichy Jenőt, elnöknek Sárközy Aurél képviselőt, alelnöknek pedig dr. Kassay Ignácot és Feleki Hugót választó meg. — Az angol klub elnöke Pulszky Ferenc, első alelnöke pedig Novák A. Lajos lett, kiket egyszersmind tiszteleti tagoknak is megválasztottak; e klubban jövő héten kezdődnek meg a felolvasások.

— A tanács 7-dik ügyosztálya 60 hirdetési oszlop felállítását ajánlja, a Feszi László tanár által elkészített tervrajz szerint. —A fenyitö törvényszék tegnap öt évi börtönre és öt évi hivatalvesztésre Ítélte Lázár Lajos volt-postatisztet, ki, a gyanút tiszttársaira hárítva, több nagy sikkasztást követett el s nejét nyomorban hagyva, két kedvese társaságában verte el a pénzt.

= Arany a maga szinészkecléséröl.

Abban az önéletrajzi levélben, melyet a nagy költő még 1855-ben irt Gyulai Pálnak, 1836-ból, rövid idei szi- nészkedéséről igy emlékezik meg :

Fáncsics László jeles szintársaságot tartván akkor Debrecenben, én, ha már szobrász nem leheték Ferenczy mellett, könnyebbnek találtam Thália zászlója alá esküdni, Elhatározásom mindenkit meglepett. Maguk a tanárok e szokatlan jelenséget, hogy legjobb tanulójok egyike, csupán a művészet iránti vonzalomból, minden anyagi kényszer nélkül, komédiássá akar lenni, a hivatás kétségtelen jeléül tekintették. Erdélyi, pártfogóm, mit sem szólott ellene, sőt az agg Sárvári magához hivatott, szaváltatott (akkor szép csengő hangom volt) és énekeltetett s elégülten ajánlá : »csak Seksz- pirt! Sekszpirt domine !« így lettem én szinész, azontúl is folytatván tanóráimat Erdélyi leányánál, azontúl is hozzájárva ebédre, mig Debrecenben voltam. De a debreceni társaságot egy szinészi intrigue, nekem egész váratlanul, felbontotta § ápril 1-én szétoszlott az, anélkül hogy hozzám

valaki szólott vagy sorsomról intézkedett volna, kivéve, hogy Hubay néhány újoncot (köztük Hegedűst, ki kevéssel én előttem állott volt be) néhány más vidéki kóborokkal együvé verbuválván, az indulás percében engem is megszólítottak, hogy követném sorsukat. Nekem nem volt mit tennem. Haza öreg szüléimhez, kik belőlem papot vártak ? Vissza a kollégiumba, honnan oly magas reményekkel távozám ? Ez mindkettő lehetetlennek tetszett előttem s igy Hubayhoz csatlakoztam, annyi időt sem vehetvén, hogy szállásomról ágyamat és ládámat fehérneműmmel s könyveimmel együtt magamhoz vegyem; de nem fért volna a szekérre, hol kezdő színésznek nem kompetál ennyi lomot hordani. Nagy-Károly, majd Szatmár, végre Máramaros-Sziget lön vándorlásunk el- doradója. Képzeld a nyomort! pádon hálni, kabáttal takarózni s kölcsön kérni ruhát, mig az ember mosat. És ez rajtam történik, kit szegény öreg szüleim, minden vagyontalan- ságuk mellett, kissé mégis elkényeztettek. Rajtam, ki u. n. élelmes ember sohasem voltam, rajtam, kit éltemben minden legkisebb' csekélység végtelenül affligált. Ha volt is kedvem a színészethez, a mint hiszem, Debrecenben, jó társaságnál | volt, — végkép elment az, e lumpok közt, e mellett az öntudat kígyói, szegény apám sanyarú nyugtalansága, martak éjjel-nappal. Magányosan bolyongók Sziget hegyein, az Iza partján, — elmélkedtem, vezeklettem. Egy nap hasonló gyötrelmek közt álom ért rám — s jó édes anyámat halva láttam. A benyomás oly erős volt, hogy többé nem vethetém ki fejemből, ellentállhatatlan ösztönt érzék hazamenni, de mikép ? Sziget Szalontához, az általam ismert utón kerülve, körülbelül 50 mértföld A direktorhoz, Hubayhoz fordulék, egy húszast kértem tőle, lehető dijamból, de fölöslegesnek láttam vele közölni szándékomat. Egy zsebkendőbe kötém egész vagyonomat, kimentem a pacra, hol 8 pengő krajcárból egy cipót s egy kevés szalonnát vettem, azzal megindultam, egyedül, gyalog. Első éjt az erdőben töltém, oláh fuvarosok tüze mellett, a többit korcsmapadokon — s igy végre Szatmáron, N.-Károlyon, Debrecenen át hét napi gyalog vándorlás után hazaértem, nem nagy örömére szegény szüleimnek. E szakaszát életemnek csupán igy szeretném összefoglalni: »Nehány havi sanyarú vándorlás s hányattatás után, mi életében forduló pontot képez, ugyanazon év nyarán, már Szalontán leljük őt, sat. — «

Vidék.

** A nemzet halottját a vidéken is mindenütt mélyen gyászolják. Debrecenben a városháza s a főiskola homlokzatán fekete lobogók lengenek. A temetésre mind a város, mind a jogászok és theologu- sok égy-egy koszorút küldtek. A főiskolai ifjúság két heti gyászt fog viselni s a nagy költő családjának részvétiratot küld. A »Debreceni Ellenőr« gyűjtést indított meg a létesítendő emlékszoborra s mint előre látható, tekintélyes összeg fog befolyni. Holnap a városi közgyűlésen is szóba fog kerülni a szobor ügye s a város nagyobb összeget szavaz meg reá. — Kecs- kemétenisaz egész város gyászolja Arany elliuny- tát. Rendkívüli közgyűlést is tartottak, melyben elha- | tározták, hogy a »Toldi« költőjének halála fölötti fájdalmat jegyzőkönyvben örökíti meg a város, azonkívül j részvétiratot intéz özvegyéhez. A kecskemétiek Arany János szobrára a gyűlés végén száz forintott szavaztak meg.

** Losoncról Írják: e napokban távozott el körünkből a'Balassa Károly színtársulata, hogy ; uj erőkkel erősbülve Besztercebányára menjen. Ott tölti a téli saisont, még pedig oly kedvező körűlmé- ! nyék között, hogy tán a losonci deficitet is födözheti. Ugyanis három hónapra 900 forinttal segélyezi a gaz- ; dag város, azonkívül a színházat és fűtést is ingyen adja. Mondják, hogy még a netaláni deficit födözésére is társulat alakult volna. A társulat újabb erői közzé tartozik karnagyuk: Mayer J. Gyula, a budapesti zeneakadémia végzett növendéke s jeles zongoraművész, kinek játékában két Ízben is gyönyörködött a losonci műértő közönség. — Losoncon vasárnap volt az első katonai térzene; csak úgy hullámzott a közönség a főtéren, mert e szabad ég alatti játék az újság ingerével hatott. — Az állami főgymnfizi u m épülete már egészen tető alatt áll; de teljesen csak az egyik fele kész, melyben már folyik is a tanítás ; másik része jövő évre készül el. ízléses egyemeletes épület. A lebontott régi épület anyagát nem számítva, mely szintén az építőmesteré, mintegy ötvenezer forintba kerül. — A város kezdeményezésével szinház-épitő társulat van most alakulóban. Kibocsátnak háromszáz darab 50 forintos kölcsön- részvényt s a bejövő 15,000 forinton kijavittatják a város tulajdonát képező »kaszinó«-épület nagy tánctermét s a városi telken építtetik fel a színházat, ha a jó terv sikerűi. A remélhető jövedelmet a (táncterem és színház után) kamatfizetésre és a tőke törlesztésére fordítják, a még megkivántató összeget pedig a város fedezné közjövedelméből; a kölcsön visszatérítése után a színház is a város tulajdonába megy át. — S ü k e y Károly rég elhunyt költő, kritikus, a fennállott református főiskola egykori tanárának jeltelen sírját közadakozásból síremlékkel fogják ellátni.

** Gyászrovat. Esztergámban elkunyt Szokoly Ferenc, ki a szabadságharcban honvéd-hadnagy volt.— Pécsett Egry Jenő, városi aljegyző élete 27-dik évében, — Pécelen közrészvét mellett