Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz
b kevés vörös bort ivott. Szombat délután még felolvas- tatla magának Klapka nyilatkozatát Petőfiről s azt jegyző meg: »No ha Klapka goromba volt, Petőfi sem maradt adósa«. Az utolsó nap reggelén orvosa, dr. Farkas, nyugodtan találta. Rá is gyújtott pipájára s kiment az ebédlőbe szürke pongyolájában. Kérdezte nejétől: »Hányadika van?« »Mért kérdezed?« »Majd megmondom délután négy-öt órakor.« Később fia észrevette, hogy nagyon gyöngül s meleg ruhát tett hidegülő kezére. »Nem kell nekem már semmi!« —mondá felsohajtva. Fél tizenkettőkor igen erős rohama támadt. »Menjünk be, édes apám, — mondá fia, — oda benn tán jobb lesz.« »Hisz akkor nem tart négy-öt órát sem!« — mormolta a nagy beteg lassú hangon. Ezek voltak utolsó szavai. Minden nagyobb szenvedés, vonaglás nélkül esett össze. Fia bevitte a másik szobába s lefektette az ágyra. Később felöltöztették egyszerű magyar ruhába s leboritották fehér lepellel. A kedves dolgozó szoba nagyon szomorú hely lett. Még nem tűzték ki az akadémián a nagy gyászlobogót s már az egész város a nagy veszteségről beszélt. »Oda a magyar nyelv legnagyobb művésze, a daliás idők dicsőségének méltó énekelője!« A gödöllői udvarban is megtudták hamar a gyászhirt, s a király távirattal hívta fel a kormányelnököt, hogy a boldogúlt- nak ^családjával tudassa az ö és a királyné őszinte, benső részvétét. A gyászos háznál egymást érte a vigasztaló látogatás. Többi közt gr. Lónyay Menyhért és Trefort miniszter is megjelentek. * Az akadémia és Kisfaludy-Társaság már vasárnap rendkivűli összes ülést hívtak össze, intézkedések végett. A Petőfi-társaság tagjai ma jőnek össze"; az al- elnök Komócsy Józsefnél gyűlnek össze. A főváros hatósága részéről pedig maga Gferlóczy Károly alpolgármester ment tegnap délelőtt a családhoz, felajánlani a temető egyik legszebb pontját nyugvó helyűi s aztán Gyulai Pállal, Arany Lászlóval és dr. Takács Lajossal mentek ki e helyet kiválasztani. Nem sírboltot, hanem egy szembetűnő, szabad helyet jelöltek ki, mely a Walthier-család sírboltjával szemben, a Vörösmarty nyughelyéhez közel fekszik. A hely egy három ul által körített háromszög, nagyon alkalmas egy im- pozant síremlék számára. Gerlóczy alpolgármester egyszersmind értekezett ez alkalommal Arany Lászlóval és Gyulai Pállal a temetés részleteiről is. A főpolgármester pedig felhívta a főváros bizottságát, hogy jelenjenek meg a nagy költő végtiszteségén testületileg. A temetés ma (kedden) d. u. három órakor lesz az akadémiai palota csarnokából, a honnan eddig hádicsőültet temettek el: Toldy Ferencet, Deák rom '=> Osengery Antalt. Ferencet ; • * . , ' ~ ■'M l Az utolsó költemény, mely Aranytól megjoxc-., egy 1848-diki költemény volt az unió örömére, »Egye- ? sülés« címmel. Gyulai Pál talalta meg azt a Kriza János irományai közt s a költő beleegyezésével a »Bu- 1 dapesti Szemle« 1881. júliusi füzeteben adta ki. De fogunk ő tőle még sokat olvasni, a mi ma az J asztalfiók rejtett kincse._Mondta régebben: »Nem sze- > retnék úgy meghalni, mint szegény Toldy, a ki után nem maradt semmi.« Ő utána maradt. Munkáinak tel- 1 jes kiadására (a műfordításokkal együtt), tavaly köté < meg Ráth Mórral a szerződést. Ezt most rendezik ; 1 sajtó alá. Szász Károly és Arany László már vasárnap , 1 este megnézegették iratait, a miről nyilatkozni ma még j korai volna. De hire van, hogy »Buda halála« második részét készen hagyta volna hátra »Csaba királyfi« ! címmel. Valószínűbb azonban, hogy ebből csak nagyobb , töredékek vannak készen. * Hagyott hátra végrendeletet is, melyhez az utóbbi években három záradékot csatolt. Egyik tanú Fraknói Vilmos volt s harmadizben a költő bocsánatot kért tőle, mondván: »Azt hiszem, most utoljára alkalmatlankodtam«. * Tegnap délelőtt a költő fia, apósa Szalay István min. tanácsos é3 sógora: Koller Gyula kíséreté- ; ben, a törvényszékhez járult, az asztalfiókban talált 'végrendelet felbontása végett, ha netalán abban a te-; metésre vonatkozó intézkedések is lennének. A végrendelet teljesen magán jellegű ; vagyoná- j ról intézkedik benne s a temetésre csak két szó vonatkozik, igy hangozva: , »A szerény temetésemre fordítandó költségek levonása után, hátrahagyok, sat.« * A főváros tanácsa tegnap Gerlócy K. elnöklete j alatt rendkivűli teljes ülést tartott, melyen kivételesen | dr. Nagy Lajos főjegyző vezette a jegyzőkönyvet. ^ j Az elnök, megemlékezve a nagy költő elhunytá- [ ról, következő indítványokat tette : a főváros tegyen j koszorút a koporsóra, a tanács testületileg jelenjen meg, a kiszemelt sírhelyet a hatóság minden díj nélkül átengedje, a temetési nap délutánján a községi iskolákban ne legyenek előadások, a tanács végűi ajánlja a közgyűlésnek, hogy a költő síremlékére szavazzon meg ezer forintot, addig is, mig ércszobor állítása kerülne szőnyegre. A tanács mind ez indítványokat egyhangúlag elfogadta * A kormányelnök következő, sajátkezüleg irt levelet intézte a költő özvegyéhez: »Mélyen tisztelt asszonyom! A régen rettegve látott, de mégis váratlanul jött nagy veszteség folytán, mely nem csak a gyászoló családot, de a nemzetet is érte Arany János halálával, nekem jutott a feladat, hogy Felséges királyunk egyenes megbízásából tudassam Nagyságoddal és az egész családdal, úgy ő Felségének a királynak, mint ő Felségének a királynénak nevében a valódi részvétet, melyet a család méltó fájdalma és a nemzet nagy vesztesége iránt éreznek. Midőn ezen megbízásomat a valódi érzelem természetében fekvő rövidséggel teljesíteném, vagyok Nagyságodnak kész szolgája: Tisza Kálmán.« * __ Komor, borongó őszi nap volt a tegnapi; délután folyvást esett, midőn az akadémia palotájába tudósok, szépirók nagy számmal siettek. Az oszlopcsarnokot akkor már fekete lepelbe húzták, hogv egv nagv »cas- trum doloris« legyen. A Kisfaludy-Társaság d. u. fél ötkor tartott rövid ülést, melyen Gyulay Pál elnök mély meghatott sággal, zokogva tett jelentést a nagy veszteségről, mely különösen sújtja a társaságot, mint a melynek körében tűnt föl először a »Toldi« nagy költője. A társaság elhatározta, hogy testületileg jelenik ■ meg a temetésen s a koporsóra babérkoszorút tesz, arany makokkal, szürke szalaggal s egyszerű felirattal; a családnál küldöttség által fejezi ki legmélyebb részvétét; a költő arcképét lefesteti a Kisfaludy-terem számára; a holnapra (szerdára) kitűzött havi ülést a jövő hét kedd napjára halasztja; bizottságot alakit (az elnökökből, titkárokból, Tóth Lőrinc, Zichy Antal, Szász Károly és Degré Alajos tagokból állót) mely a keddi ülésen javaslatot terjeszszen elő a költőt örökítendő emlékszobor tárgyában; a holnapi temetésen a társaság részéről Gyulai Pál mond búcsúszavakat a ravatalnál ; ugyanő tart később emlékbeszédet is e társaság közűlésén ; jövőre pedig a társaság saját pénztárából kitűzendő költő-jutalmak címe ez lesz: »Arany-jutalom, a költő Toldija fetünésének emlékezetére.« * Az akadémia rendkivűli összes ülése d. u. öt órakor volt. A padokat mind ellepték a tagok, kik közt voltak Haynald bibornok, Trefort és Pauler miniszterek, Jókai Mór, sat. A korridorban nagyszámú fiatalság. Komoly hangulat uralkodott. Gróf Lónyai Menyhért elnök állva jelenté a nagy férfi elhunytát, ki fényt árasztott az akadémiára is hallhatatlan műveiben, melyekkel a hazafiui érzést s a múltak iránti kegyeletet erősité s fogja erősitni mindig, j? gyászjelentés után az elnök előadta az igazgató tana03 aznap délben tartott határozatát, u. m. a temetés közegeit, melyet az akadémia kívánt volna viselni, de a csa'ád nem fogadta el, nem akarva lemondani a szeretet ez utolsó kötelességének teljesítéséről; az igazgató tanács ezer forintban a költőnek eme- lendö emlékszoborra szenteli; az oszlopcsarnokot a temetésre átengedi s annak díszítését elrendeli; végűi az elhunytnak lakását, melyet ő mint tiszteli főtitkár birt s mely az akadémia javára és a magyar irodalom dicsőségére kifejtett munkásságának másfél évtizeden át színhelye volt, özvegyének élethossziglan felajánlja használatra. Az összes ülés közhelyesléssel hallgatta e jelentést s aztán következőket határozta el az elnök indít- ! ványára: testületileg vesz részt a temetésben; díszes koszorút helyez a koporsóra; gyászbeszédet a ravatalnál Szász Károly tart; emlékbeszéd a jövő nagygyűlés egyik tárgya lesz; e nagygyűléstűi a költő arcképének lefestetését is fogják kérni; most pedig a mély fájdalmat jegyzőkönyvben örökítik, egyszersmind a családhoz részvétlevelet intézve. Gróf Lónyay Menyhért bemutatta a király és királyné benső részvétet tolmácsoló táviratot, mely a ! gödöllői udvartól már vasárnap d. u. öt óra húsz perc- ; kor megérkezett a kormányelnökhöz, jeléül, hogy a í királyi család is mily mélyen érezi a nemzet gyászát, j E részvét kifejezése meghatotta az akadémia tagjait. Szász Károly indítványára az első osztálynak tegnapra kitűzött ülését a jövő hétfőre halasztották, s kapcsolatban az akkori összes üléssel tartják meg. Yégűl az összes ülés elhatározta, hogy gróf Lónyay, Trefort miniszter, Fraknói Vilmos titkár és Gyulai Pál küldöttségileg azonnal tolmácsolják az ! özvegynek az akadémia gyászát s az özvegyet kérjék ! föl az akadémia által tett ajánlatok elfogadására. Az özvegy meghatva, könyezve fogadta a kül- ! döttséget. * Az oszlopcsarnokot egész éjjel fogják díszíteni, gyászba vonva falakat, oszlopokat. A ravatalt is teljesen felállítják reggelre. Ma reggel nyolc órától délután fél kettőig közszemlére lesz az kitéve. * — 1518 — Gyászlap három jelent meg tegnap. A családé igy hangzik: »Mélyen szomorodott szívvel jelentjük családunk szerető és szeretett fejének, a legjobb férj. atya, após és nagyatya: Arany Jánosnak, 1882. évi október hó 22-én déli 12 órakor, élete 66-dik, boldog házassága 42-dik évében történt elhunytát. A boldoguljak földi maradványai folyó hó 24-dikén délutáni három órakor fognak a magyar tudományos akadémia palotájából, a helvét hitvallású egyház szertartása szerint, a kerepesi-ut melletti temetőben örök nyugalomra tétetni. Kelt Budapesten, 1882. október hó 22- kén. Az elhunyt özvegye : Arany Jánosné szül. Ercsey Julianna. Fia: Arany László. Menye: Arany Lászlóné szül. Szalay Gizella. Veje: Szél Kálmán. Unokája Szél Piroska.« Az akadémia jelentése igyszól:’»Ama gyár tudományos akadémi a legmélyebb fájdalommal jelenti Arany János tiszteletbeli főtitkár, igazgató és rendes tag 1882 okt. 22-én bekövetkezett halálát. A dicsőűlt nagy költő teteme az akadémia palotájának előcsarnokában tétetik ravatalra. Az ünnepélyes gyászszertartás okt. 24-én d. u. 3 órakor tirtatik meg. Az elhunytat végső nyughelyére a kerepesi-u,ti sírkertbe, az akadémia tagjai testületileg kísérik. Áldás emlékére!« A harmadik ez: »AKisfaludy-társaság legmélyebb fájdalommal jelenti Arany Jánosnak, rentes tagjának, egykori igazgatójának és mindvégig legfőbb díszének folyó évi október 22-én déli 12 órakor történt elhunytát. Budapesten, 1882. okt. 23.« * Ha Török Pál szuperintendens egésségi állapota megengedi, az egyházi szertartást ő fogja vezetni, ki az elhunytnak ifjúkorukban, Kisújszálláson, igen jó barátja volt. Akadályoztatása esetében az egyházi tisztet is Szász Károly teljesiti. * Gyászlobogók lengenek, az akadémiai palotán kivűl, a városházán, a »nemzeti kör« szállásán, a Pe- tőfi-Társaság helyiségén, az Athenaeum és Franklin- nyomdákon, színházakon, több iskolán, sőt egy pár magán épületen is. A virágkereskedések kirakataiban pedig koszorúk fénylenek. A nemzeti színházé nagy pálma és babérkoszorú, széles fekete és ezüst szin szalagokkal. A Feleki-pár koszorújának szalagjára »Rachel siralmából« három sor is van nyomtatva: »Azt a kis patakot, mely a szivet hajtja, Ha egyszer elapadt, ki nem pótolhatja Óceánja vérnek.« A Wohl-nővérek pálma és babérkoszorúja »az atyai barátnak« van felajánlva. A kereskedelmi akadémia, az izraelita tanitó-egyesű- let és a rabbi-képző intézet ifjúsága szintén igen díszes koszorúkat készíttettek. Az egyetemi ifjúság is nagy koszorút helyez a koporsóra. Az ivén tegnap délután már kétszáz forint volt jegyezve,a jogász-egylet kü- lön-ivén pedig százötven forint; de azért folytatják a gyűjtést, mert a mi fölösleg marad, azt elhatározták a szobor alapjára adni. * A fővárosi egylet mára összehívott ülését elhalasztók. Az akadémia könyvtára pedig délután zárva lesz. Számos társulat, egylet testületileg jelen meg a temetésen. így az iparos-kör, melynek tagjai a feren- ciek bazárjából indulnak; a könyvkereskedők egylete, az elnök Aigner Lajos vezetése alatt; az iparegyesület szakosztályai, sat. Az egyetemi ifjúság, mely halottak napj án az Arany János sírjánál emlékbeszéddel is kifejezi gyászát, hódolatát, Fraknói főtitkárnak azt is felajánlotta, hogy a temetésen közreműködik a rend fentartásában. Abban állapodtak meg, hogy d. e. 9 órától a temetés kezdetéig mindig tiz ifjú díszmagyarban, kardosán őrtisztet fog végezni; ezen kivűl harminc tagú bizottság alakult a rend fentartása érdekében. E végett tegnap d. u. ötkor igen látogatott közgyűlést tartottak. A főkapitányság is megtette az intézkedéseket, nehogy tolongás keletkezzék. A gyászszertartás előtt a palota előtti tért a Széchenyi-szobor rácsozatáig két oldalt elzárják, nehogy az illetékes személyek be ne juthassanak. A teherkocsik közlekedését d. u. fél háromtól a gyászmenet elhaladtáig egész a fürdő-utca végéig megszüntetik. A lovas és gyalog rendőrökre Máltás Hugó fogalmazó és Bornemissza Boldizsár ügyelnek föl. Az utcákat, hol a gyászmenet elvonul, gyalog rendőrök hordozható korláttal zárják el. Ha az eső megszűnik s kedvező idő lesz, a fel város ott lesz e gyászünnepélyen. * A sajtóban is fölmerült az indítvány: szobrot Arany Jánosnak! A »Nemzet« kezdte s lelkes szavára hallgatni fog az egész nemzet. Az első adakozók: maga a szerkesztőség, Harkányi Frigyes orsz. képviselő s Fraknói Vilmos apátkanonok, egyenkint százszáz forinttal. Meg fog ez összeg hamar nőni a gazdagok forintjaiból s a szegények filléreiből, mert palotában és kunyhóban egyaránt visszhangra lelhet e szózat: szobrot Aranynak ! Fővárosi hírek. * Koszorú helyett. A magyar irók segélyegy- j lete titkárához e levél érkezett: »Arany János ! koporsójánál a kegyelet adóját leróni kívánván i
