Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz
----*---------------------------“ JL . > rvoslására, mely világszerte páratlanul áll, mely szerint a kúria biráinak egy harmadrésze egyszerű miniszteri akarat folytán állásától bármely pillanatA Talpra magyar zenéje. (A Budapesti Hírlap eredeti tárcája.) A Budapesti Hírlap-ban nehány nap előtt "ölvetődött a kérdés, ki irt zenét a Talpra nagyar-ra először ? Olvasóink szivességéből ma már hat különböző Talpra magyar van előttünk. Kekvényi Lajos, szabadkai ügyvéd ur, elküldte nekünk az Egressi Béni és Szerdaiéi jó József szerzeményének eredeti példáját ; Kindlovics János százados ur rendelkezésünkre bocsátott négy 1848-iki dalt, végre Eöl- dényi Frigyes ur ide adta a saját müvét. Szinnyei József ur, a nemzeti muzeumbeli lirlapkönyvtár őre, pedig szíveskedett nekünk i. kronológiai adatokkal szolgálni. Ezek szerint kétségtelenül első megzenésítése a Talpra magyar-nak az Egressi Béni- Szerdahelyi József-fóle, melyet Jókai Mór az Életlcépek 1848. márciusi 19-iki számában csak Szerdahelyinek tulajdont. (A kezünk között levő egykorú kótán már ott az Egressi neve s.) Jókai szerint március 15-én este „A pá- tolybirtokosok is megnyiták páholyaikat a nép számára, ki még e közforradalom percében is ily tiszteletben tartá a gyöngédébe érzelmeket, hogy egy páholyt sem foglalt el, melyben íölgyek ültek. A zenekar fölváltva a Rákóczy- ndulót, Marseillaiset, és Hunyady László -zebb helyeit hangoztatá. Később Egressi Gábor szavalá el Petőfi- íek fenn kitett költeményét (a Talpra magyart. Szerk.) a nép ezreinek harsogó eskíivése mel- >ett. Ugyanazt rögtön Szerdahelyi által zenére téve, a színházi polgártársak kara éneklé el; a közönség ismételtetó a szavalmányt és dalt.“ 'Szerdahelyi József akkor a nemzeti színház operájánál rendező volt. Szerk.) rr r . — A fővárosi közmunkák tanácsa március 12-én tartott ülésében elhatározta, hogy legközelebbi ülését a húsvéti ünnepek miatt március 26-ika NgJ OO U. J ueoiuui xmiu w -----------t anácstagokat ^ 5 Itupp' Imre min. tanácsost küldi ki. Akts u fa król és vámokról szóló 1890. évii. te. értelmében köteles Budapest «‘ÍRJ A Pesti Divatlap 1848. április 22-iki számához volt mellékelve a Kálózdi János Talpra magyar-ja, melyről a lap megjegyzi, hogy „az eddig megjelentek közt a legjobb, a legjellemzőbb.“ Kindlovics János ur elküldte nekünk e dalt, nem tudva, hogy az a Kálózdié; csak megjegyzi, hogy ő ezt 1848-ban énekelte. íme a dallam: ■------;-------;;------1------j-------------------------- ■ !—-— •• w. . K ■. I 1 i -i i ■ j-----&------9------:-----&-----J j a J *--a?—11 VV-J... ~ za___,«—' ttí-------!------p““**----:— , N 1 : i I J- i rí s nf| . & & sí i i 1 i i a—** 1 n a 1 í n*l ___±________4__.1ív_______L-_____z.___a»,—£----sí-----s-----------------------*£-. üt Földényi Frigyes ur azt mondja nekünk, hogy az ő Talpra tnagyar-jkt 1848. április végen adták elő a nemzeti színházban, teljes zene- és énekkarral. A hangszerelést Erkel Ferenc végezte. Egykorú lapokban nincs nyoma ez előadásnak; de az bizonyos, hogy a Talpra magyar- nak e dallama a legismeretesebh. A aló, hogy a nemzeti színház könyvtárában megvan az 1848-iki partitúra; és a hetvenes évek elején elő is adták a nemzeti színházban, Tóth Kálmán Dobó Katica cimü népszínművébe szőve. Ez a dallam igy szól:
