Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

%

PETŐFI OLASZ PRÓZÁBAN.

Kétségtelen, hogy Petőfi versei között sok olyan van, melyek a fordító elébe rendkívüli nehézségeket gördítenek; különösen azokról a költeményekről áll ez, a melyekben a nemzeti versidommal népies tartalom párosul, a melyekben a kifejezések, a szó- és mondatfűzések zamatos magyarsága az idegennek még a vers teljes megértését is majdnem lehetetlenné teszi. Azok az olasz Petöfi-fordítók is, a kik megtanulták nyelvünket, mindjárt megbotlanak, mihelyt valami «tőrül- metszett» mondásra vagy csak egy kiválóan nálunk dívó fogalmat jelölő szóra is akadnak. Csöppet sem csodálkozhatunk azon, ha Pier Giuseppe Maggi, a ki, meg vagyok róla győződve, eredetiből fordított, nem érti meg az Az én Pegazusomnak ezt a sorát:

és mond az olaszban egészen mást, mint azt, a mit Petőfi akar érteni:

holott más jellemző ige hiányában a «riflette» szóval az eredeti fogalmat nagyon megközelíthette volna. Az is érthető, hogy nincsen tisztában azzal, mit jelent, ha a ló nyakáról azt mondja Petőfi, hogy az hórihorgas; rosszul is fordítja, midőn «gracile collo»-ról (kecses nyakról) beszél.

Giuseppe Cassone kétség kívül jól belehatolt nyelvünk titkaiba, mint azt sok kitűnő fordítása ékesszólóan bizonyítja, de azért rajta is megesik, hogy egy-egy szó meg nem értése

A napsugár hanyatt esik rajta

E su le spalle roti del sol tratliene