Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
£0 — Pesti Hírlap 1910. december 11., vasárnap. 1 ií • \ kea- ..*»■ ff® III láZAI$1 UJBONSáSSSS. i R ____ Az elektromos kóbor áramok és a vasbeton. A huszadik század modem építkezése a vasbeton jegyében indult meg és minden jel arra mutat, . hogy mint ópitésszerkezeti anyagnak — nagy szilárdsága és a betéttel kapcsolatosan kis méretei révén __ vezető szerepe csak most van igazán kia lakulóban. Örömmel konstatáljuk, hogy az Egyesült- Államok után, ahol legutóbb is egypár óriási hir- lappalota épült, a gondolatok és az alkalmazhatóság változatossága szempontjából is mindjárt hazánk következik, ahol a legutóbbi időben is egypár figyelemreméltó létesítménynél játszott főszerepet. Nagyon természetes, hogy a föllendülő építőipar az építőanyagokkal szemben fokozott igényeket támasztott és hogy ennek megfelelően a vasbeton is a legkülönbözőbb természetű és célú kísérleteknek képezte anyagát. Aktualitásban legutóbb azok a kísérletek nyertek, amelyek a vasbetonnak a földben csavargó áramokkal (vagabundierende Ströme) szemben való viselkedését vizsgálták. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületben nemrégen lezajlott vita élénk bizonyítéka annak a nagy érdeklődésnek, melyet az illetékes tényezők a kérdés iránt gyakorlati szempontból már csak bizonyos körök megnyugtatása céljából is tanúsítanak. * A kérdés legelőször akkor vált aktuálissá, mikor egy nagy vasbetonhid alapozása, Hamiltonbon megrepedvén, az egész konstrukció raison d’etre-je kérdésessé vált. Természetszerűleg a szakmérnököket elsősorban a repedések oka érdekelte; s ekkor előállt A. Knudson s utalván arra, hogy neki erős gyanúja van a kóbor áramokra, amerikai elhatározottsággal megejtette kísérleteit, melyeknél betontömbbe 5 cm. átmérőjű kovácsolt vascsövet ágyazott és az egészet vízzel telt edénybe helyezte. Az áramot szolgáltató akknmulátorbattéria pozitív kapcsát a csővel, negativ kapcsát egy vaslemezzel kötötte össze, mely utóbbit a vízbe állította. Moot áramot bocsátott át a rendszeren. A harminc napig tartó kísérletek folyamán azt tapasztalta, hogy ha az áramerősséget állandóan akarja tartani, úgy a feszültséget folytonosan növelnie kellett, jeléül annak, hogy a vasbeton ellenállása nőtt, illetőleg hogy ellenáram keletkezett a betonban fellépő elek- trolitiku8 jelenségek folytán. Hogy ez az elektro- litikus hatás káros, az akkor bizonyult be, amikor a harminc nap leteltével a csöveket kiszedvén a betonblokkokból, azokon meglehetős mennyiségű rozsda mutatkozott, mig egy ugyanolyan összetételű, vízbe helyezett vasbetontömbön, amelyen azonban áramot nem bocsátottak át, semmiféle káros jelenségek nem léptek fel. Ez a jelenség a vasbetét konzerválása szempontjából élénk konsterná- ciót keltett és első pillanatra létérdekében támadta meg ezt az építőanyagot. Hogy mindamellett az építőiparban kegyvesztetté nem lett, azt az Amerikai Mérnök Egyletnek köszönheti, mely a keletkező — hogy úgy mondjuk — pánik elkerülésére egyelőre neon fogadta el tudományosan precízeknek Knudson kísérleteit é8 ezen a téren végzendő további kísérletekhez kötötte döntését. De már Knudson kísérletei előtt is erősen gyanúba fogták a kóboráramokat a már 1905-ben a Ncw-Yorh-Times palotájának építésénél, főleg a köboráramokra való tekintettel az alapozást nagyon gondosan kiszárították s portlandcement simítással a falakt még vízhatlanabbá tették. Mint a kísérletek később igazolták, s mint alább látni fogjuk, az amerikaiak helyes érzékkel tényleg ott fogták meg a kérdést, ahol kell, tudniillik a nedvesség elkerülésén. Knudson kísérletednek eredményeit 1907-ben publikálta. Azóta külföldön ez ügyben alig történt valami, s megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy a mi mérnökeink voltak azóta az elsők, akik, hogy a kérdésbe több világosságot hozzanak, ismét kezűkbe vették az ügyet. Az ipari haladás terén úgyis annyi magyar érdem esik vízbe, hogy meg kell ragadnunk az alkalmat minden ilyen örvendetes tény leszögezésére. Pöschl, a Ganz-gyár főmérnöke, 5 évvel ezelőtt váltakozó áramokra, JaJeoLovits főmérnök Bene műegyetemi tanársegéd közreműködésével pedig az idén egyenáramokra végezett kísérleteket. Mérnökeink gyakorlati gondolatvilágára jellemző, hogy mindjárt száraz, tehát az építés Szempontjából tekintetbe jöhető betonra végezték kísérleteiket s az ő érdemük, hogy ezen a téren építőink megnyugodhatnak. Mind a két esetben a betonból kiálló vasbe- tétvégekre • közvetlenül kapcsolták rá az áramot, s igy a legkedvezőtlenebb — a gyakorlatban elő sem fordulható — erősségekre végezték a kísérleteket. A kcboráramok tudniillik a földben elhelyezett vezetőből, például ahol a villamos vasút sine, mint nálunk is a felülvezetókes rendszernél, az áramnak az elektromos centráléba való visszavezetésére szolgál, jutnak a földbe; a föld egy nagy elektromos vezető, melynek nagy ellenállása miatt azonban ezek az áramok csak igen csekély erösségűek, de tartósan- és huzamosan hatván, mégis romboló hatást idézhetnek elő, mint ahogyan számos sínen idevonatkozó erős korróziókat észleltek is. Olyan erősségű áram tehát, mint amilyet a kísérletek szup- ponálnak, az áramot közvetlen kapcsolván a vas- betélnek a betonból kiálló végeire, a gyakorlatban sohasem fog előfordulni, nem is említve, hogy a .gyakorlatban a vasbetétek sohasem állnak ki a tömbből. Pöschl kísérleteinek eredményeiben konstatálta, hogy a vasbetótnek a betonból kiálló végei izőkká váltak ugyan, de a betonba ágyazott vasbc- tétrészek a beton hűtő hatása folytán nem tüzesed- tek át és a beton nem szenvedett. Jakobovits és Bene kísérletei, amelyeket kisebb erejű, tehát a gyakorlathoz mégis közelebb eső áramokkal végeztek, a betonra nézve igen kedvező eredménynyel jártak. Elektrolitikus hatás ugyan •mutatkozott, tehát Knudson kísérleteinek első eredményét szintén konstatálhatták, de a beton semmiféle külső elváltozást (repedést stb.) nem szenvedett Nagy erejű, de a gyakorlat szempontjából abszolúte kizártnak tekinthető áramokra vizsgálván a tömb viselkedését, a betonblokk megmelegedett UjáOfóád! “ N y er solaj tikzgép. Különösen megbízható hajtóerő. Legolcsóbb üzem I Feltétlen jótállás t Kedvező árak ós feltételek. Nem kell gépész I Nem robban ! Nem tűzveszélyes! Nincs pénzügyőri ellenőrzés alatt! Ninbj kazán ! Egyszerű üzembenhelyezés! Bárkinek rendelkezésére adunk gépet díjtalanul annak a bei gazolására, hogy gépünk a legmegbízhatóbb és legolcsóbb üzemet szolgáltatja. — Árajánlattal díjtalanul szolgál 2-től 60 HP.-ig PALFY TESTVÉREK vasöntöde és gépgyára SZEGED. Alapittatott 1817. évben. — 20 arany éremmel kitüntetve. CLIMAX NYERSOLAJMOTOROK íi és LOKOMOB1LOK 10441 Legjobb és legolcsóbb hajtóerő mezőgazdasági és ipari célokra. Nincs robbanási veszély! sem pénzügyön ellenőrzés. Elsőrangú referenciák. BACHR1ŰH és TARSA motorgyári fióktelepe Budapest. */., Szabadság-tér 17. szám. (Tö z sd & - u aló t a. & Ha ölesén akar Itteni, forduljon TRIAS olajftitővállalat ßlll (*Ónho7 Büdápcst, ív., Vámház-kör- OZelkCiy ceyiiez út 12. — Telefon : 150-88. Olcsó, veszélytelen, tiszta, szagtalan, kényelmes és gyorsan melegítő fűtés. Lakások, hivatalok, üzletek fűtésére kiválóan alkalmas. LegijaU 1910. tarter 1, javított modell. Prospektus ingyen. 12008 Kationéit» CEMENTPADLÚLAPOK B013 II gyártására szállítunk modem hyd- raulikus- és kőnyCkemeltyO-préseket kéz- és gőzerőhajtásra, továbbá az összes segédgépeket, még pedig keverés, csiszolás, élesités, zúzás, osztályozás stb.-re. Saját munkaképes szerkezetek. Különlegességi gépgyár: Dr GASPARY & Co. Markranstädt (Nómafország). £48. sz, árjegyzék Ingyen. m ,CHRISTOPH* ,7k”: benzin-, szivégép- és nyersolajhajtásra. A „CHRISTOPH“ név teljes garantiát képez; 75 évi kísérletek és tapasztalatok eredményei. Továbbá eredeti angol „Fielding“ szívógáz és nyersolaj-motorok :: valamint eredeti amerikai 8771 , Waterloo6 .-enzinmotorokai előnyös teltételek mellett B motorspe■ ct ál ista :: Alapittatoí 1883. Telefon 46—03. szállít a —- vezérképviselő 0ÉSSES Budapest, V., Lipcí-kőrút 15. TALÁLHATÓKAT szabadalmaztat és értékesít PATAKI VILMOS VII., Erzséiit-körid™44. Telefon 177—72. H8o3 Külföldi irodái: BERLIN, PARIS, AMSTERDAM, VARSÓ. Tö megci kks k, préseit, húzott és nyomtatott müvek készítése. i londsáein Wien, I. Eezipfc, Franz Jóseís-Eai 7. (Industriepalast.) 10143 Acélplombák 2 koronától följebb ezrenként. „Famos“ betünyomda. 414 betű K 2. 80. Árjegyzék ingyen. Az ausztriai Machin Co. legújabb számozó gépeinek raktára. A szabadalmazott D. K. W. tűzőgépek raktára papiros, kelmék, karton stb. fűzésére. I-iliput írógép most. ü „ Eladási helyiség : I., Laurenzerberg1 - 5. Útmutatók és közúti táblák, ház- és ajtsszámok, cégtáblák.
