Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
Tóy Flóra, Majthényi, Hevesi Mariska, Virányi, Bársony derekasan állották meg helyüket. * (Filharmónia.) Az V-ik filharmóniai hangverseny szerdán, december 21-én, esti 7 és fél órakor lesz a Vigadóban Kerner István vezetése alatt, Kerpely Jenő gordonkaművész közreműködésével a következő műsorral-: 1. Cornelius A bagdadi borbély nyitánya; 2. Elgar. Változatok (először); 3. d’Albert gordonkaverseny (Kerpely, először); 4. Beethoven V. szimfónia (C-moll). Hétköznapok* Béke. A humanizmus jegyében született múlt és jelen század legrokonszenvesebb ideája, utópiája: a béke. A béke, amit mindenki kíván, magának ép úgy, mint embertársainak, amit mindenki szeret, amiért mindenki imádkozik s amiben müveit ember, az egész világ öt részében, Suttner Berta bárónén kívül, egy se hisz. Az emberiségnek kétféle békére volna szüksége. Társadalmi és politikai békére. És sohasem lesz béke sem a társadalomban, sem a. politikában. A társadalomról azt szoktuk mondani, még kiforratlan, holott a társadalom más, mint örökké kiforratlan, soha sem lesz. Nem lesz, mert nem lehet. Valószinüleg a világbéke kiforrottsága miatt sem alszik Suttner bárónő nyugodtan. Sőt az európai béke se ringathatja mély és gyermekded álomba. Legkevésbbé a hágai itélöbiróság. Ezek mind kedves, komoly, szélid törekvések arra nézve, hogy egy éhes vadállatnak, ki udvarias ketrec mögött toporzókol, előadást tartsunk a türelemről, a személyes vágyak gyönyörű legyőzéséről. A hágai itélöbiróság nagyon gyönyörű intézmény, sőt megszemélyesítője egy okos és lelkes asszonyna: Suttner bárónénak, aki véres hús helyett buzaszemekkel akarja etetni tenyeréből az éhes vadat. Az éhes vad azonban a buzaszem helyett a báróné vagy másként, a hágai békebiróság kezefejét harapja le. Hogy mégis szükség van erre a békebi- róságfa és komly szükség Suttner bárónékra, bizonyos. Szép és nagy eredmény az ő cselekvésük eredménye: a tiltakozás a háború ellen. Az egész világ müveit társadalmának tiltakozását fejezi ki az ő szavuk és bizonyos, hogy olykor-olykor nem eredménytelenül. Kisebb érdekek elnyomását már eddig is alávetették egyes államok eme tiltakozásnak és ezután is alávetik. Nagy érdekeknél, fontos állami — sőt sajnos —► személyi érdekeknél nem veszik figyelembe. A hatalom és gazdagság vágyának eléréséhez más eszköz, mint a háború, még mindig nincsen. És nem is lesz soha sem. Mert megkívánni, kívánni, elérni és oda nem adni, vagy másként: támadni és védekezni, amíg ember-lesz e földtekén, mindig fognak. Az egész élet folyamata, az egyes embereké ép úgy, mint a tömegben élőké: az államoké, nem egyéb, mint támadás és védekezés. Ez az élet lényege, a többi: máz, kultúra, szép és komoly hazugság. Az ember születésétől haláláig védekezik és támad minden rangban és rang nélkül. S ez az emberi természet ép úgy ott áll a trón körül, amit államnak, politikának neveznek, holott sem az állam, sem a politika nem egyéb, sem a titokzatosan és nagyképűen hangzó: társadalom, törvény, parlament és más ehez hasonló álarcos rejtély, mint: ember és ember, sok ember, egy tömeg ember, ezer és ezer vagy millió és millió ember. És akárhány millió, amig él, érez és gondolkodik, a millió és millió embernek, mindnek megvan a maga külön érdeke, érzése, gyűlölete és sze- retete és ebből a sok millió érdekből, gyűlöletből és szerétéiből alakul: az állam, az ország, a politika, a társadalom és az emberiség. Ezek a elmek és fogalmak, mint: állam, politika, társadalom, stb. rendkívüli szolgálatokat tettek eddig azoknak az érdekeknek, melyeknek nevet adtak és törvényesítették, a szocializmus és demokratizmus azonban kikutatta e származások családfáját és a korona, hatalom, rang és mód biborjai közül, erőteljes paraszt kézzel előhúzták az embert, a letűnt évezredek és a jövő évezredek nagyszerű komédiását. Az embert, aki belebujva az állam palástjába, istenként uralkodott a nemzetek fölölt, aki adót szedett tőlük, háborúba hajtotta _____1910. december 18., vasárnap. ő ket, s ha kedve tartotta, jutalmazott vagy büntetett. A modern tudományok és az új idők vihara: a szocalizmus azonban közbelépett és az ember egyszerre kibontakozott mindenün- nét. Úgy a vallás, mint a világi hatalmak misztériumáról lehullott a fátyol s az ember az ő száraz és pontos érdekeivel mindenütt láthatóvá lett. A háborúk többé nem a tizek tanácsában lesznek elhatározva, az egész világ látja a készülődés külső kontúrjait, látja a királyok és népek érdekeit, de a háborút, megakadályozni csak egy másik háborúval lennének képesek. Akkor is csak olyanformán, hogy a világ egyik fele mint támadó s a másik fele mint védekező harcolna. A béke utópiájához tartozna még a mi- litarizmus megszüntetése, vagy a militarizmus egyenes megtagadása. Ez is utópia. A társadalmi osztályozás két rendbeli rangra vagy fajra — tökéletesen mindegy — oszlik. Parancsolókra és" engedelmeskedőkre. Az engedelmeskedők osztályát beszüntetni, megváltani pedig nem lehet. A szocializmus hamarabb fölveszi az arisztokratizmus keresztségét, mintsem az engedelmeskedők egy lépéssel is közelednének a komoly megváltás célja felé. Soha, semmiféle szellemi átalakulás nem fogja legyőzni a nyers erőt. Az emberiség sorsa és tragikuma pedig semmi egyéb, mint épen a nyers erő; Ennek a tragikumnak a komikuma ugyan az lenne: bogy a nyers erő vagyis a parancsolok elenyészően kisebb számban vannak, mint az engedelmeskedők, a meghuyász- kodás, a vezettetés vágya, az ismeretlen erő és hatalom előtt való megadás azonban benne van az emberi természetben ép úgy, mint az uralkodni vágyás. És e két összetalálkozása az emberi természetnek az a tragikum, amiből a háború megszületik. Suttner báróné és a hágai békeegyesület . ezzel a tragikummal áll szemközt. Hogy ez a tragikum vagyak és velük együtt a civilizált világ lesz-e a győztes, könnyű kitalálni. L, T. Í10DAL0M. Tagválasztás a Petöfi-társaságban. A Petőfi-Társaság szombaton délután tartotta meg szokásos évi tagválasztó ülését. A társaságban elhalálozás következtében három hely üresedett meg. Ezeket kellett betölteni. A rendes tagválasztással kapcsolatban több ajánlott tiszteleti és kültagot is választottak. Szokatlan nagy érdeklődés mellett zajlott le az idei tagválasztó közgyűlés. Az akadémia első emeleti kis tanácstermét nagyszámban lepték el tagok, akik közül megjelentek: Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Bársony István, Bérezik Árpád, Eötvös Károly, Emmich Gusztáv, Erődi Béla, dr Ferenczy Zoltán, Ferenez.y Ferenc, Ferenczy József, Farkas Pál. Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Harsányi Kálmán, Jakab Ödön, Koroda Pál, Kéry Gyula, Kiss József, Kenedi Géza, Kabos Ede, Lampérth Géza, Lőrinczy György, Neugebauer László, Pakots József, Pósa Lajos, Palágyi Lajos, Palágyi Menyhért, Pap Zoltán, Prém József, Pékár Gyula, Szabó Endre, Szabóné-Nogáll Janka, Somló Sándor, Sas Ede, Sebők Zsigmond, Szőllőssy Zsigmond, dr Szécsi Ferenc, Szávay Gyula, gróf Teleki Sándorné, Váradi Antal, Torkos László és Zempléni Árpád. A választás előtt dr Ferenczy Zoltán alelnök jelentést tett a Petőfi-Társaság és a Petőfi-Ház pénzügyi helyzetéről és előterjesztette az 1911. évi költségvetést. E szerint a Petőfi-Társaság bevétele 88.721 korona 35 fillér vagyon mellett 3500 koronája van előirányozva, míg a kiadás 1750 koronára van preliminálva. A Petőfi-Ház pénztári állása 6400 korona- A bevételi előirányzat 8210 korona 82 fillér, kiadásai pedig 5279 korona 40 fillérrel van előirányozva. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, megadta a fölmentvényt a gazdasági bizottságnak és magáévá tette az előterjesztett költségelőirányzatot. Egyúttal a közgyűlés köszönetét szavazott Ferenczy Zoltán alelnöknek buzgó működéséért, A közgyűlés ezután táviratilag üdvözölte dr Kohut Adolfot, a Berlinben élő magyar irót, és a társaság kültagját, kitüntetése alkalmából. Erre áttért a társaság Herczeg Ferenc elnöklésével a tagválasztásra. Tiszteleti tagokul megválasztották dr Prohászka Ottokár szókesfehér_____Pesti Hírlap______ vá ri püspököt és Szabolcsba Mihály temesvári ref. lelkészt, az ismert költőt-. Kültagokul: Brancsics Blagojet, Petőfi szerb fordítóját, Goga Oktaviant, Petőfi román fordítóját és dr Steinbach Józsefet, Petőfi német fordítóját, , Ezután következett a választás legizgalmasabb része, a rendes tagsági helyek betöltése. Az első szavazás eredménye a következő volt: Szeme- re Györgyre esett 27 szavazat, Czobel Minkára 22, Felelet Sándorra 21, Oláh Gáborra 11, Bíró Lajosra 10, ifjabb Hegedűs Sándorra 9, Kálnoki Be do Bélára 9, Kosztolányi Dezsőre 5 és Színi Gyulára 4. A leadott szavazatok száma összesen 43 volt, Az abszolút többséghez 22 szavazat kellett, tehát mindjárt az első szavazásnál bejutott Szemere György és Czobel Minka. Ekkor a legtöbb szavazatot kapott Feleki Sándorra szavaztak igennel és nemmel. Itt érdekes komplikáció állott be. Leadtak összesen 42 szavaztot, az abszolút többség tehát itt is 42 szavazat volt. A szavazatok össze- számlálásánál kitűnt, hogy Felekire 21-en szavaztak igennel, 20-an nemmel és egy szavazólap üresen maradt. Miután az abszolút többséghez 22 szavazat kellett, a társaság nagy részének az volt a felfogása, hogy bár szám szerint Feleki több igent kapott, mint nem-et, azért a társaság tagjának' nem lehet kijelenteni, A kérdés körül izgalmas szóváltás támadt. Többen hozzászóltak a kérdéshez, köztük Eötvös Károly is, aki ezt kérdezte: — Van-e erre intézkedés az alapszabályokban? Herczeg Ferenc elnök: Az alapszabályok' e tekintetben nem nyilatkoznak, Kenedy Géza: A kérdés nem vitás. Az abszolút többséghez 22 szavazat kell. Feleki nem kapta meg, tehát nem lehet a társaság tagjának nyilvánítani. Palágyi Menyhért (indulatosan közbekiált): Ez ellen protestálok! Herczeg Ferenc elnök: Miután az alapszabályok* nem intézkednek világosan ily esetekben, de kétségtelen, hogy az üres szavazólap leadott szavazatnak nem minősíthető, felvetem a kérdést, a társaság tagjának lehet-e nyilvánítani Feleki Sándort? (Felkiáltások: Igen! Nemi A kérdést igy nem lehet eldönteni!) A hangulat nagyon izzó volt ekkor, Herczeg Ferenc felhívja a társaságot, hogy kéznyujtással szavazzanak: — Azok, akik úgy találják, hogy Felekit a társaság tagjává lehet nyilvánítani, nyújtsák fel a kezüket! A szavazás megtörtént. Huszonkét szavazat szólt Feleki ellen. Az elnök elrendeli az ellenpróbát. Az ellenpróba 8 szavazatot eredményezett Feleki javára. Az elnök erre kimondotta határozatiig, hogy Feleki nem nyilvánítható a társaság tagjának’. A döntés nem találkozott a kisebbség helyeslésével. Eötvös Károly is erősen békétlenkedett. Az elnök ezután a Feleki után legtöbb szavazatot kapott Oláh Gáborra rendeli el a szavazást. Oláhra 25-en szavaztak igennel és 13-an nem-mel. E szerint Oláh Gábort a társaság tagjává választotta. Erre a tagválasztási közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. * (A „Nő és a társadalom“ irodalmi estéje.) A feministák hivatalos folyóirata: a „Nő és a társadalom“ irodalmi estét rendezett szombaton este az Urániában. A terem megtelt közönséggel és pedig igen érdekes, a mi koncerttermeinkben szokatlan publikummal. Az elnyomott nem jogokért küzdő szektájának lelkes asszony és lányserege foglalta el helyét a nézőtéren, hogy agitációs küzdelmei piece des resistance-aként pihenést nyerjen, de egyben fanatizmust is merítsen a tendenciózusan feminista irányú műsor-számok hangulatából. Amennyire megnyerte az emberi igazságért küzdő nőcscport irodalmi és szónoki propagandájával a nagyközönség elismerését, ép oly rokonszenves volt e ma esti „csendes propagandája“; amely azonban nívóban nem volt alantasabb, hangban erőtlenebb és lelkesítő hatásában gyöngébb. Bekezdőül munkatársunk, dr Csergő Hugó proiógját adta elő kifejezósteljesen. bájosan és sok tapsot aratva Nagy Teréz, a Magyar-színház fiatal tehetséges és szép művésznője. A prológról sajnos _________________9
