Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

HAGYÄKOKSZAo Budapest, 1902. kedd, január ?. A horvát honvéd-tisztikar. A B. H. vasárnapi számában azt állította a horvát honvédség tiszti­karáról, hogy annál a magyarellenes politikai izgatás hálás talajra talált. Ez állítás ellenében most czá- folatul a következő erélyes hangú félhivatalos köz­leményt hozza a «Búd. Tud.» : Illetékes helyről a következő sorokat veszszük : A «Budapesti Hírlap» az utóbbi időben ismételten hely­telen irányban tárgyait katonai kérdéseket a maga hasábjain, legutóbb pedig vasárnapi számának ve- zérczikke a zágrábi (horvát-szlavon) VII. honvéd- kerület tisztikarának szellemével foglalkozik. Nem lehet czélunk a czikk egész eszmemenetével bővebben foglalkozni, azon semmivel sem támoga­tott állításával szemben azonban, mintha a magyar- ellenes politikai izgatás a tisztikarnál termő talajra talált volna, s hogy ebből kifolyólag komoly idők­ben a hetedik honvédkerületet képviselő hadi erőre számítani nem lehetne, határozott állást kell fog­lalnunk s ezt mint a tisztikar igazságtalan meggya- nusitását, kereken vissza kell utasítanunk. A hetedik honvédkerület mindenkor megtette a maga kötelességét. Megtette azt 1878-ban Bosznia és Herczegovina megszállására; megtette 1883-ban Ramberg báró királyi biztosságának idejében, s kétségkívül meg fogja tenni a jövőben is mindenkor. Egy egész horvédkerület tisztikarát igaztalanul megbizhatlansággal meggyanúsítani nemcsak a leg­nagyobb mérvű meggondolatlanság, hanem egyene­sen hazafiatlan cselekedet, amit a sajtónak semmi­féle hazafias czél követése közben sem szabad el­követni. Petőfi koponyája, Budapest, január 6. Tegnapi számunkban már közöltük, hogy az a nagyhangú közlés, hogy Petőfi fejét levágták és egy orvos táskájába begyömöszölte, stb. teljesen légből kapott mese. Most közöljük Ferenczy István igazgató ur levelét, melyet ez ügyben hozzánk intézett. Ebből kitűnik, hogy nemcsak a koponya nem Petőfié, de az illető orvos, aki azt ajándékozta, 48-ban még meg se született, annál kevésbbé vágta le a nagy költő fejét. Ferenczy István levele igy szól: Nagy-Szebeu, 1902. jan, 4. Nagyságos Képviselő Ur! Nagy sajnálattal kellett mai sürgönyömben : »A koponya nem Petőfié, hogy az lenne, arról senki sem tud, a szemfog rendes, vagyis hátrahajló«, a reményt Petőfi koponyájának föltalálására vonat­kozólag megsemmisitenem. A kegyelet Petőfi emléke iránt gyorsította lép­teimet a nagyszebeni görögkeleti tanítóképző és papnevelő intézet mészáros-utezai épülete felé, hogy az állítólagos Petöfi-koponya valódiságát a felső fogsor bal szemfogának ferdén előrehajlása alapján megállapítsam. Itt dr. Roska Özséb esperes és szemináriumi igazgató a szokott előzékenységgel fogadott, el­mondva, hogy a helybeli »Tribuna« egyik munkatársa a lsétdéses koponyáról már tu­dakozódott s ő készséggel ajánlkozott annak bemutatására s a lehetséges fölvilágositások meg­adására. Rögtön bevezetett a tanári szobába, hol az intézet gyűjteményei is e! vannak helyezve. Itt, teljesen koponya számára készített üveges szekrényben, a teljes csontváz mellett feküdt a hamis reményeket keltett állítólagos Petőü- koponya. Amint a szakértelemmel preparált, teljesen ép és jókarban lévő koponyát megtekintettem, mond­hatom szemem a kegyeletes izgalomtól nem fo­gott ; látván, bogy a koponya fogsorai nem téi- jesek, aggályom támadt, vájjon a kritikus fog hiánya nem te9zik-e annak fölismerését lehetet­lenné. De rövid idő muíva Veteson intézeti termé­szetrajz-'.anár közreműködésével konstatáltuk, hogy a íelső forsor baloldali szemfoga megvan, de az egészen a végéig nem emelkedik ki a többiek sorából, sőt a végén befelé hajlik. Már ezen körülmény kizárja, hogy a szóban forgó csontváz a Petőfié, mert Petőfi fogait a köztudat szerint az jellemezte, hogy a »jelső fogsor baloldali szemfoga ferdén előre nőtte. Ez talán elóg volna, hogy a kutatás ezen irányban tovább ne folyjon, de én azért igyekez­tem, hogy a koponyára vonatkozó körülményeket megállapítsam ; itt arra az eredményre jutottam, hogy azok, kik e koponyáról közvetlenebb tudo­mással bírlak, soha azt Petőfi koponyájának nem tartották. Ezt annál természetesebbnek tartom, mert 25 évi szeheni életem mellett, mindennapi érintke­zésben a szeminárium tanáraival, a szebeni ro­mán értelmiséggel, kizártnak tartom azt, hogy ne tudtam volna meg, hogy valaki itt Petőfi koponyáját őrzi; ilyen hite itt senkinek sem volt, sem 1897 óta, mióta a' koponya az intézet birto­kában, sem az előtt. Minthogy ilyen hamis hirt is, ha az Petőfire vonatkozik, elég fontosnak tartok, itt íöljegyzek mindent, amit a szóban forgó koponvára vonat­kozólag megtudnom sikerült. A koponya az intézet román nyelven vezetett leltárába a 149. tétel alatt következőleg van be­vezetve : a) Folyó szám: 149. b) A megszerzés ideje: 1897. c) Darabszám: 1. d) Állapota: jő. Minthogy az ajándéka kapott koponyára vo­natkozólag semmi más irat az intézet birtoká­ban nincs, dr. Roska igazgató útbaigazítása alap­ján dr. Barcianu Popovits Demeter gőr. keleti szentszéki ülnököt kerestem föl, ki mint előbb a szeminárium tanára, személyesen vette át a ko­ponyát dr. Ciorán Péter nagyszebeni magán­orvostól, mint ajándékot, még két más adomány­nyal együtt. A másik két ajándék egy gyermekkoponya és egy női ágyék-esontváz-rész volt. Dr. Barcianu az ajándékozótól semmi olyast nem hallott, hogy ő azt Petőfi koponyájának tartaná, amit bizonyára nem hallgatott volna el, már csak azért sem, hogy ajándékának fontosságát fokozza. Igv az intézet tanárai sohasem hallottak olyat, hogy intézetük Petőfi koponyájának van a birtokában. Dr. Ben Illés, volt tanítványom s az adomá­nyozó dr. Giorán Péter barátja sem hallott soha Ciorántól a PetőS-koponyáról. Dr. Ben hite szerint dr. Ciorán a koponyát és a más, már említett két tárgyat nagy valószí­nűséggel még az egyetemről (Gráczból) hozta magával, s midőn neje halála után addigi ház­tartását megszüntette, adományozta a gör. keleti szeminárium természotrajzi gyűjteményének, mint taneszközt. Dr. Ciorán Péter (Csorán) 1851-len Resináron születelt, az I—IV. osztályt a nagyszebeni m. kir. állami főgimnáziumban végezte az 1864—65 és 1869—70. tanévekben; a gimnáziumot Székely* Udvarhelyt bevégezvén, a gráczi egyetemen vé­gezte az orvosi tanfolyamot; mint gyakorlóorvo3 működött Brassóban, Franzensbadban és Nagy- Szebenben, katonaorvos nem volt, apja földmivelő, egy leánya Nagv-Szebenben él. A koponyára vonatkozólag, mely a hírlapi közlemények alapján már hírnévre tett szert, még megjegyzem, bogy a felső fogsorban meg­van a két metszőfog, a baloldali szemfog és két utolsó zápfog, a jobboldalon hiányzik a szemfog és a zápfogak közül az utolsóelőtti; épebb az alsó fogsor. A koponya különben is idősebb emberének lát­szik, mint Petőfi volt. E sorokat Nagyságodnak rendelkezésére bo­csátom, azon megjegyzéssel, hogy közhírré tételét kívánatosnak tartom a keltett szenzáczió követ­keztében. Hazafias üdvözlettel Ferenczy István m. kir. áll. főgimn. ig.

Next

/
Thumbnails
Contents