Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

KÖNYVESHÁZ.

(Az ebben a rovatban megbeszélt munkák Az Újság kiadóhivatalában [VII., Bákóczi-ut 54.] kaphatók.)

40

________________________________________

H

artmann János: Petőfi-tanulmányok. Sok

Petőfi-tanulmányunk van már. Akadnak, a kik szerint túlsók is. Ám nincsen igazuk azoknak, a kik a Petöfi-irodalom tömegéből Ítélik meg, vájjon elég szó hangzott-e el Petőfiről, vagy sem. Annyi bizonyos, hogy sok hivatott és hívatlan iró foglalkozott eddig Petőfi költészetével és személyével.

A túlsúlyban lévő hívatlanok azonban írásukkal csak bő vitették a Petőfiről szóló irodalmat, de nem tökéletesítették és semmivel sem járultak hozzá, hogy irodalmunknak s a világirodalomnak is ez az egyik legfeltűnőbb jelensége teljes, elfogulatlan, találó, kimerítő méltatásában álljon előttünk. A Petőli-tanulmányokból tehát még nincsen elég, Petőfi költészetéről és egyéniségéről írni még mindig aktuális. Es aktuális lesz mindaddig, inig a ma, vagy a holnap megtermi az igazi, a hivatott Petöfi-magyarázót. Azt, a ki a művész szemével tud uéziű és a művész tollával tud Írni. A ki megalkotja az örökbecsű, a művészi Petőfi-tanulmányt.

A mig elkövetkezik az igazi, a joggal várt nagy Petőfi-magyarázó, szívesen kell fogadnunk minden vállalkozást, a mely eredményes, uj szempontot keres és talál a legnagyobb magyar lírikus megértetéséhez és méltatásához. Szeretettel fogadjuk a legujabbat, Hartmann János Petőfi-tanulmányát is. Ez a Petőfi-irodalom legfrissebb hajtása egyszersmind a legerősebb, a Iegéletrevalóbb hajtások egyike. Sokat, jól meglátó, előítéletektől ment önálló egyéniség munkája. A Salamon Ferencz és Gyulai Pál máig is elsőrangú Petőfi-magyarázatai után a legjobb, a legönállóbb Petőfi-magyarázatok egyike. Mi legalább nem ismerünk az újabb Petőfi- tanulmányok között ennél jobbat. A gondolatok megfogalmazásában kissé még túlságosan is keresett, túlságosan is színes, hogy úgy mondjuk: keresve választékos, de egyébként feladatának magaslatán áll. Külön Jellemzi Petőfi szerelmi, családi, hazafias, leiró, elmélkedő költeményeit, a melyek közül a költő egyéniségét jobban vissza- tükrözőket, a jellemzőbbeket, a kifejezőbbeket sorra bonezolja. Es itt nem egyszer a magyarázatokkal oly szempontokat vett fel, a melyek újszerűségükkel és helyénvalóságukkal megmutatják, hogy a ki vallja őket, gondolkodni tud. A Hartmann János Petőfi-tanulmánya nem sablonmunka, a mely dicséri, a mit Petőfinél dicsérni szokás és szidja, a mit szidni manapság divat. Oly tanulmány, a mely méltat és kifogásol, de csak ott és akkor, a mikor helyénvaló és megokolt. A Petőfi- irodalom egy kiegészítő kötete, a melyet haszonnal és élvezettel forgathat az eljövendő kor kiforrott kritikusa is. Megjelent a Franklin-társulat kiadásában. Ára három korona. h. r.

A Hannover-huszárok. Irta Diplomata. Ezt a könyvet igy határozhatnék meg legtalálóbban: A Hannover-huszárokért való rajongás kifejezése, vagy : Bók a Hannover-huszároknak. Mert a mi jót csak el tud mondani, mind elmondja itt az ő kedvencz »Hannoverei «-röl Diplomata álnevű szerző. Tehát: hogy Iovagiasak, hogy buzgó pártfogói a női nem szebbik, sőt olykor-olykor a csúfabbik felének is, hogy ábrándozók és szerelmesek is néha. Hogy szeretik a pezsgőt és nem vetik meg a kártyát sem. Nemes, Jószivük van és szolidárisak egymással, akár ha életükkel is kell fizetniük érte. És a mi mindenekelőtt fontos : a Hannover-huszárt tartják a világ első katonájának. És ho|y mi is annak tartsuk, Diplomata sok történetet mond el egymásután a Hannover-huszárok életéből. Csupa olyat, a melyekben sehol és sohasem szenved csorbát a huszárbecsület. A történeteknek nincsen külön-külön kikerekitettségük, nincsen külön czimük sem. Egymásból folynak s igy együttesen adnak képet a katonaéletből, s

szinte regényszerüleg hatnak. Az a kép, mely igen Jól van megrajzolva, nem egyszer mutatja, hogy a könyv szerzője hivatott kezelője a tolinak.

A sok előttünk elvonuló jól ismert katonatipus között van néhány érdekes, újszerűén különleges alak is, a melyeket nagy szeretettel és nem kis lelkesedéssel mutat be a szerző. A ki érdeklődik a katonaéletből vett elbeszélések iránt, esetleg rajong az ármádiáért, főképpen pedig az ármádia gáláns tisztjeiért, — főképpen ezekkel foglalkozik a szerző — érdekes olvasmányra lel Diplomata könyvében. A könyv Légrády testvérek kiadása.

h. r.

Tájképfestés a XVII. században. Irta Berzeviczy Albert. A Magyar Tudományos Akadémia és a képviselőház érdemes elnöke, a ki uj kötettel gazdagította e czim alatt művészettörténeti irodalmunkat. A becses tanulmány, mely a tájkép- festés születési századának van szentelve, első fejezetében a renaissance-kor fogyatékos tájképfestési kísérleteit ismerteti meg s egészen Giottóig tekint vissza. A festészet nagy kora tudvalevőleg csak az embert s ennek cselekedeteit festette, mindazáltal már a velenczei festészetben megnyilatkozik a tájkép méltó megfigyelése, a hollandusok pedig mái- a XVI. században kezdik az önálló tájképfestést. Ezt azután a XVII. században a flamand tájképfestés követte. Berzeviczy a nagy flamand iskolával kezdi az érdekes anyag részletesebb tárgyalását s igen vonzó módon ismerteti meg az olvasóval a tájképfestés s vele az állatfestés megszületésének korát, a melyben nem kisebb egyéniségek szerepelnek, mint Savery, Rubens, Snijders, Van Dyck, az ifj. Teniers stb. Ezzel párhuzamosan adja elő a román fajok (olasz, franczia, spanyol) tájképfestését Salvator Rosa-tól és Velasquez-től Claude Lorráin-ig, a kinek óriási hatása uj kiinduló pont a tájképfestés történetében. A hollandi tájképfestés nagy fellendülésének a kora foglalja le a könyv további két fejezetét s egy újabb, utolsó fejezet már a XVIII. és XIX. század munkáján enged végigtekintést, sőt még az újabb franczia és angol fejleményekkel is foglalkozik. Itt tárgyalja a magyar tájképfestőket, sőt a magyar tájképfestés legújabb képviselőit is. Értékes zármogjegyzései a tájképfestés ujabbkori eltévelyedéseivel szemben arra vonatkoznak, a mit már Dürer 400 év előtt megmondott, hogy t. i. a művészet már benne van a természetben s a ki azt onnan ki bírja szakítani, azé lesz. »Ma — úgymond — kétségkívül megkívánjuk a tájképfestéstől, hogy ne alkosson magának egy természetet, mely az ő nyelvét beszéli, hanem lesse el és szólaltassa meg a természet saját, valódi nyelvét.« — Berzeviczy könyve a Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalatának uj sorozatában, 220 lapon jelent meg, még pedig számos fény- nyomású tájkép-illusztráczióval, Panwell Bili, Brueghel, Rubens, Uden, Bondwijns, Salvator Rosa, Velazquez, Poussin, Millet, Lorrain, Els- heimer, Bloemen, Poelemburg, Both, Pijnacker, Berchen, Dujardin, Glauber, Wouwcrman, Ylieger, Goljen, Rujsdae, Necr, Rembrandt, Potter, Cujp, Van der Velde, Hcyde, Backhujsen, Wijnants, Everdingen és Hobbema tájképeiből igen jól kiválasztva.

Az elmebetegügyi törvény tervezete czim alatt dr. báró Babarczi-Schiuartzer Ottó főrendiházi tagtól 96 lapra terjedő füzet jelent meg, mely a szerzőnek az orsz. közegészségi tanács kebelében alakult reformbizottság megbízásából készített elmebetegügyi törvénytervezetét tartalmazza, az ahhoz tartozó bő előkészítő anyaggal. A tervezet alapjául szolgáló megállapodások még 1902-ben átmentek a második elmeorvosi értekezleten s ezután a reformbizottság tárgyalásain is, még pedig két Ízben, tehát méltán kell e javaslatot e fontos reform első befejezett tervezetének tekinteni. A 102 szakaszra oszló javaslat tizenegy fejezetben kodex-szerüleg rendezi az elmebetegek magánjogi és közigazgatási viszonyait. Az orsz. elmebetegügy vezetését állami föladattá teszi, az elmegyógyintézetek jogrendjét meghatározza, az intézetbe való fölvétel és elbocsátás föltételeit szabályozza, szól továbbá az elmebetegek szállításáról, a rájuk vonatkozó felügyeleti szabályokról, az intézet beli és azon kívüli nyilvántartásról és az elmebajosok helyzetéről a bünvádbau. A javaslat az 1876. évi egészségügyi törvény 10. fejezetének pótlására van szánva s egészen befejezett törvényelőkészitési mü, igen pontos és részletes indokolással ellátva, mely nagy összehasonlító anyagánál fogva egész elmebetegügyi

_____________AZ ÚJSÁG_______________

k

érdésünket annak minden Jogi és közigazgatási vonatkozásában föltárja. A becses törvényelőkészítő munka a Wodianer és Fiai czégnél jelent meg.

Utazás a természettan. Platz Bonifácznak, a kivál o

természettudományi írónak ily czimü, az ifjúság Bzá- mára irt könyve most második kiadásban jelent meg.

A kitűnő könyv nagyon helyes módszerrel igyekszik népszerűsíteni a természettudományi ismereteket: csak a pozitív eredményekre szorítkozik s az ifjúság felfogó képességéhez mérten megállapítja azokat az alapvető törvényeket, melyeket biztosan tudunk. A szöveget hetvenhat magyarázó kép kiséri. A jeles könyvet Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és fiai) adta ki; ára fűzve 3.40 korona, kötve 4.20 korona.

A Magyar Könyvtárban a következő füzetek jelentek meg : Művészek feleségei. Irta Salten Félix. A Rózsa Géza jeles fordításában megjelent munka ára 30 fillér. — Doctor Fauslus. A Faust-monda feldolgozói között csak Göthe tudott ugyan a legmagasabbra emelkedni, de azért előzői között is van egy, a ki e mondából mély filozófiáju s erős drámaiságu munkát birt alkotni. Marlowe volt az, Shakespeare legkiválóbb kartársa, kinek Doctor Faustus-a kétsógteelnül inspirálta is a nagy német klasszikust. A drámát Londesz Elek az eredetihez minden tekin- tolben hűen, gondosan fordította. — Lillias. Ambrus Zoltán, a ki a Magyar Könyvtárnak, fennállása óta, egyik leghívebb és legértékesebb munkatársa, ismét egy kitűnő novellas füzettel gyarapította ezt a jeles vállalatot, A Lillias — ez a füzet első és legnagyobb elbeszélése — romantikus izü történet, melyben Ambrus egy színésznő szerelmi kalandját mondja el, azzal az elevenséggel, azzal a jellemző erővel, azzal a művészi nyelvvel, melyek neki oly előkelő helyet biztosítottak az uj magyar irodalom legjobbjai közt. — A Gondolkozó Gép. Mióta Conan Doyle az ő mesteri Sherlock Holmes-könyveivel divatba hozta a detektiv-históriákat, se szeri, se száma nincs az utánzóknak. Mintaképüket ezek közül egy se bírta még csak megközelíteni sem; csak legújabban tűnt fel egy amerikai iró. — neve Jacques Fautrdle — a ki a mesternek valóban méltó versenytársa. A rendkívüli érdekfeszitó elbeszéléseket Woida Margit fordította le igen híven és folyékonyan.

Mikszáth Kálmán utolsó regénye. Az iró halála

után félévvel, most jelent meg A fekete város, utolsó befejezett regénye Mikszáthnak. A háromkötetes regény újra érezteti azt a nagy veszteséget, mely irodalmunkat Mikszáth halálával érte. Megvannak benne a nagy iró összes fényes tulajdonságai teljes írissesé'gükben, tanúbizonyságául annak, hogy Mikszáth alkotóképessége teljességében halt meg. A háromkötetes regény a Rákóczikor elején játszik s tárgya az akkori váj megyei nemesség torzsalkodása a városi polgárokkal. Görgey szepesi alispán a hőse. A hirtelen haragú alispán újév reggelén vadászat közben agyonlövi a lőcsei bírót; a lőoseiek ezért boszut forralnak ellene, évekig szítják a haragot, mig végre becsalják városukba Görgcyt és kivégzik. Ebbe a komor keretbo egy bájos, regényes szerelmi történet van beillesztve : Fabricziusnak, a fiatal lőcsei bírónak szerelme Görgey leányával, a ki álnév alatt lakik egy lőcsei nevelő- intézetben. A korra] zi háttér roppant eleven; az olvasó szeme előtt folyik le a lőcsei polgárok egész élete egy sereg jellemzően megrajzolt alakkal, a falusi nemes kúriákban folyó élet, a Rákóczi-mozgalom kitörése s az akkori időknek egész tömeg érdekes képe. Anekdotikus epizódok váltakoznak lélektanilag kimélyitett rajzzal, a felvidéki tájak gyönyörű leirásaival, kalandos eseményekkel. Az alapjában véve tragikus tárgyat Mikszáth napfényes humora aranyozza meg. Talán egy regényében sem alkotta meg a pompás humora alakok akkora sokaságát, mint ebben. Ez a regény a magyar regényírásnak egy korszakát zárja be, do egyúttal tetőpontra is juttatja. Mikszáth szelleme utolsót, de fényeset lobbant benne, örök időkro elbúcsúzva a magyar közönségtől. A háromkötetes regényt a Frankiin-Társulat adta ki; ára fűzve 12 korona, díszes vászonkötésben 18 korona.

A nehéí uf. Novellák. Irta: Torna István. A kötet tartalma igen változatos. Eleven látás, uj beállítás s a lüktető élet erőteljes rajzolása erőssége a szerzőnek.

Az irgalmasság golgotája. Regény. Szegény élet, gazdag lélek, Elbeszélés. A Családi Regénytár 57—08. kötete. Irta: Sziklay Jéftos. Az első történelmi regény. Főalakja szent Erzsébet, az ideális magyar királyleány. Életének azt a korszakát eleveniti meg, mely férjének a keresztes háborúba vonulásától, tehát már ekkor kezdődő keserves özvegységétől haláláig tart. Az akkori udvari élet tobzódásai, ármányai, torzsalkodásai közt ragyogó szinben emelkedik ki a nemes cs szent magyar királyleány alakja, a kinek csodálatos lényét egészen reális színekkel festi az iró. Mintegy modern mása ennek a Szegény élet, gazdag lélek czimü elbeszélés, mely egy árva bányász leánynak a fővárosban folyó életküzdelmét tárja elénk, ki leiki hősiességéért végre megtalálja boldogságát és szenvedéseinek jutalmául a nyugodt élet élvezetét. Ara a kettős kötetnek 2 korona.

A doktorkisasszony. Irta Scharles de Vitis, fordította Hada István dr. A Családi Regénytár kötete. Ara 1 korona. A doktorkisasszony a regénynek abból a fajából való, melyet fiatal leányok, de az asszonyok is nagy megértéssel tudnak olvasni. A fordítás Rada Istváné.

Az (Hdözöttek. Irta Sheehan Fatric Á. A Családi Regénytár kötete. Ára 2 korona. Az üldözöttek, a hires ir regényíró közkedveltségét igazolja. Tárgya az Írek nagyon szomorú s tragikus mozzanatokban gazdag történetéből került ki.

Erzsébet királynő kíséretében. Irta egykori udvar- hölgye : Szláray Irma grófnő. A tavaly megjelent, mindig aktuális és megható műnek újabb, népies kiadása. 8 bár a szöveg teljes s az iilusztrácziók is ugyanazok, mint a múlt évi 5 koronás kiadásé, ára tetemesen olcsóbb lett, azért, hogy áldott emlékű királynőnk életének és tragikus halálának emlékezete minél több magyar család körébe eljuthasson. 8 valóban nincsen szobor, vagy bárminő emlékmű, mely a boldogult királynő alakját szivünkhöz, lelkűnkhöz közelebb hozná, ennél a meleg 1 szeretettel vezetett tollal fit könyvné 1. Ara "korona.

Vasárnap, 1911. január 22.