Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
109 Költeményei Petőfi ellen, 110 gatást a critica megbocsátja, mert a költő sem többet, sem kevesebbet nem ad, mint költői egyediségét ; de midőn munkáit öszve- gyüjti, már nem csak mint előállító, hanem mint criticus is jelenik meg, ki egy más (bár csak kevéssel ez előtti) korának műveit, mint az első hív és kedves elfogulás múltával maga által megvizsgált és újra magáéivá fogadottakat, nyújtja át a tekintet nélküli birálatnak. Petőfi munkái közt sok a jeles, de van gyenge is, s azért, ha maga szerkeszti ez öszves kiadást, óhajtható, hogy bi- rálói szigorral járjon el inkább a választásban, mint atyai kimélet- tel; ezenkívül saját érdekében kívánjuk, bár előbbi müvei simít- gatására minél lelkiismeretesebb gondot fordítson. Azok megérdemlik azt. —“ A Pesti Hirlap-ban e kiadásról még azt olvassuk (1847. I. 244. 1. 868. sz. ápr. 15.): „— Azok, kik Petőfy összes költeményeinek kiadására előfizetési iveket bírnak, kéretnek, hogy azokat a határidő elteltének közeledtével Emich Gr. kiadóhoz beküldeni szíveskedjenek.“ (T. i. Emich 1847 ápr. 20-ig tette az előfizethetés határidejét 3 írtjával, azután 4 frt lett a mű ára. V. ö. Emich hirdetésével. Pét. muz. 1889. 46. 1.) Ugyanerről a Pesti Divatlapban még a következő adat olvasható : Egerből írja egy bizonyos B . . . . hogy Pajer Antal költeményei, valamint Garay „Árpádokba igen-igen nagy kelendőségnek örvendenek. „Petőfy (!) összes költeményeit is kapva- kapják.“ Ferenczi Zoltán. Költemények Petőfi ellen. Tulajdonképen azt a czímet lehetne adni, hogy költemények Petőfi és Arany ellen. Az alább közlendő czikk és két gúnyvers ugyanis Petőfinek Aranyhoz a Toldija alkalmából írt költeményét s Aranynak válaszát akarja nevetségessé tenni. E törekvés első tekintetre is észrevehető ugyan már a gúnyos költemények tartalmából; de e mellett tanúskodnak a külső körülmények is. Ugyanis a Petőfi költeménye „Arany János“-hoz megjelent az Életképek 1847. I. 507. lapján (ápril 17-én 16-dik szám); az Arany „Válasz Petőfinek“ ez. költeménye u. ott a 607. lapon 19. 1. máj. 8.) s a Honderű czikke és az alábbi költemények pedig máj. 18-án (1847.1. 407.1. 20. sz.), tehát nyomban utánok. Könnyen észrevehető az is, hogy a költemények Petőfi modorát akarják
