Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
AG 1925 október 3, szombat Elkészült az Ipartestületi reform és kézmüveskamara törvénytervezete — A Magyarság tudósítójától — A magyar kisiparosok évek óta sürgették olyan központi szervezet létesítését, amely a kézművesek kívánságait minden más érdekeltségtől függetlenül képviselhetné. Németországban már régóta vannak úgynevezett Handwerkskam- merek, ennek mintájára akarták az iparosok felállítani Budapesten az országos kézmüveskamarát. A kereskedelmi és iparkamarák a kézművesipari központ létesítése ellen kezdettől fogva tiltakoztak, mert az iparkamarák működési körének megcsorbítását látták az uj eszme megvalósításában. Az Ipartestületek Országos Szövetsége erre megszavaztatta az ország kisiparosait és háromszáztizennyolc ipartestület közül háromszázöt a kézmüveskamara felállítása mellett szavazott. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi minisztériumban most elkészült egy törvényjavaslat az ipartestületek reformjáról és központi »kéziAüvesteslü- let« megszervezéséről. A törvénytervezet 56 szakaszból áll és ha törvényerőié emelkedik, akkor a régi ipartörvény több szakaszát hatályon kívül fogják helyezni. Az ipirtesiületek reformja Az ipartestületi reform tervezetének az a vezérgondolata, hogy a képesítéshez kötött iparokat gyakorló kézműveseket ipartestiileiehbe kell tömöríteni. Az ipartestületek hálózatát ennek megfelelően oly módon kell kiterjeszteni, hogy minden község valamely ipartestület működési kerületéhez tartozzék. Ipartestületek alakításához legalább százötven iparos lesz szükséges. Az ipartestületi tagdíjakat tagdíjkulcs alkalmazása mellett az iparosok jövedelmének bizonyos százalékában fogja az ipartestületi közgyűlés megállapítani. A dijakat közo.dók módjára hajtják be. A beszedett tagdíjakból a község jutalék címén egy százalékot levonhat. Szakmák szerint ípartestületet ezután is csak a fővárosban szabad alapítani. Ennek legkevesebb száz tagjának kell lenni. Gyárosok és kereskedők csak önkéntes tagjai lehetnek az ipartestül étnek. Az ipartestületek megalakítását az elsőfokú iparhatóság végzi. Az alapszabályokat üt meghívott iparos közreműködésével az iparhatóság készíti el és ő látja el jóváhagyási záradékkal is. Ha az uj ipartestület vonakodna működését megkezdeni, az iparhatóságnak joga van az alapszabályokat életbeléptetni és a testület vezetőségét kinevezni. A törvényjavaslat az ipartestületek feladatát a tagok gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeire felkarold- sábban jelöli meg. E cél elérésére szövetkezetek alapítását kezdeményezhetik és a tjigok szakmabeli és általános kiképzését előmozdíthatják. Feladata a testületnek a munkakedv serkentése, üzleti és kari tisztesség megóvása, tanácsadás és az ínségbe jutott tagok segélyezése. A testületek ipartesiületi székel alapíthatnak. Ennek hivatása vitás kérdések békés elintézése. Hangsúlyozza a törvénytervezet, hogy az ipartestület politikai egyesületet vagy pártot nem alakíthat és nem támogathat. Az ipartestület minden tagjának tanácskozási, szavazási és passzív választójoga lesz. A,z üzletvezetők, akiket az iparosok képesítésük pótlására alkalmaznak, szintén szavazati joggal bírnak. Aki csőd vagy gondnokság alatt áll, vagy súlyosabb büntetésre voll ítélve, szavazati jogát veszti. Nagyobb ipartestületeknél kiküldöttek által is lehet közgyűlésit tartani. A vezetőség megbízatása három évre szól. Az ipartestület feletti felügyeletet Budapesten a tanács, vidéken az elsőfokú iparhatóság gyakorolja. Iparhatósági biztos csak olyan tényleges vagy nyugalmazott köztisztviselő lehet, aki az ipari életet jól ismeri. Az ipartestület önmaga feloszlását nem mondhatja ki. Testületeket csak a belügyminiszter engedélyével lehet megszüntetni. A „kézmüvestestüleí“ szervezete A törvényjavaslat második fejezete az országos »kézmüvestesiüleU felállításáról szól. A kézművesipari központ céljául a törvények és rendeletek végrehajtását, módosításokra vonatkozó javaslatok elkészítését, az iparosok gazdasági helyzetének emelésére szolgáló intézmények kezdeményezését jelöli meg. Az országos testületnek minden ipar- testiUel kötelezően tagja. Tagsági díj címén a testületi tagdíjakból származó bevételeknek a közgyűlés által megállapított százalékát kell fizetni. A kézmü- vestestület önkormányzati egyik szervet a közgyűlés. Ebbe minden ipartestület egy tagot küld; a választmány, amely elnökből, két alelnökből és tizennyolc választmányi tagból áll. Azonkívül lesz még az elnöki tanács. A kézmüvestes- tület alakuló közgyűlését a kereskedelmi miniszter fogja összehívni. A választmányi tagok közül hatot a fővárosban, hatot vidéki városokban és hatot a nagyközségekben székelő ipartestüíe- tek fognak választani. A kézmüvesíes- tület vezetőtisztviselőjét kézmiivestestü- leti titkár cim illeti meg. A kézmüvestes- tület alapszabályait, a kereskedelmi miniszter hagyja jóvá. Az országos testület fölött a felügyeletet a kereskedelmi miniszter miniszteri biztos utján gyakorolja. Az iparosok a törvényfervezet módosítását kívánják A magyar iparostársadalom az uj törvénytervezettel nincsen megelégedve, Ez csak kis vészét foglalja magában azoknak a követeléseknek, amelyek megvalósítását az iparosság már évek óta sürgeti. Az Ipartestületek Országos Szövetsége a különböző ipari érdekeltségek bevonásával két napon át tartó tanácskozáson bírálta a tervezetet é.s arra a megállapodásra jutottak, hogy az iparosok kívánságait újból a kereskedelmi miniszter elé kell terjeszteniük, hogy a. törvénytervezet módosítását kérjék. Az iparosság kifejezetten - kézre ű- veskamara* szervezését kívánta, autonóm hatáskörrel. A tervezet szerint pedig az uj intézményt kézmüvestestnlet- nek keresztelték el. A felügyeleti hatóság részére tervbevett beavatkozási jog azonban a testület autonómiájának még a külsőségeit is illuzóriussá teszi. Az iparosság ragaszkodik a kézműveskor mar a tervezetének megvalósításához. Kiérik az iparosok, hogy ez ipantes- tületek alapításához száz tag belépése is elegendő legyen. Kézművesipari kérdésekben elsősorban a kézmüveskamara véleményét hallgassák meg. Az iparigazolványokat az ipartestületek adják ki, hogy a kontárkodás meggát- lásáért eredményesebben munkálkodhassanak. A kihágási bíráskodást maguk gyakorolják és a mestervizsgákat ne az iparkamarák, hanem az ipartestületek megbízottai tartsák meg. Kérik,- hogy az üzletvezetők csak jogi személyek és kiskorúak képvhseletében gyakorolhassák a tagsági jogokat. A felvételi dijakat továbbra is ba kell szedni. Rendkívüli közgyűlést a tagoknak csak egyharmada hívhasson össze. Az ipartestületi széknek fegyelmi hatáskört kell biztosítani. Az IPOSz szükségesnek tartja, hogy a nagyobb ipáitestüleiteknél a vezető tisztviselőktől államtudományi államvizsga letételét, az e célra létesítendő tanfolyam elvégzését vagy 5 évi gazdasági gyakorlatot kívánjanak. Tilakoznak az iparosok az ellen, hogy a törvény a felügyeleti hatóságnak és az iparhatósági biztosnak beavatkozási jogot biztosítson a testületek működésébe. Az iparhatásági biztosi állások szervezését teljesen fölöslegesnek tartják. Lehetetlennek tartják, hogy iparhatóság! biztos csak közalkalmazott lehessen, hanem az ipari életet jót ismerő más egyént is kinevezhessenek. Szükségének tartják, hogy az ipartestületi tisztviselők részére törvényes alapon szaktanfolyat mókát rendezzenek, A törvényes intézkedés kell a kézművesipari statisztika készítéséről. Azt óhajtják, hogy kézművesipari kiállít ásókat, csak a kézmüveskamara közbenjöttével lehessen rendezni. Tizennyolc választmányi tag helyett harmincat, Javasolnak. Ezek közül hatot a főváros, tizenkettőt vidéki városok, tizenkettőt pedig a községek ipartestüle- tei választanának. Ezzel akarják biztosítani a vidéki iparosoknak az országos ügyekbe való beleszólását. Különben is ez volna az arányos elosztás, mert a fővárosban mintegy harmincezer, vidéken pedig kétszázezernél több iparos van. Szükségesnek tartják, hogy nagyobb gazdasági tudássá! bíró vagy speciális szakmai ismeretekkel rendelkező férfiakat a kézmüveskamara levelező tagokul megválaszthassa. Megvalósithatatlannak tartják azt a tervet, hogy az országos kézmüveskamara felett, amely közvetlenül a kereskedelmi miniszter felügyelete alá tartozik, külön miniszteri biztos őrködjék, Javaslatukat memorandumba foglalva, át. fogják adni a Kereskedelmi miniszternek. - .....
