Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

1928. január 10., kedd. PESTI HÍRLAP 17 színház és zene. Uj bejelentések. Ma három előadásunk van; mindegyiknek megvan a maga külön érdekessége. Az Operaház­iban felujitás, hozzá nem mindennapi felújítás lesz, amennyiben Kodály több uj dalt komponált a Háry János-hoz. A Magyar Színház pompás vig- játéka, A macska, ezúttal kerül szinre huszonötödször. IMig a Fővárosi Operettszinházban utoljára kerül szinre a kacagtató Finom kis család. Egyébként a hét további estéire is rendkívül nagy az érdeklődés; különösen a Porzsolt-matinéra, ami vasárnap délelőtt lesz. És egy távolabbi elő­adásra, * Hegedűs Lóránt Kossuth] ára. Két uj előadást is beiktattunk. Az egyik pén­teken lesz. Az Uj színház most bemutatott műsorát kapja közönségünk. Túl a premier izgalmain, egy ritka jó, minden pontján kacagtató, nivós kabaré-műsort kap a közönség. A másik uj beiktatás a Fővárosi Operetlszin- házra vonatkozik. Itt vasárnap délután gyerekelő­adást adunk. HÉTFŐ (ián. 9.) Belvárosi Színház. Nészéjszaka. Kezdete 8 órakor. KEDD (jan. 10.) Magyar Színház. A macska. Kez­dete 8 órakor. — Opera. Háry János. Kezdete 7 órakor. — Fővárosi Operettszinház. Finom kis család. Kezdete 9-kor. CSÜTÖRTÖK (jan. 12.) Rott-Komédia. Uj műsor. Kezdete fél 9 órakor. PÉNTEK (jan. 13.) Uj Színház. Uj műsor. Kez­dete fél 9 órakor. VASÁRNAP (jan. 15.) Vígszínház. Porzsolt-matiné. Kezdete d. e. 11 'rakor. Noszty fiú esete Yóth Marival. Kezdete 3 órakor. — Belvárosi Színház. A gazdag lány. Kezdete fél 4 őrekor. — Városi Színház. Mesék az Író­gépről. Kezdete 3 órakor. — Király-Szinház. A legkiseb­bik Horváth-lány. Kezdete 3 órakor. — Magyar Színház. Külváros. Kezdete 3 órakor. — Fővárosi Operettszinház. A jégkirály kincse (gyermekelőadás). Kezdete 4 órakor. HÉTFŐ fjan. 16.) Vigadó. Arturo Bonucci gor­donkahangversenye. Kezdete fél 9 órakor. KEDD (ifn, 17.) Nemzeti Színház. Kossuth. Kez­dete fél 8 órakor. — Vigadó. Mark Hambourg zongora­hangversenye. Kezdete fél 9 órakor. FS Btl (6*°o Korona) értékben a Pesti Hírlap fSkiadóhivatalai (V., Vilmos császár-at 78., Vll., Erzsébet kirnt 1. ) » es Bókjai (t., Krisztina-kérnt 138., il Mareit-kBrot 5/b, AMELYET U., F6-utca 23. Vt., Andráesy-nt *., VIII., Rákóezi-nt 3. Újpest, István-ut t. és Kispest, Koasuth-ter 11. sz.) szin- yfj ^ házjegy- valamint könyvvásárlásnál a vásárolt jegyek, illetve könyvek árába a kedvezmény értéke erejéig be- »ad. Előfizetőknek nem kell a bonokat beszolgáltatniok, FILLER példányonként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig. Porzsolt Kálmán jubileuma a Petőfí-társaságban. fömunkatársának ötvenéves irói jubileumát áf Pe­tőfi Társaság ünnepelte vasárnap délelőtt, az Aka­démia fölolvasótermében tartott ülésén s a zsúfolt terem előkelő közönsége igaz, tüntető lelkesedéssel juttatta kifejezésre azt a szeretetek azt a nagyra­becsülést, amelyet a magyar irodalom e kiválósága munkában és érdemekben oly gazdag pályáján ma­gának megszerzett. Az irót ünnepelte az irók társa­sága, de abban az ékesen szóló beszédben, amellyel Pékár Gyula, a társaság elnöke, Porzsolt Kálmán írói egyéniségét a legmelegebb elismeréssel mél­tatta: rámutatott a jubiláns tehetségének, tevékeny­ségének bámulatos sokoldalúságára, amely — az elnök szavaival élve — „mint a csiszolt gyémánt több felületről szórja sugarait“. Valóban, Porzsolt Kálmánról szólva, nem lehet említés nélkül hagyni a közélet ritka értékes férfiét. Az iró rendesen az 'élethői merit, igy cselekedett Porzsolt is müveiben; de ezenkívül Porzsolt Kálmán müveiből az élet is merített. írásaiból intézmények születnek; nemzeti fejlődésünk szempontjából fontos törvényalkotások is jöttek létre. S rendkívüli örvendetes benyomást, valósággal felvillanyozó hatást tett a hallgatóságra, hogy mig az ötvenéves jubilánsok rendesen csak visszapillantást vetnek a múltra: Porzsolt Kálmán, amikor a zajos ovációért meghatott köszönetét mon­dott, egész ifjonti bizodalómmal előre nézett; élete hátralevő részére munkaprogrammot adott; s aki tűzzel, erővel teljes beszédét hallotta, azzal a meg­győződéssel telt el, hogy ezt a programmot, ezt a társadalmi, nemzeti életünk fejlődésére különösen üdvös feladatot: a magyar családok védelmének biz­tosítását, meg is fogja valósítani. i ID RUE Korona) értékben a Pesti Hírlap főkiadóhiyatalai in*« (V., Vilmos császár-aft 78., Vll., Erzsébet körnt 1. ) * es fióitjai(l., Krisztina-körnt 138.. il Mamt-körut B/b, AMELYET IL, Fő-utca 23. VI., Andrássy-ut 4., VIII., Rákóczi-ut 9. Újpest, István-ut t. és Kispest, Koasuth-ter 11. sz.) szin- A A házjegy- valamint könyvvásárlásnál a vásárolt jegyek, illetve könyvek árába a kedvezmény értéke erejéig be- »ad. Előfizetőknek nem kell a bonokai beszolgáltatniok, FILLER példányonként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig. vei, Pékár Gyula intézett az ünnepekhez költői szárnyalásu üdvözlő beszédet: Beszédét azzal kezdte, hogy a szobrászkodó Idő hogy mintázza meg a szellem kiválóinak képeit, előbb csak a fejét s csak teljességben ■ kialakult szellemi atlétának formálja meg egész alakját. A szobrász Idő immár leteheti a vésőt, mert — Por­zsolt egész emberképe plasztikus teljességben be­fejezetten áll előttünk tehetségei életnagyságában ... S mi, midőn az ünneplő emlékezés ma fellibbenti a leplet erről a lélekszoborról, mi ámultán állunk meg sokoldalú életmunkái összegezése előtt s sze­retettel vizsgáljuk, tekintjük át annak a sokat dol­gozott, sok szépet és nemeset alkotott Írónak, pub­licistának, színpadi szerzőnek, színigazgatónak, előadónak és közéleti szervezőnek az egyéniségét, aki ősz fejjel bár, de a poéták privilégiumának örök­ifjú frisseségében áll ma itt előttünk s akinek Por­zsolt Kálmán a neve. — Ebben a sokoldalúságban vagy te nagyon is modern ember, kedves társunk. A régi recept sze­rint te voltaképpen csak mint szépiró és publicista érdekelhetnél minket, de kérdem, mellözhetjük-e mindazt a szépet és nemeset, amit te, mint cselekvő magyar ember székely erélyeddel és szívósságoddal másutt alkottál. Méltányoljuk elbeszélömüveidet, aka­démiai pályadijat nyert s a Nemzeti Színházban szin- rekerült színdarabjaidat, vezércikkeidet, Esti levelei­det, franciásan csevegő szellemes előadásaidat. De váj­jon mellözhetjük-e ama közéleti élő intézményeket, melyeket cselekvő erélyed, agitáló tollad élő való­ságokká emelt. Feledhetjük-e, hogy te kezdeményez­ted a testnevelés reformját, hogy te szervezted az Országos Sportbizottságot s az ifjúsági tornaverse­nyeket? De te kezdeményezted a múzeumok és könyvtárak országos szervezését is, te teremtetted meg azok országos tanácsát is. E tanácsnak titkára is voltál, többszáz népkönyvtárat, pár vidéki mú­zeumot szerveztél s behoztad a vándorkönyvtárak intézményét. Széli Kálmánnal együtt te alkottad meg a hatalmas és áldásos Dunántúli Közművelő­dési Egyesületet, voltál a Fővárosi Lapok szerkesz­tője, voltál a dicsőséges Népszínház igazgatója. Nemcsak a családi pótlékról szóló törvényt, és a családtörvényt kezdeményezted, hanem meieg ma­gyar szívvel megalkottad életed egyik legszebb mü­vét, a Magyar Családok Országos Egyesületét is. Félszázados jubileumod alkalmából szeretettel üd­vözöljük nemcsak a szépet álmodó irót, publicistát, hanem azt a sok nemeset alkotó, cselekvő magyar embert is, aki édes testvére a benned lakó poétának. Porzsolt Kálmán mély megindultsággal kö­szönte meg az ovációt s Pékár meleghangú beszédét. Mig ö — úgymond — félszázad titkait s intimitásait gyűjtögette az irodalmi és politikai világból, úgy látszik, Pékár is összegyűjtötte összes irodalmi bű­neit. De ö a félszázado3 jubileum után sem akar megöregedni és megjavulni. Uj szépirodalmi müve­ket, regényeket, színmüveket fog imi, de mint ötven éven át tette, ezentúl is fő munkássága lesz az iro­dalmi és művészeti tehetségek érvényesülésének elő­segítése. Rögtön programmot is ad: a Petőfi és Jó­kai „Tizek társaságának“ célzatával meg kell ala­kítani az Irodalom- ás művészetpártoló egyletét, mely a Petőfi Társaság mai üléséből, a Pékár be­szédéből induljon ki. A tiszta nemzeti irodalom és a színház anyagi válsággal küzd. A mübarát kö­zönség körében oly egyletet kell alakítani, melynek tagdijáért minden tag teljes egyenértéket kap: könyvet, vagy színházjegyet. Londonban egy könyv első hatezer kötetét megveszi a 6000 kölcsönkönyv- tár. Porzsoltnak eddig csak párszáz közkönyvtárat si- 1 került szervezni; ezerig akarja a számot fölemelni s ha minden jó könyv megkapja az ezer biztos vevő­jét, akkor meg van mentve az irodalom, amely ma nyomorog, mig a színház belefullad az erkölcsi po­csolyába. A müveit közönség pártolását kéri az irók és színészek számára. Kultúránk a fegyverünk. Azt kell élesíteni. De az állam alapja a család, ezért a családvédelem és a nővédelem propagálása lesz élete hátralevő részének másik feladata. S erre a „Magyar családok országos egyletét“ ajánlja az úri családok szeretetébe. (Szűnni nem akaró taps és éljenzés.) * Az ülés további során Gáspár Jenő néhány szép költeményét mutatta be, Lampérth Géza főtit­kár pedig Emődy László vendég, a Zemplénmegyei Kazinczy-kör elnökének irodalomtörténeti vissza­emlékezését olvasta föl, amelyet egy szélhámos alaptalanul indított Czakó Zsigmond, a tragikus végű magyar drámairó ellen. * (Tannhäuser, aj szereplőkkel a Városi Szín­házban.) Nivós és szép előadás volt a Városi Szín­ház hétfői Tannhäuser-e, melynek keretében né­hány uj szereplő bemutatkozásának voltunk tanúi. Első helyen a Zeneművészeti Főiskola operatanfo­lyamának az elmúlt esztendőben végzett növendé­kéről, Báthy Annáról kell beszámolnunk, aki —i mai debüje után Ítélve — jelentékeny nyeresége le­het idővel operaszinpadainknak. Szép megjelenése, de tiszta, nyíltan szárnyaló drámai szopránja is hi­vatottá teszi wagneri szerepekre, (bár ezen az estén — a "bemutatkozással járó elfogultságon túl is ■— érezhető volt, hogy hangjának még sok kiegyenlítő tanulmányra van szüksége. Különösen a közép­fekvésben, ami jellemző minden kezdő énekesnőre, aki a.felső hangok tékozlásával oly hasztalanul igyekszik ellensúlyozni a középhangok színtelen labilitását, mert hiszen ez még csak feltűnőbbé vá­lik ilyen módon. Sok rutin tehát, amit a szinpad önmagától is megadhat, sok kemény munka, ko­moly akarat és elbizakodottság helyett önbizalom, ez lesz az, ami Báthy Annát, akit egyébként a kö­zönség nagy rokonszenvvel fogadott, jó énekesnővé fogja csiszolni. És ezt őszintén kivánjuk is, mert debüje szimpátikus volt. Vénusz szerepében Radnai Erzsi mutatkozott he, a szinház eddigi mezzoszop­ránja, akinek finom és kulturált, de meglehetősen kisterjedelmű mezzo-ja ebben a magasszoprán sze­repben váratlanul és meglepő szépen kinyílt, kitá­gult, fölcsillogott. Zavartalan örömünk telt benne, jobb Vénuszt régóta nem hallottunk már. Tannlilu- sert, mint vendég, Gábor József énekelte, művésze­tének nagy kultúrájával. Az előadást, melynek igen jó együtteséből Szedő Miklós, Maleczky Osz­kár és Kármán Gizi emelkedtek ki, Márkus Dezső vezényelte, akit a mesteri módon tolmácsolt nyitány után percekig tartó tapssal, tüntető melegséggel ün­nepelt a közönség. Külön dicséretet érdemel azon­ban a Il-ik felvonás pompásan fölépített finálé-kó­rusa is. Az egyébként tehetséges Vermess Jenőnek nem ártana egy alapos Wagner-kura, amint Csóka Bélára is ráférne némi tanulás, nehogy a maihoz hasonló anti-Wagner-alakitást adjon a jövőben is. (f- b) * (Amerikai hires zsidók.) Az óceánon túl a vallási ügyeket máskép kezelik, mint nálunk. Senki abban különös dolgot nem talál, hogy a katliolikuS színészek egyesületbe tömörülnek, és abban sincs semmi furcsa, hogy zsidó színészek céhe működik. Az American Hebrew, mint minden évben, mpst is közli azoknak a zsidó művészeknek és Íróknak nevét, akik a lefolyt esztendőben kitűntek. A név­sorban szerepel a Metropolitan opera három tagja: George Gershwin, Sigmund Romberg és Nanette Guilford. A színházi világot egész sereg név kép­viseli. Köztük találjuk Francis Edward Faragok és Lajos Egri magyar hangzású nevét. A filmvilág legnagyobb korifeusai zsidók. így a magyar Zukor Adolf, továbbá William Fox , Carl Laemmle, Sa­muel Rothafel, Harry Warner. Feltűnést keltett, hogy Kenneth McKenna színigazgató is a zsidók közt szerepel. Neve alapján mindenki irlandinak és katolikusnak tartotta. * (Baker Josephine ellenlábasa.) Londonban rendkívüli sikerrel hangversenyzett Edna Thomas néger énekesnő. Csupa szolid, szelíd, régi dalt éne­kelt, rabszolga nótákat, zsolozsmákat. Louisianaból érkezett és valószínűleg be fogja járni Európát. Meg akarja mutatni, hogy néger művésznők meztelensé­gek nélkül is tudnak sikert elérni. Az ülés megnyitójában Pékár Gyula megem­lékezett Bem tábornok, a szabadságharc lengyel származású hőse hamvainak hazahozataláról s üd­vözölte e mozgalom vezéreit: Radzivill herceget, a lengyel és báró Balázs táborszernagyot, a magyar bizottság elnökeit. Majd foglalkozott az elszakított részek irodalmával és a magyar nyelv egységével, amelyre ma különösen nagy szükség van. Lampérth Géza főtitkári jelentése után Farkas Imre, akit hosszas, súlyos betegségéből való fölgyógyulása al­kalmából az elnök és a közönség örömmel köszön­tött, olvasta föl egy bájos, derűs novelláját, zajos tetszés kíséretében. Az elnök erre Porzsolt Kálmánt szólította a fölolvasóasztalhoz, akit viharos taps fogadott. Mindvégig lebilincselő fölolvasásában Por­zsolt Kálmán előrebocsátotta, hogy irói és szinigaz- gatói pályáján nagyérdekü, jellemző intimitásokat gyűjtött egybe az elmúlt ötven esztendő irodalmi és művészeti történetéből: valósággal Magyarország titkos története ez, amelyből most néhány mulatsá­gos részletet be akar mutatni. S megragadóan ked­ves, vidám jeleneteket mondott el Blaháné, Hegedűs Ferenc operaénekes, Ivánfy Jenő és a vidéken jól ismert színész: Fenyéri Mór életéből, amelyek ál­landóan élénk derültséget fakasztottak a hallgató­ság körében. Felolvasása után, a taps megszűnté-

Next

/
Thumbnails
Contents