Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
1928. január 10., kedd. PESTI HÍRLAP 17 színház és zene. Uj bejelentések. Ma három előadásunk van; mindegyiknek megvan a maga külön érdekessége. Az Operaháziban felujitás, hozzá nem mindennapi felújítás lesz, amennyiben Kodály több uj dalt komponált a Háry János-hoz. A Magyar Színház pompás vig- játéka, A macska, ezúttal kerül szinre huszonötödször. IMig a Fővárosi Operettszinházban utoljára kerül szinre a kacagtató Finom kis család. Egyébként a hét további estéire is rendkívül nagy az érdeklődés; különösen a Porzsolt-matinéra, ami vasárnap délelőtt lesz. És egy távolabbi előadásra, * Hegedűs Lóránt Kossuth] ára. Két uj előadást is beiktattunk. Az egyik pénteken lesz. Az Uj színház most bemutatott műsorát kapja közönségünk. Túl a premier izgalmain, egy ritka jó, minden pontján kacagtató, nivós kabaré-műsort kap a közönség. A másik uj beiktatás a Fővárosi Operetlszin- házra vonatkozik. Itt vasárnap délután gyerekelőadást adunk. HÉTFŐ (ián. 9.) Belvárosi Színház. Nészéjszaka. Kezdete 8 órakor. KEDD (jan. 10.) Magyar Színház. A macska. Kezdete 8 órakor. — Opera. Háry János. Kezdete 7 órakor. — Fővárosi Operettszinház. Finom kis család. Kezdete 9-kor. CSÜTÖRTÖK (jan. 12.) Rott-Komédia. Uj műsor. Kezdete fél 9 órakor. PÉNTEK (jan. 13.) Uj Színház. Uj műsor. Kezdete fél 9 órakor. VASÁRNAP (jan. 15.) Vígszínház. Porzsolt-matiné. Kezdete d. e. 11 'rakor. Noszty fiú esete Yóth Marival. Kezdete 3 órakor. — Belvárosi Színház. A gazdag lány. Kezdete fél 4 őrekor. — Városi Színház. Mesék az Írógépről. Kezdete 3 órakor. — Király-Szinház. A legkisebbik Horváth-lány. Kezdete 3 órakor. — Magyar Színház. Külváros. Kezdete 3 órakor. — Fővárosi Operettszinház. A jégkirály kincse (gyermekelőadás). Kezdete 4 órakor. HÉTFŐ fjan. 16.) Vigadó. Arturo Bonucci gordonkahangversenye. Kezdete fél 9 órakor. KEDD (ifn, 17.) Nemzeti Színház. Kossuth. Kezdete fél 8 órakor. — Vigadó. Mark Hambourg zongorahangversenye. Kezdete fél 9 órakor. FS Btl (6*°o Korona) értékben a Pesti Hírlap fSkiadóhivatalai (V., Vilmos császár-at 78., Vll., Erzsébet kirnt 1. ) » es Bókjai (t., Krisztina-kérnt 138., il Mareit-kBrot 5/b, AMELYET U., F6-utca 23. Vt., Andráesy-nt *., VIII., Rákóezi-nt 3. Újpest, István-ut t. és Kispest, Koasuth-ter 11. sz.) szin- yfj ^ házjegy- valamint könyvvásárlásnál a vásárolt jegyek, illetve könyvek árába a kedvezmény értéke erejéig be- »ad. Előfizetőknek nem kell a bonokat beszolgáltatniok, FILLER példányonként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig. Porzsolt Kálmán jubileuma a Petőfí-társaságban. fömunkatársának ötvenéves irói jubileumát áf Petőfi Társaság ünnepelte vasárnap délelőtt, az Akadémia fölolvasótermében tartott ülésén s a zsúfolt terem előkelő közönsége igaz, tüntető lelkesedéssel juttatta kifejezésre azt a szeretetek azt a nagyrabecsülést, amelyet a magyar irodalom e kiválósága munkában és érdemekben oly gazdag pályáján magának megszerzett. Az irót ünnepelte az irók társasága, de abban az ékesen szóló beszédben, amellyel Pékár Gyula, a társaság elnöke, Porzsolt Kálmán írói egyéniségét a legmelegebb elismeréssel méltatta: rámutatott a jubiláns tehetségének, tevékenységének bámulatos sokoldalúságára, amely — az elnök szavaival élve — „mint a csiszolt gyémánt több felületről szórja sugarait“. Valóban, Porzsolt Kálmánról szólva, nem lehet említés nélkül hagyni a közélet ritka értékes férfiét. Az iró rendesen az 'élethői merit, igy cselekedett Porzsolt is müveiben; de ezenkívül Porzsolt Kálmán müveiből az élet is merített. írásaiból intézmények születnek; nemzeti fejlődésünk szempontjából fontos törvényalkotások is jöttek létre. S rendkívüli örvendetes benyomást, valósággal felvillanyozó hatást tett a hallgatóságra, hogy mig az ötvenéves jubilánsok rendesen csak visszapillantást vetnek a múltra: Porzsolt Kálmán, amikor a zajos ovációért meghatott köszönetét mondott, egész ifjonti bizodalómmal előre nézett; élete hátralevő részére munkaprogrammot adott; s aki tűzzel, erővel teljes beszédét hallotta, azzal a meggyőződéssel telt el, hogy ezt a programmot, ezt a társadalmi, nemzeti életünk fejlődésére különösen üdvös feladatot: a magyar családok védelmének biztosítását, meg is fogja valósítani. i ID RUE Korona) értékben a Pesti Hírlap főkiadóhiyatalai in*« (V., Vilmos császár-aft 78., Vll., Erzsébet körnt 1. ) * es fióitjai(l., Krisztina-körnt 138.. il Mamt-körut B/b, AMELYET IL, Fő-utca 23. VI., Andrássy-ut 4., VIII., Rákóczi-ut 9. Újpest, István-ut t. és Kispest, Koasuth-ter 11. sz.) szin- A A házjegy- valamint könyvvásárlásnál a vásárolt jegyek, illetve könyvek árába a kedvezmény értéke erejéig be- »ad. Előfizetőknek nem kell a bonokai beszolgáltatniok, FILLER példányonként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig. vei, Pékár Gyula intézett az ünnepekhez költői szárnyalásu üdvözlő beszédet: Beszédét azzal kezdte, hogy a szobrászkodó Idő hogy mintázza meg a szellem kiválóinak képeit, előbb csak a fejét s csak teljességben ■ kialakult szellemi atlétának formálja meg egész alakját. A szobrász Idő immár leteheti a vésőt, mert — Porzsolt egész emberképe plasztikus teljességben befejezetten áll előttünk tehetségei életnagyságában ... S mi, midőn az ünneplő emlékezés ma fellibbenti a leplet erről a lélekszoborról, mi ámultán állunk meg sokoldalú életmunkái összegezése előtt s szeretettel vizsgáljuk, tekintjük át annak a sokat dolgozott, sok szépet és nemeset alkotott Írónak, publicistának, színpadi szerzőnek, színigazgatónak, előadónak és közéleti szervezőnek az egyéniségét, aki ősz fejjel bár, de a poéták privilégiumának örökifjú frisseségében áll ma itt előttünk s akinek Porzsolt Kálmán a neve. — Ebben a sokoldalúságban vagy te nagyon is modern ember, kedves társunk. A régi recept szerint te voltaképpen csak mint szépiró és publicista érdekelhetnél minket, de kérdem, mellözhetjük-e mindazt a szépet és nemeset, amit te, mint cselekvő magyar ember székely erélyeddel és szívósságoddal másutt alkottál. Méltányoljuk elbeszélömüveidet, akadémiai pályadijat nyert s a Nemzeti Színházban szin- rekerült színdarabjaidat, vezércikkeidet, Esti leveleidet, franciásan csevegő szellemes előadásaidat. De vájjon mellözhetjük-e ama közéleti élő intézményeket, melyeket cselekvő erélyed, agitáló tollad élő valóságokká emelt. Feledhetjük-e, hogy te kezdeményezted a testnevelés reformját, hogy te szervezted az Országos Sportbizottságot s az ifjúsági tornaversenyeket? De te kezdeményezted a múzeumok és könyvtárak országos szervezését is, te teremtetted meg azok országos tanácsát is. E tanácsnak titkára is voltál, többszáz népkönyvtárat, pár vidéki múzeumot szerveztél s behoztad a vándorkönyvtárak intézményét. Széli Kálmánnal együtt te alkottad meg a hatalmas és áldásos Dunántúli Közművelődési Egyesületet, voltál a Fővárosi Lapok szerkesztője, voltál a dicsőséges Népszínház igazgatója. Nemcsak a családi pótlékról szóló törvényt, és a családtörvényt kezdeményezted, hanem meieg magyar szívvel megalkottad életed egyik legszebb müvét, a Magyar Családok Országos Egyesületét is. Félszázados jubileumod alkalmából szeretettel üdvözöljük nemcsak a szépet álmodó irót, publicistát, hanem azt a sok nemeset alkotó, cselekvő magyar embert is, aki édes testvére a benned lakó poétának. Porzsolt Kálmán mély megindultsággal köszönte meg az ovációt s Pékár meleghangú beszédét. Mig ö — úgymond — félszázad titkait s intimitásait gyűjtögette az irodalmi és politikai világból, úgy látszik, Pékár is összegyűjtötte összes irodalmi bűneit. De ö a félszázado3 jubileum után sem akar megöregedni és megjavulni. Uj szépirodalmi müveket, regényeket, színmüveket fog imi, de mint ötven éven át tette, ezentúl is fő munkássága lesz az irodalmi és művészeti tehetségek érvényesülésének elősegítése. Rögtön programmot is ad: a Petőfi és Jókai „Tizek társaságának“ célzatával meg kell alakítani az Irodalom- ás művészetpártoló egyletét, mely a Petőfi Társaság mai üléséből, a Pékár beszédéből induljon ki. A tiszta nemzeti irodalom és a színház anyagi válsággal küzd. A mübarát közönség körében oly egyletet kell alakítani, melynek tagdijáért minden tag teljes egyenértéket kap: könyvet, vagy színházjegyet. Londonban egy könyv első hatezer kötetét megveszi a 6000 kölcsönkönyv- tár. Porzsoltnak eddig csak párszáz közkönyvtárat si- 1 került szervezni; ezerig akarja a számot fölemelni s ha minden jó könyv megkapja az ezer biztos vevőjét, akkor meg van mentve az irodalom, amely ma nyomorog, mig a színház belefullad az erkölcsi pocsolyába. A müveit közönség pártolását kéri az irók és színészek számára. Kultúránk a fegyverünk. Azt kell élesíteni. De az állam alapja a család, ezért a családvédelem és a nővédelem propagálása lesz élete hátralevő részének másik feladata. S erre a „Magyar családok országos egyletét“ ajánlja az úri családok szeretetébe. (Szűnni nem akaró taps és éljenzés.) * Az ülés további során Gáspár Jenő néhány szép költeményét mutatta be, Lampérth Géza főtitkár pedig Emődy László vendég, a Zemplénmegyei Kazinczy-kör elnökének irodalomtörténeti visszaemlékezését olvasta föl, amelyet egy szélhámos alaptalanul indított Czakó Zsigmond, a tragikus végű magyar drámairó ellen. * (Tannhäuser, aj szereplőkkel a Városi Színházban.) Nivós és szép előadás volt a Városi Színház hétfői Tannhäuser-e, melynek keretében néhány uj szereplő bemutatkozásának voltunk tanúi. Első helyen a Zeneművészeti Főiskola operatanfolyamának az elmúlt esztendőben végzett növendékéről, Báthy Annáról kell beszámolnunk, aki —i mai debüje után Ítélve — jelentékeny nyeresége lehet idővel operaszinpadainknak. Szép megjelenése, de tiszta, nyíltan szárnyaló drámai szopránja is hivatottá teszi wagneri szerepekre, (bár ezen az estén — a "bemutatkozással járó elfogultságon túl is ■— érezhető volt, hogy hangjának még sok kiegyenlítő tanulmányra van szüksége. Különösen a középfekvésben, ami jellemző minden kezdő énekesnőre, aki a.felső hangok tékozlásával oly hasztalanul igyekszik ellensúlyozni a középhangok színtelen labilitását, mert hiszen ez még csak feltűnőbbé válik ilyen módon. Sok rutin tehát, amit a szinpad önmagától is megadhat, sok kemény munka, komoly akarat és elbizakodottság helyett önbizalom, ez lesz az, ami Báthy Annát, akit egyébként a közönség nagy rokonszenvvel fogadott, jó énekesnővé fogja csiszolni. És ezt őszintén kivánjuk is, mert debüje szimpátikus volt. Vénusz szerepében Radnai Erzsi mutatkozott he, a szinház eddigi mezzoszopránja, akinek finom és kulturált, de meglehetősen kisterjedelmű mezzo-ja ebben a magasszoprán szerepben váratlanul és meglepő szépen kinyílt, kitágult, fölcsillogott. Zavartalan örömünk telt benne, jobb Vénuszt régóta nem hallottunk már. Tannlilu- sert, mint vendég, Gábor József énekelte, művészetének nagy kultúrájával. Az előadást, melynek igen jó együtteséből Szedő Miklós, Maleczky Oszkár és Kármán Gizi emelkedtek ki, Márkus Dezső vezényelte, akit a mesteri módon tolmácsolt nyitány után percekig tartó tapssal, tüntető melegséggel ünnepelt a közönség. Külön dicséretet érdemel azonban a Il-ik felvonás pompásan fölépített finálé-kórusa is. Az egyébként tehetséges Vermess Jenőnek nem ártana egy alapos Wagner-kura, amint Csóka Bélára is ráférne némi tanulás, nehogy a maihoz hasonló anti-Wagner-alakitást adjon a jövőben is. (f- b) * (Amerikai hires zsidók.) Az óceánon túl a vallási ügyeket máskép kezelik, mint nálunk. Senki abban különös dolgot nem talál, hogy a katliolikuS színészek egyesületbe tömörülnek, és abban sincs semmi furcsa, hogy zsidó színészek céhe működik. Az American Hebrew, mint minden évben, mpst is közli azoknak a zsidó művészeknek és Íróknak nevét, akik a lefolyt esztendőben kitűntek. A névsorban szerepel a Metropolitan opera három tagja: George Gershwin, Sigmund Romberg és Nanette Guilford. A színházi világot egész sereg név képviseli. Köztük találjuk Francis Edward Faragok és Lajos Egri magyar hangzású nevét. A filmvilág legnagyobb korifeusai zsidók. így a magyar Zukor Adolf, továbbá William Fox , Carl Laemmle, Samuel Rothafel, Harry Warner. Feltűnést keltett, hogy Kenneth McKenna színigazgató is a zsidók közt szerepel. Neve alapján mindenki irlandinak és katolikusnak tartotta. * (Baker Josephine ellenlábasa.) Londonban rendkívüli sikerrel hangversenyzett Edna Thomas néger énekesnő. Csupa szolid, szelíd, régi dalt énekelt, rabszolga nótákat, zsolozsmákat. Louisianaból érkezett és valószínűleg be fogja járni Európát. Meg akarja mutatni, hogy néger művésznők meztelenségek nélkül is tudnak sikert elérni. Az ülés megnyitójában Pékár Gyula megemlékezett Bem tábornok, a szabadságharc lengyel származású hőse hamvainak hazahozataláról s üdvözölte e mozgalom vezéreit: Radzivill herceget, a lengyel és báró Balázs táborszernagyot, a magyar bizottság elnökeit. Majd foglalkozott az elszakított részek irodalmával és a magyar nyelv egységével, amelyre ma különösen nagy szükség van. Lampérth Géza főtitkári jelentése után Farkas Imre, akit hosszas, súlyos betegségéből való fölgyógyulása alkalmából az elnök és a közönség örömmel köszöntött, olvasta föl egy bájos, derűs novelláját, zajos tetszés kíséretében. Az elnök erre Porzsolt Kálmánt szólította a fölolvasóasztalhoz, akit viharos taps fogadott. Mindvégig lebilincselő fölolvasásában Porzsolt Kálmán előrebocsátotta, hogy irói és szinigaz- gatói pályáján nagyérdekü, jellemző intimitásokat gyűjtött egybe az elmúlt ötven esztendő irodalmi és művészeti történetéből: valósággal Magyarország titkos története ez, amelyből most néhány mulatságos részletet be akar mutatni. S megragadóan kedves, vidám jeleneteket mondott el Blaháné, Hegedűs Ferenc operaénekes, Ivánfy Jenő és a vidéken jól ismert színész: Fenyéri Mór életéből, amelyek állandóan élénk derültséget fakasztottak a hallgatóság körében. Felolvasása után, a taps megszűnté-