Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

— A Petőfi Társaság nagygyűlése. A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartotta nagygyűlését. Az ülésen előkelő és díszes közönség jelent meg, köztük József és József Ferenc királyi hercegek, Karafiáth Jenő kultuszminiszter, Almásy László házelnök, Kary altábornagy, Raffay Sándor és Nemes Antal püspökök és még sokan mások. Az ülésen Pékár Gyula mondott elnöki megnyitót „Dante poklának magyar közönyösei“ címmel. „Március idusán, Petőfi nemzeti nagynapján — mondotta többek között — a magyar magunkbaszállás vezet minket arra, hogy ma a firenzei látnok Divina Commediájához zarándokoljunk és a világinség legsujtottabb, legszenvedőbb népe, a magyar perduta gente állapotán elmélkedjünk. Nézzük a magyar bűnök és a magyar erények billenését az örökkévalóság mérlegén, kutassuk a romlásnak indult hajdan erős magyar lelkilnségéuek okait és keressük rá a gyógyszert, ősi hitregénk ama „Csaba-irét“, amely bennünket nyavalyáinktól megváltson, újból talpraállítson, hisz akkor Petőfi márciusi szava szerint „a magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez . . Döbbenve mondjuk ki, hogy Dante poklának ma is megvannak a magyar közönyösei. Itt hemzsegnek körülöttünk — ahogy a firenzei látnok is írja —, itt futkosnak a minden nemzetietlen iránynak bókoló zászló körül, tapsolnak a nemzett irodalom, a nemzeti szellem, a nemzeti nyelv és a nemzeti erkölcs ellen legvakmerőbb merényletnek, tapsolnak . . . miért? — mert félénkek, lusták és kényelmesek, mert nincs nemzeti véleményük, esetleg mert hasznosabb nekik.“ Pékár Gyula elnöki megnyitója után Lampérth Gáza főtitkár terjesztette elő évi jelentését, melynek kapcsán üdvözölte az újonnan megválasztott tiszteleti tagokat. Néyyesy László „Szabadság az irodalom fejlődésében“ címmel olvasott fel. Előadása végén azt a biztatást intézte a fiatal költőkhöz, a beérkezettekhez és újakhoz, hogy merjenek szabadok lenni, figyeljék az irodalom áramlásait és azokat fordits’ák hasznukra. Petri Mór nyolc magyar triolettet mutatott be. Ezután Jlerczeg Ferenc oUrasta fel „Ml vau az igazság mögött“ cimü elbeszélését a hallgatóság feszült figyelme mellett s az elbeszélés felolvasása után, Pékár Gyula felkérésére, nagy sorát olvasta fel a ragyogóbbnál-ragyogóbb aforizmáknak. Kiss Menyhárt Havas István öt versét olvasta fel a Vá- rosok-városa ciklusából, befejezésül pedig Kiss Ferenc szavalta el a Nemzeti Dalt és még négy Petőfi-költeményt. A Petőfi Társaság nagygyűlését ünnepi ebéd követte, amelyen Kiss Menyhért mondóit serlegbeszédel. „Mig a költő a nemzet gyermeke, mig a nemzet az állammal él vagy bukik —- mondotta —, addig a költő nem csúfolhatja meg a nemzet-államot fenntartó eszméket. Anatol France és Baudlaire szellemes grimásza a legszentebb eszmék ellen, nem ártott annak a francia nemzetnek, mely számáDál és gazdasági és politikai súlyánál vezet a világon. De a kis Magyarország ezt a szellemi fényűzést nem engedheti meg magának. Az irodalmi módszer tehetség szerint lehet más és más, de a cél minden Írói társaságnál, minden .költő előtt csal. egy lehet: megérteni a nemzet fájdalmát, kifejezni a' kifejezhetetlent, megerősíteni a magyar népet a Géniusz varázsával, hogy a szentistváni határokon belül ismét egyesüljenek az ezer esztendőn együvé tartozottak.“ (Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.)