Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
3 st öl egy ny- !áz- í öttől isra fű- em- va- val- esz- ílen lent válnék olyika- s el ;t a zon, •dűli a ‘5en em ' a i a a ek ian- . je- pért Me- r is. körn a incs incs lány ágot, •a. 'ígymá- ’11 ki a a ságiéin ínyt ?or- ap- zág egiár lett 3a ír érdeke több tárgyilagos kritikát kiván, mint hangos lármát. Rubinek István és Csizmadia András mondottak még beszédet a gyűlésen. Délben közebéd volt, amelyen az igazságügyminiszter azt a kijelentést tette, hogy ha nem elégséges az összeférhetetlenségi törvény, akkor nem zárkózik el az elől, hogy ne parlamenti, hanem mondjuk nemzetvédelmi bíróság Ítélkezzék összeférhetetlenségi kérdésekben. Gömbös és Klebelsberg. Az abádszalóki református egyházközség népiskolájának vasárnapi avatóünnepségére leutazott gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter és Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, a kerület képviselője. Gömbös ünnepi beszédében azt hangoztatta, hogy nem szabad elfelejteni az ősi magyar szellemet és tradíciót. Örömmel látja, hogy a kultuszminiszter ebbe az irányba akarja terelni az ifjúság nevelését. Azokat az eszméket, amelyekkel egyesek a gazdasági bajokat garnirozzák, vissza kell utasítani, mert erre a köretre a nemzet már ráfizetett. Gróf Klebelsberg kultuszminiszter magyarázta ezután kultúrpolitikáját és utalt arra, hogy a nyolc- osztályos népiskolát meg kell valósítani. Végül a polgári egyetértés, felekezeti béke szükségességére hívta fel a figyelmet. _________ A z uj katonai büntetőtörvénykönyv általánosságban a közönséges törvényeket alkalmazza katonákra Is. Az uj katonai büntetőtörvényre vonatkozó törvényjavaslatok a honvédelmi minisztériumban — az igazságügyi miniszterrel egyetértőén elkészültek. Az egyik javaslat a „Katonai büntetőtörvény -rol, a másik pedig ennek életbeléptetéséről, valamint a katonai bűnvádi perrendtartás és a polgári büntető- törvények megfelelő módosításáról szól. A reform alapgondolata az, hogy a katona is állampolgár lévén, őt kivételes törvények alá helyezni csak annyiban indokolt és szükséges, ameny- nyiben ezt a különleges katonai viszonyok és érdekek valóban megkövetelik, minden más tekintetben azonban a katonákra is a közönséges törvényeket kell alkalmazni. Ennélfogva a katonai büntetőtörvényről szóló javaslat mindjárt az 1. §-ban kijelenti, hogy a közönséges büntetőtörvényeket teljtartalmulag alkalmazni kell a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekre is, hacsak a törvény mást nem rendel. A közönséges büntetőtörvényeket nem lehet a katonaságra változatlanul kiterjeszteni, mert a polgári büntetőtörvények nincsenek tekintettel a katonai viszonyokra, nem ismerik az agyonlövés által végrehajtandó halálbüntetést vagy a lefokozást, nem ismerik az ügynevezett katonai vagy kátonailag minősülő bűncselekményeket (függelemsértést, szökést, gyávaságot, bajtársi lopást stb.) viszont a katonaságra ném lehet minden módosítás és kiegészítés nélkül alkalmazni a közönséges büntetőjog sok más intézményét (pl. a büntetés feltételes felfüggesztését vagy a fiatalkorúakkal való elbánást), az pedig köztudomású, hogy a polgári büntetőtörvénynek a hűtlenségre és kémkedésre vonatkozó rendelkezései hézagosak, tű lény hók és azokat a külföld törvényhozásai messze meghaladják. A katonai büntetőtörvény javaslatának általános része uj fogalmát adja a „háború idején“ elkövetett cselekményeknek, kiterjeszti a törvény hatályát, a külföldön elkövetett cselekmények tekintetében agyonlövéssel rendeli végrehajtani a halálbüntetést, bizonyos esetekben (katonai bűncselekmények esetén) súlyositásokkal. köti össze a rövidebb tartamú szabadságvesztéseket, mellőzi a köz vetítői ntézet he szállítást, továbbá, a. dologházba és szigorított dologházba utalást, eltérően szabályozza a közönséges jogtól a rendjelek és kitüntetések elvesztését, különleges katonai mellékbüntetésként illeszti be a lefokozást, hivatalból üldözendőnek deklarál minden katonai vétséget, mélyreható változtatásokat tesz a részesség terén (ezentúl sem ad helyet a fokozatos sajtójogi felelősség elvének, bünte-, tendőnek nyilvánítja a katonai bűncselekményeire való sikertelen feibujtást és mindenkit a katonai büntetőtörvény súlyával rendel büntetni, aki katonát katonai bűncselekményre felbujt, vagy ily cselekményben más módon rérzt vesz). Bctbüntetés a háborúban. rn, ni 11a n it IA javaslat behozza -a rögtönitélő eljárásba a hadrakeit seregnél és csakis katonai egyénekkel, valamint a hadrakeit sereg kíséretéhez tartozó férfiakkal szemben a botbüntetést. A háború végén általános tapasztalat volt, hogy a katonai egyének különböző trükkökkel vagy bűncselekmény elkövetése útján százával, sőt ezrével arra törekedtek, hogy a terhes katonai szolgálat alól ideig-óráig kivonják magukat. A rögtönitélő tábori bíróságok a hadiakéit sereg kötelékéhez vagy kíséretéhez tartozó férfi vádlottat, ha cselekménye oly bűntett, amelyre a törvény tíz évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést nem szab, halálbüntetés helyett botbüntetésre Ítélhetik. A tengeri jog egységesítése. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter a képviselőház keddi ülésén négy törvényjavaslatot fog beterjeszteni, amelyek a közelmúlt években Brüsszelben tartott nemzetközi értekezleteken a tengeri jog egy- I ségesítése érdekében készült négy nemzetközi egyez- e mény törvénybe cikkelyezését célozzák. Az első egyezmény a tengeri hajók tulajdonosainak felelősségére vonatkozik, a második a törvényes elsőbbségek és 3 a tengeri jelzálogok kérdését rendezi. A hnjőselis-. „ mervényekről szóló harmadik egyezmény az olyan •]» fuvarozási szerződéseken alapuló jogviszonyt sznbá- y lyozza, amelyekre vonatkozóan hajóselismervény Al« r. Httatott ki. Végül az állami hajók mentességére voj natkozó negyedik egyezmény megállapítja, hogy a j tengeri jog általános szabályai mennyiben nyernek I alkalmazást az állami hajókra és rakományokra.
