Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

Keaa, 1929 június 4. (123. sz.) Budapesti Hírlap 7 isza eztedes katonája ma minden hű magyar! Bajtársi lakoma Tisza István emlékezetére Tisza István grófnak volt tiszttársai, a deb­receni, volt 2. számú honvédhuszárezred tiszti­kara minden évben, június hó 2-án ünnepi la­komára ülnek össze, hogy megemlékezzenek volt ezredesükről, a nemzet nagy mártírjáról, aki osztozott velük a harctér nélkülözéseiben és veszedelmeiben. Mint minden esztendőben, ez az ünnepség tegnap is kegyeletes és emel­kedett hangulatban folyt le a Hungáriában. Az első beszédet a Tisza-serleggel a kezében Maasburg Kornél báré ezredes mondta, utána pedig a Tisza-Emlékbizottság nevében Hegedűs Kálmán képviselő beszélt, Tisza István esz­méinek és különösen magasrendű erkölcsi fel­fogásának egyik legtevékenyebb őrzője és kö­vetője. Beszéde, melyben szinte megdöbbentő erkölcsrajzót adta a háborút követő kornak, Hegedűs Lóránd, Horánszky Lajos, Horthy Ist­ván, Hegedűs Pál, Sztranyavszky Sándor, Fráter Jenő, Flóhr János, üjfalussy Gábor, Csécsi Nagy Imre, Hegedűs Kálmán, Somssich Miklós, Baintner Ernő, Grósz Emil, Maasburg Kornél báró, Balázsovich Ernő, Balogh Sándor, Lukács Ödön, Nadámyi Emil. Tóthváradi Asbóth Ödön, Szunyogh Albert, Eleblovszky Lajos, Kaas Albert báró, Lándor Tivadar, Streicher Lajos, Litome- ritzky Nándor, örley György, Geist Gyula, He­gedűs Sándor, Lányi Márton, Bence Zoltán, d‘ Orsay Ede gróf, Horánszky Nándor, Balásházy Iván, Gyurkovics Béla, Teleki László, Magyary Andor, Bittinger Imre dr., Ilalász Jenő, Vajay Károly, Fráter Iván dr., Fellner Kálmán, Ta- mássy Béla, Pintér István, Szikszay István, Ko­vács László, Olsavszky Gyula, Wojnarovits Imre, Gaas Ede báró, Aáron Péter, Kenyeres György, Somogyi Károly, Gorubszky Andor, De mény János, Nesnay Pál és Neumann Jenő. Tisza — a katona rendkívüli erejével és művészi szárnyalásával nagy hatást tett. Erről az ingoványos talajról, melynek nemzetrontó veszedelmeit feltárta, csak Tisza István eszméinek és puritán erköl­csiségének követése vezethet el bennünket. He­gedűs Kálmán azzal végezte beszédét, hogy Tisza István ezredének keretei óriásivá nőt­tek: Tisza ezredének tagjai ma Szent István birodalmának minden ‘polgára, minden hű magyar! Az emléklakoma Az ünnepen megjelent az ezred tisztikara tótváradi Asbóth István altábornagy és Fö- mötör József őrnagy vezetésével, továbbá a Tisza-Emlékibizottság tagjai s a magyar tár­sadalom színe-java. Megjelentek még: Almásy László, Balogh Jenő, Beöthy László, Teleszky János, Szász Ká­roly, Ráday Gedeon gróf, bádoki Soós Károly, Katonai részről Maasburg Kornél báró ez­redes beszélt a Tisza-serleggel kezében. Tisza István — mondotta — szíve szerint a katonai pályához vonzódott, de apja szavát követve, politikus lett De a katona éleslátásával vette észre a közelgő veszedelmet: az egyetlen ál­lamférfiú volt, aki a háborút ellenezte. Törek­vését nem támogatták, de Tisza István nem állt félre; az erkölcsi felelősségérzet, a belső rend fenntartása, az ország háborús ütőerejé­nek felfokozása adta meg neki a legsúlyosabb percekben szelleme és tehetsége csodás erőki­fejtését. Maasburg báró ezután Tiszát, a katonát méltatta. Erős bajtársi érzése, halálmegvető bátorsága tették ezrede bálványává. Tisza Ist­ván vértanúhalálának emléke minden magyar ember szívében él és különösen a magyar ka­tona örökké emlékezni fog arra a hősiességre, amelynek ő életével és halálával fényes példá. ját mutatta meg. Hegedűs Kálmán — egy önfeledt társadalom haláltáncáról Ezután a Tisza-Emlékbizottság nevében Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő mon­dott hosszabb beszédet, amelyben többek kö- SSÖtt a következőket mondotta: — Egy égi fényszóró bocsátja ránk ma este fénykévéjét és egy síri hang szól a túlvilágról. Ez égi fény a Tisza István fenséges alakjából árad, a síri hang a geszti kriptából tör fel mi- hozzánk. Ez égi fény reánk világít, a mi eré­nyeinkre és hibáinkra, hadd lássuk tisztán úgy állunk-e itt, mint akik hivatva vagyunk arra, hogy győztes csaták és vesztett háború után győztes béke és diadalmas eredmények felé vezessük ezt a nemzetet; — a síri hang zordon fensége számonkéri tőlünk a feltámadást. — Az, aki nemzetéért vértanúhalált halt, megkérdezheti tőlünk, úgy élünk-e, úgy dol­gozunk-e, hogy üssön mielőbb a megváltás órája, amelyért élő hőseink kockára tették, vértanúink és hősi halottaink feláldozták éle­tüket. E vakító fényben kétszeresen feltűnnek a mi hibáink, mert csonkák vagyunk és két­szeres a mi erőfeszítésünk, mert nagyot aka­runk; de százszoros a mi felelősségünk, mert mulasztásaink évszázadokra döntik el a ma­gyar sorsot, a magyar végzetet. — Ha a magyar társadalomban egyre job­ban tobzódik a gazdagság és egyre jobban fuldoklik a nyomor, az egyre növekvő és ki­robbanni kész ellentétek ismeretlen veszedel­meket halmoznak fel a társadalmi erők hely­zeti energiájában. Ha az erkölcsi megújhodás jegyében az „enriéhissez-vous“ parancssza­vára haláltáncot jár egy önfeledt társadalom — nagy és tisztalelkű államférfiaink bármi­lyen eredményeket vívnak ki majd gigászi erőfeszítéssel, azok egy hanyatló nemzedék rothadt ölébe hullanak; és ha azt látjuk, hogy a laza erkölcsöknek ebben a pánikvágtájában contre coeur résztvesz a derék is — úgy a Tisza István síri hangjának zordon fenségé­vel kell odakiáltani a vesztébe rohanó társada­lomnak: „Eddig és ne tovább!“ — Nagy Madácbunk Róma bukásának örök­szép képéhez: Az ember tragédiájának római színéhez a mai társadalomból vehetné vala­ffővámi Leányinternátus Főiskolai és középiskolai arileányok rés/éré augusztus hóban Budapest, Múzeum-kőrúton megnyílik. Előkelő otthon. Kiváló nyelv- és szak­tanárok ve etése alatt. Nyoly- és zene­oktatás, továbbképzés. Napi ötszöri első­st rangú ellátás havi 130.— pengő . Prospektust díjmentesen küld és előjegy­zéseket korláiolt számban elfogad Fővárosi Leányinternátus Igazgatósága Budapest, VII, Thököly-út ÜS. II em 7. Telefon : József 098—78 mennyi erkölcsi és szellemi motívumát és szín­padi kellékét. Gladiátorok küzdenek a színen, — hetaerák fetrengenek lenge kosztümökben a kereveteken. Izis papnői táncolnak egyip­tomi zenére, — és halálos csókba szédül az ön- feledkezés. Afrikai muzsikára táncolják ma is lenge kosztümökben a charlestont és a tangó danse macábreját, a palotás és csárdás gyö­nyörű ritmusa, virágos jókedve helyett a kora hervadás szomorú jegyesei. — Mit akarunk mi ezzel? A jazzbanddel csalogassuk vissza elvált testvéreinket1 Talán a szaxofon legyen feltámadásunk harsonája? — És nincs sehol egy új Péter apostol, aki odakiáltsa a selyemharismyás nyomornak, Csonka-Magyarország egyre dáridózó társa­dalmának, *az örökös theatre poréban élő nem­zedéknek: Megállj — a döghalált szívod ma­gadba!“ — A társadalomnak apró sejtje: a családi élet, felbomlóban. Válópörök százai: a fel­bomló álét láztabellájának fekete nyilai. A rombadülő otthon-ok Peer Gifntjeivel rtalre lets az élet, akik ha leroskadnak, családi szenté­lyük romjainak küszöbén, — Solvejg nem fo­gadja dallal, hanem idegenben, idegennel, ide­gennek táncol. — És tobzódik a hiúság: a magyar társa­dalomnak magyar Narcissusm mámorosak, ha nevüket olvassák, — és szerelmesek a hang­jukba, ha hallhatják. Minden ünnep szent, amely halott hősök emlékének áldoz és min­den ünneplés profán, amely élő nagyságok homlokára tűz babért. Egy ország, amelynek sírhantja közel egymillió hősi halottat és vér­tanút takar, élők számára bábért htem terem­het. Minden babérfának minden levelét nagy halottjainknak kell szentelnünk. A mi nagy miniszterelnökünk klasszikus szép beszédében jól mondotta azt, hogy nincs okunk vigadni és nincs okunk ünnepelni. És mit látunk mégis? Élő nagyságok tömiegi&nneplésétől visszhangzik az egész ország. Címkórság sü- lyeszti paródiává a demokráciát. Versengés a hatalmasok kegyéért, a beteg társadalom facies hippodratikájának keserű vonása! És ha defetizmus úrrá lesz a lelkeken, nemcsak megmérgezi a nemzetet, ha kifelé is kompro­mittál bennünket és tönkreteszi évezredes vi­tézi hírünket. Egy dekadens irodalom kongó­bongó rímekkel dicsőíti az örök békét, amely örök temetőt jelent a számunkra. És ennek az irodalomnak egyre növekszik sötét tábora, ez az irodalom egy hanyatló társadalom mo­csarának szomorú lápvirága. Hogy hízzanak bennünk szövetségeseink, ha magunk nem bí­zunk magunkban? Hogy számítsanak ránk ba­rátaink a fegyveres leszámolás idején, ha magunk terjesztjük sorainkban a kishitűséget? Hogyan építsen reánk a megszállott földek hazafias népe, ha a háború ellen mzítók tábo­rává zülHk a nemzet f Ha nem biziink magunk­ban, úgy sohasem lesz meg a lelki készenié­HAIDEKKER-VASBUTORP^HI^ tünk a hadviselésre, amely ősmagyar katonai erényeinknek legnagyobb próbája. — Hogy mit kell cselekednünk? — foly­tatta a szónok. — Az út adva van. Tisza Ist­ván martirélete és vértanúhalála több, mint egy hatalmas egyéniség tragédiája: az egész magyarság tragédiája sűrűsödik ö-ssze Tisza István fájdalmasan fölséges elmúlásában. Nagyszerű élete, nemzetéért vívott harca, ren­dületlen magyar érzésének önön vérével való megpecsételése drága tanulságokat rejteget számunkra. Meg kell tanulnunk tőle nemcsak a halál hősiességét, hanem a puritán élet he- roizmusát is. Halhatatlan szelleméből árad ki az a sugárkéve, amely megvilágítja sötét éj­szakánkat. Tisza István erkölcsi integritása, puritán gondolkodása vezesse lépteinket, sze­ressük egymást, szeressük a hazát, hogy fel­támadjon a régi magyar nemzet, amely ezer éven át tartott a meg ezt a hazát! Tisza István erényei tudják csak visszaszerezni Magyaror­szágot. Tisza István ezredének keretei óriásira nőttek: Tisza ezredének tagja ma Szent Ist­ván birodalmának minden polgára, Tisza ez­redes katonája ma minden hú magyar! És ha valamikor odafent megzendül a mennyei taka­rodó bús hangja és Tisza István minden hű katonája megjelenik parancsnoka előtt az égi kihallgatáson, hadd felelje mindegyik egysze­rűen, katonásan: Ezredes úrnak alássan jelen­tem, megtettem kötelességemet! Tisza ezredes hős bajtársait éltesse az Isten! A munkásság újabb ezrei csatlakoztak a Revíziós Ligához A magyar munkásságnak az az impozáns megmozdulása és állásfoglalása a revízió esz­méje mellett, amely Herczeg Ferenc csatla­kozásra hívó szózatának visszhangjaképpen egy hónappal ezelőtt megkezdődött, megsza­kítás nélkül folyik tovább. A mai nap folya­mán a következő munkáscsoportok jelentették be a Revíziós Ligához való csatlakozásukat: A Salgótarjáni Szénmedence munkássága az alábbi táviratot küldte a Revíziós Liga vezetőségéhez: „A salgótarjáni szénmedence munkásságának _ Űrnapján tartott revíziós nagygyűlése ez alkalomból üdvözli a vezető­séget, bejelenti csatlakozását és Isten áldását kéri a vezetőségre. A munkások rendező­bizottsága.“ Az Első Dunagőzhajózási Társaság vasast bányakerületének altisztikara és munkássága, számszerint 250 ember nevében Fritz András vájár a Liga elnökségéhez intézett levelében bejelenti a revíziós mozgalomhoz való csat­lakozását. Vitéz Dome József bányamunkás az apci kőbánya 300 munkásának nevében jelentette be a ligához való csatlakozást. Hasonló tartalmú hazafiasságtól áthatott levélben jelentette be Fekelius bányaigazgató és Bugsch bányevtitkár az ajkacsingervölgyi bányatelep turista egyesületének, zeneegyleté­nek és tüzoltótestületének csatlakozását. A Magyar Keresztény Postások Országos Gazdasági Egyesületének, azaz 6000 posta- alkalmazottnak a revíziós mozgalomhoz való csatlakozásáról Schagflin Lajos dr. elnök és Szentpétery István főtitkár értesítették levél­ben a Magyar Revíziós Liga elnökségét. A hazafias postások összekuporgatott pénzeik­ből 100 pengőt küldtek a Revíziós Liga cél­jaira. Csatlakozott továbbá a Diósgyőri Papír­gyár munkássága, számszerint 84 munkás, akik 70 pengőt juttattak el a Reviziós Liga vezetőségéhez. Tüzasüly község több mint 200 főnyi gyári és földmives munkásságának nevében Lengyel Károly főjegyző a következő levelet intézte a Reviziós Liga elnökéhez: „Méltóságos uram! Tiszsüly község mun­kássága, több mint 200 gyári és földmíves munkás részvételével 20-án délután gyűlést tartott, mely alkalommal nagy lelkesedéssel csatlakozott a méltóságod vezetése alatt mű­ködő Országos Reviziós Ligához és elhatá­rozta, hogy azt úgy erkölcsi, mint anyagi te­kintetben teljes erejével támogatni fogja. Kész híve Lengyel Károly főjegyző.' A Szentgotthárdi Magyar Közművelődési Egyesület, valamint a szentgotthárdi dohány­gyár munkásságának, azaz mintegy 600 em­bernek csatlakozását Helpert Gyula rpf. gim­náziumi tanár, az egyesület elnöke jelentette , be levélben a Liga elnökségének, mellékelve leveléhez azt a 300 pengőt, amelyet 'a lelkes szentgotthárdiak a Reviziós Liga céljaira ösz- szegyüjtüttek. Bonyhádon vasárnap délelőtt 11 órakor nagy népgyűlés volt a város főterén, amely­nek szónoka, Lövik Kálmán gimnáziumi ta­nár, kifejtette a Reviziós Ligához való csatla­kozás jelentőségét. A gyűlés után a Glaser- féle cipőgyár 250 munkása és a bonyhádi Perczel-féle zománcgyár 150 munkása és tisztviselője bejelentette a ligához való csatla­kozását. Megcáfolt politikai kombináció Az egyik hétfői reggeli lapban híradás jelent meg arról, hogy Búd János közgaz­dasági miniszter június 12-én veszi át a kereskedelmi tárcát, Herrmann Miksa keres­kedelmi minisztert pedig a villamyosítás kor­mánybiztosává nevezik ki. Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak megállapítására, hogy ez a híradás nem fedi a valóságot. A szabolcsi gazdák eLtélik Mezőssy Béla támadását Bizalomnyilvánítás a földmívelési miniszternők A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya rendkívüli gyűlésen foglalkozott azzal a támadással, amelyet Mezőssy Béla a földmívelésügyi miniszter el­len intézett. Az igazgatóválasztmány e gyű­lésből a következő táviratot intézte a föld­mívelésügyi miniszterhez: A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya mai napon tartott ülé­sén hozott egyhangú határozatában kimon­dotta, hogy a Nagyméltóságodat a rendívüli fagykárokkal kapcsolatban ért támadásokat elítéli, azokkal magát nem azonosítja, mert vármegyénkben magas rendelete alapján kellő időben lefolytatott akciójából jóakara­tiáról meggyőződést szerzett s azért a leg- hálásabb köszönetét fejezi ki és teljes biza­lommal kéri és várja a fagy által legjob­ban sújtott vármegyénk gazdaközönségének további segítségét és támogatását. Szalánczy Bertalan egyesületi elnök, Jármy Menyhért, Dezsewffy Aurél gróf, esicseri Orosz Sándor dr. alelnökök.

Next

/
Thumbnails
Contents