Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
Keaa, 1929 június 4. (123. sz.) Budapesti Hírlap 7 isza eztedes katonája ma minden hű magyar! Bajtársi lakoma Tisza István emlékezetére Tisza István grófnak volt tiszttársai, a debreceni, volt 2. számú honvédhuszárezred tisztikara minden évben, június hó 2-án ünnepi lakomára ülnek össze, hogy megemlékezzenek volt ezredesükről, a nemzet nagy mártírjáról, aki osztozott velük a harctér nélkülözéseiben és veszedelmeiben. Mint minden esztendőben, ez az ünnepség tegnap is kegyeletes és emelkedett hangulatban folyt le a Hungáriában. Az első beszédet a Tisza-serleggel a kezében Maasburg Kornél báré ezredes mondta, utána pedig a Tisza-Emlékbizottság nevében Hegedűs Kálmán képviselő beszélt, Tisza István eszméinek és különösen magasrendű erkölcsi felfogásának egyik legtevékenyebb őrzője és követője. Beszéde, melyben szinte megdöbbentő erkölcsrajzót adta a háborút követő kornak, Hegedűs Lóránd, Horánszky Lajos, Horthy István, Hegedűs Pál, Sztranyavszky Sándor, Fráter Jenő, Flóhr János, üjfalussy Gábor, Csécsi Nagy Imre, Hegedűs Kálmán, Somssich Miklós, Baintner Ernő, Grósz Emil, Maasburg Kornél báró, Balázsovich Ernő, Balogh Sándor, Lukács Ödön, Nadámyi Emil. Tóthváradi Asbóth Ödön, Szunyogh Albert, Eleblovszky Lajos, Kaas Albert báró, Lándor Tivadar, Streicher Lajos, Litome- ritzky Nándor, örley György, Geist Gyula, Hegedűs Sándor, Lányi Márton, Bence Zoltán, d‘ Orsay Ede gróf, Horánszky Nándor, Balásházy Iván, Gyurkovics Béla, Teleki László, Magyary Andor, Bittinger Imre dr., Ilalász Jenő, Vajay Károly, Fráter Iván dr., Fellner Kálmán, Ta- mássy Béla, Pintér István, Szikszay István, Kovács László, Olsavszky Gyula, Wojnarovits Imre, Gaas Ede báró, Aáron Péter, Kenyeres György, Somogyi Károly, Gorubszky Andor, De mény János, Nesnay Pál és Neumann Jenő. Tisza — a katona rendkívüli erejével és művészi szárnyalásával nagy hatást tett. Erről az ingoványos talajról, melynek nemzetrontó veszedelmeit feltárta, csak Tisza István eszméinek és puritán erkölcsiségének követése vezethet el bennünket. Hegedűs Kálmán azzal végezte beszédét, hogy Tisza István ezredének keretei óriásivá nőttek: Tisza ezredének tagjai ma Szent István birodalmának minden ‘polgára, minden hű magyar! Az emléklakoma Az ünnepen megjelent az ezred tisztikara tótváradi Asbóth István altábornagy és Fö- mötör József őrnagy vezetésével, továbbá a Tisza-Emlékibizottság tagjai s a magyar társadalom színe-java. Megjelentek még: Almásy László, Balogh Jenő, Beöthy László, Teleszky János, Szász Károly, Ráday Gedeon gróf, bádoki Soós Károly, Katonai részről Maasburg Kornél báró ezredes beszélt a Tisza-serleggel kezében. Tisza István — mondotta — szíve szerint a katonai pályához vonzódott, de apja szavát követve, politikus lett De a katona éleslátásával vette észre a közelgő veszedelmet: az egyetlen államférfiú volt, aki a háborút ellenezte. Törekvését nem támogatták, de Tisza István nem állt félre; az erkölcsi felelősségérzet, a belső rend fenntartása, az ország háborús ütőerejének felfokozása adta meg neki a legsúlyosabb percekben szelleme és tehetsége csodás erőkifejtését. Maasburg báró ezután Tiszát, a katonát méltatta. Erős bajtársi érzése, halálmegvető bátorsága tették ezrede bálványává. Tisza István vértanúhalálának emléke minden magyar ember szívében él és különösen a magyar katona örökké emlékezni fog arra a hősiességre, amelynek ő életével és halálával fényes példá. ját mutatta meg. Hegedűs Kálmán — egy önfeledt társadalom haláltáncáról Ezután a Tisza-Emlékbizottság nevében Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő mondott hosszabb beszédet, amelyben többek kö- SSÖtt a következőket mondotta: — Egy égi fényszóró bocsátja ránk ma este fénykévéjét és egy síri hang szól a túlvilágról. Ez égi fény a Tisza István fenséges alakjából árad, a síri hang a geszti kriptából tör fel mi- hozzánk. Ez égi fény reánk világít, a mi erényeinkre és hibáinkra, hadd lássuk tisztán úgy állunk-e itt, mint akik hivatva vagyunk arra, hogy győztes csaták és vesztett háború után győztes béke és diadalmas eredmények felé vezessük ezt a nemzetet; — a síri hang zordon fensége számonkéri tőlünk a feltámadást. — Az, aki nemzetéért vértanúhalált halt, megkérdezheti tőlünk, úgy élünk-e, úgy dolgozunk-e, hogy üssön mielőbb a megváltás órája, amelyért élő hőseink kockára tették, vértanúink és hősi halottaink feláldozták életüket. E vakító fényben kétszeresen feltűnnek a mi hibáink, mert csonkák vagyunk és kétszeres a mi erőfeszítésünk, mert nagyot akarunk; de százszoros a mi felelősségünk, mert mulasztásaink évszázadokra döntik el a magyar sorsot, a magyar végzetet. — Ha a magyar társadalomban egyre jobban tobzódik a gazdagság és egyre jobban fuldoklik a nyomor, az egyre növekvő és kirobbanni kész ellentétek ismeretlen veszedelmeket halmoznak fel a társadalmi erők helyzeti energiájában. Ha az erkölcsi megújhodás jegyében az „enriéhissez-vous“ parancsszavára haláltáncot jár egy önfeledt társadalom — nagy és tisztalelkű államférfiaink bármilyen eredményeket vívnak ki majd gigászi erőfeszítéssel, azok egy hanyatló nemzedék rothadt ölébe hullanak; és ha azt látjuk, hogy a laza erkölcsöknek ebben a pánikvágtájában contre coeur résztvesz a derék is — úgy a Tisza István síri hangjának zordon fenségével kell odakiáltani a vesztébe rohanó társadalomnak: „Eddig és ne tovább!“ — Nagy Madácbunk Róma bukásának örökszép képéhez: Az ember tragédiájának római színéhez a mai társadalomból vehetné valaffővámi Leányinternátus Főiskolai és középiskolai arileányok rés/éré augusztus hóban Budapest, Múzeum-kőrúton megnyílik. Előkelő otthon. Kiváló nyelv- és szaktanárok ve etése alatt. Nyoly- és zeneoktatás, továbbképzés. Napi ötszöri elsőst rangú ellátás havi 130.— pengő . Prospektust díjmentesen küld és előjegyzéseket korláiolt számban elfogad Fővárosi Leányinternátus Igazgatósága Budapest, VII, Thököly-út ÜS. II em 7. Telefon : József 098—78 mennyi erkölcsi és szellemi motívumát és színpadi kellékét. Gladiátorok küzdenek a színen, — hetaerák fetrengenek lenge kosztümökben a kereveteken. Izis papnői táncolnak egyiptomi zenére, — és halálos csókba szédül az ön- feledkezés. Afrikai muzsikára táncolják ma is lenge kosztümökben a charlestont és a tangó danse macábreját, a palotás és csárdás gyönyörű ritmusa, virágos jókedve helyett a kora hervadás szomorú jegyesei. — Mit akarunk mi ezzel? A jazzbanddel csalogassuk vissza elvált testvéreinket1 Talán a szaxofon legyen feltámadásunk harsonája? — És nincs sehol egy új Péter apostol, aki odakiáltsa a selyemharismyás nyomornak, Csonka-Magyarország egyre dáridózó társadalmának, *az örökös theatre poréban élő nemzedéknek: Megállj — a döghalált szívod magadba!“ — A társadalomnak apró sejtje: a családi élet, felbomlóban. Válópörök százai: a felbomló álét láztabellájának fekete nyilai. A rombadülő otthon-ok Peer Gifntjeivel rtalre lets az élet, akik ha leroskadnak, családi szentélyük romjainak küszöbén, — Solvejg nem fogadja dallal, hanem idegenben, idegennel, idegennek táncol. — És tobzódik a hiúság: a magyar társadalomnak magyar Narcissusm mámorosak, ha nevüket olvassák, — és szerelmesek a hangjukba, ha hallhatják. Minden ünnep szent, amely halott hősök emlékének áldoz és minden ünneplés profán, amely élő nagyságok homlokára tűz babért. Egy ország, amelynek sírhantja közel egymillió hősi halottat és vértanút takar, élők számára bábért htem teremhet. Minden babérfának minden levelét nagy halottjainknak kell szentelnünk. A mi nagy miniszterelnökünk klasszikus szép beszédében jól mondotta azt, hogy nincs okunk vigadni és nincs okunk ünnepelni. És mit látunk mégis? Élő nagyságok tömiegi&nneplésétől visszhangzik az egész ország. Címkórság sü- lyeszti paródiává a demokráciát. Versengés a hatalmasok kegyéért, a beteg társadalom facies hippodratikájának keserű vonása! És ha defetizmus úrrá lesz a lelkeken, nemcsak megmérgezi a nemzetet, ha kifelé is kompromittál bennünket és tönkreteszi évezredes vitézi hírünket. Egy dekadens irodalom kongóbongó rímekkel dicsőíti az örök békét, amely örök temetőt jelent a számunkra. És ennek az irodalomnak egyre növekszik sötét tábora, ez az irodalom egy hanyatló társadalom mocsarának szomorú lápvirága. Hogy hízzanak bennünk szövetségeseink, ha magunk nem bízunk magunkban? Hogy számítsanak ránk barátaink a fegyveres leszámolás idején, ha magunk terjesztjük sorainkban a kishitűséget? Hogyan építsen reánk a megszállott földek hazafias népe, ha a háború ellen mzítók táborává zülHk a nemzet f Ha nem biziink magunkban, úgy sohasem lesz meg a lelki készeniéHAIDEKKER-VASBUTORP^HI^ tünk a hadviselésre, amely ősmagyar katonai erényeinknek legnagyobb próbája. — Hogy mit kell cselekednünk? — folytatta a szónok. — Az út adva van. Tisza István martirélete és vértanúhalála több, mint egy hatalmas egyéniség tragédiája: az egész magyarság tragédiája sűrűsödik ö-ssze Tisza István fájdalmasan fölséges elmúlásában. Nagyszerű élete, nemzetéért vívott harca, rendületlen magyar érzésének önön vérével való megpecsételése drága tanulságokat rejteget számunkra. Meg kell tanulnunk tőle nemcsak a halál hősiességét, hanem a puritán élet he- roizmusát is. Halhatatlan szelleméből árad ki az a sugárkéve, amely megvilágítja sötét éjszakánkat. Tisza István erkölcsi integritása, puritán gondolkodása vezesse lépteinket, szeressük egymást, szeressük a hazát, hogy feltámadjon a régi magyar nemzet, amely ezer éven át tartott a meg ezt a hazát! Tisza István erényei tudják csak visszaszerezni Magyarországot. Tisza István ezredének keretei óriásira nőttek: Tisza ezredének tagja ma Szent István birodalmának minden polgára, Tisza ezredes katonája ma minden hú magyar! És ha valamikor odafent megzendül a mennyei takarodó bús hangja és Tisza István minden hű katonája megjelenik parancsnoka előtt az égi kihallgatáson, hadd felelje mindegyik egyszerűen, katonásan: Ezredes úrnak alássan jelentem, megtettem kötelességemet! Tisza ezredes hős bajtársait éltesse az Isten! A munkásság újabb ezrei csatlakoztak a Revíziós Ligához A magyar munkásságnak az az impozáns megmozdulása és állásfoglalása a revízió eszméje mellett, amely Herczeg Ferenc csatlakozásra hívó szózatának visszhangjaképpen egy hónappal ezelőtt megkezdődött, megszakítás nélkül folyik tovább. A mai nap folyamán a következő munkáscsoportok jelentették be a Revíziós Ligához való csatlakozásukat: A Salgótarjáni Szénmedence munkássága az alábbi táviratot küldte a Revíziós Liga vezetőségéhez: „A salgótarjáni szénmedence munkásságának _ Űrnapján tartott revíziós nagygyűlése ez alkalomból üdvözli a vezetőséget, bejelenti csatlakozását és Isten áldását kéri a vezetőségre. A munkások rendezőbizottsága.“ Az Első Dunagőzhajózási Társaság vasast bányakerületének altisztikara és munkássága, számszerint 250 ember nevében Fritz András vájár a Liga elnökségéhez intézett levelében bejelenti a revíziós mozgalomhoz való csatlakozását. Vitéz Dome József bányamunkás az apci kőbánya 300 munkásának nevében jelentette be a ligához való csatlakozást. Hasonló tartalmú hazafiasságtól áthatott levélben jelentette be Fekelius bányaigazgató és Bugsch bányevtitkár az ajkacsingervölgyi bányatelep turista egyesületének, zeneegyletének és tüzoltótestületének csatlakozását. A Magyar Keresztény Postások Országos Gazdasági Egyesületének, azaz 6000 posta- alkalmazottnak a revíziós mozgalomhoz való csatlakozásáról Schagflin Lajos dr. elnök és Szentpétery István főtitkár értesítették levélben a Magyar Revíziós Liga elnökségét. A hazafias postások összekuporgatott pénzeikből 100 pengőt küldtek a Revíziós Liga céljaira. Csatlakozott továbbá a Diósgyőri Papírgyár munkássága, számszerint 84 munkás, akik 70 pengőt juttattak el a Reviziós Liga vezetőségéhez. Tüzasüly község több mint 200 főnyi gyári és földmives munkásságának nevében Lengyel Károly főjegyző a következő levelet intézte a Reviziós Liga elnökéhez: „Méltóságos uram! Tiszsüly község munkássága, több mint 200 gyári és földmíves munkás részvételével 20-án délután gyűlést tartott, mely alkalommal nagy lelkesedéssel csatlakozott a méltóságod vezetése alatt működő Országos Reviziós Ligához és elhatározta, hogy azt úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben teljes erejével támogatni fogja. Kész híve Lengyel Károly főjegyző.' A Szentgotthárdi Magyar Közművelődési Egyesület, valamint a szentgotthárdi dohánygyár munkásságának, azaz mintegy 600 embernek csatlakozását Helpert Gyula rpf. gimnáziumi tanár, az egyesület elnöke jelentette , be levélben a Liga elnökségének, mellékelve leveléhez azt a 300 pengőt, amelyet 'a lelkes szentgotthárdiak a Reviziós Liga céljaira ösz- szegyüjtüttek. Bonyhádon vasárnap délelőtt 11 órakor nagy népgyűlés volt a város főterén, amelynek szónoka, Lövik Kálmán gimnáziumi tanár, kifejtette a Reviziós Ligához való csatlakozás jelentőségét. A gyűlés után a Glaser- féle cipőgyár 250 munkása és a bonyhádi Perczel-féle zománcgyár 150 munkása és tisztviselője bejelentette a ligához való csatlakozását. Megcáfolt politikai kombináció Az egyik hétfői reggeli lapban híradás jelent meg arról, hogy Búd János közgazdasági miniszter június 12-én veszi át a kereskedelmi tárcát, Herrmann Miksa kereskedelmi minisztert pedig a villamyosítás kormánybiztosává nevezik ki. Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak megállapítására, hogy ez a híradás nem fedi a valóságot. A szabolcsi gazdák eLtélik Mezőssy Béla támadását Bizalomnyilvánítás a földmívelési miniszternők A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya rendkívüli gyűlésen foglalkozott azzal a támadással, amelyet Mezőssy Béla a földmívelésügyi miniszter ellen intézett. Az igazgatóválasztmány e gyűlésből a következő táviratot intézte a földmívelésügyi miniszterhez: A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya mai napon tartott ülésén hozott egyhangú határozatában kimondotta, hogy a Nagyméltóságodat a rendívüli fagykárokkal kapcsolatban ért támadásokat elítéli, azokkal magát nem azonosítja, mert vármegyénkben magas rendelete alapján kellő időben lefolytatott akciójából jóakaratiáról meggyőződést szerzett s azért a leg- hálásabb köszönetét fejezi ki és teljes bizalommal kéri és várja a fagy által legjobban sújtott vármegyénk gazdaközönségének további segítségét és támogatását. Szalánczy Bertalan egyesületi elnök, Jármy Menyhért, Dezsewffy Aurél gróf, esicseri Orosz Sándor dr. alelnökök.
