Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
^ Srer’da. 1925 január 14. 5 II főkapitányság nagy apparátussal hozzálát az utcai közlekedés szabályozásához. tfcmden évéiníézkedést megtesznek a közönség testi épségének megvédésére. ÜtisérSetek a bécsi rendszabályok életbeléptetésével. — Sajói tudósítónktól. — A Nemzeti Színház előtt, - Rákóczi- és 3 ?fegy kőiül kereszt; zésénél ma délelőtt méglcnte az ezrével hömpölygő közönsé- rzet az a nagy rendőri anparátus, amely v.z utca keresztezés négy sarkán elhelvez- ,'kerieít. A boldog békeidőkre, külföldi fejedelmük látogatására cmlőkeztetcít a nagy rendöri készültség. amely azonban ma nem valami tiszloletadáshoz vonult ki. hanem pusztán azért, hogy példás rendet teremt' .sen az utcai fanjai on: lebonyolításában. A feltűnői rendőri apparátus megállásra készleteit «zúz meg száz kiváncsit és mindenki csak a legteljesebb megértéssel kísértő. H járókelők és a jármüvek vezetői pedig készséggé! megfogadták a rendőri közegek intézkedéseit. 'Az útvonala’; keresztezésének kö/épp mtjá- 3um egv rendőrttszlviselő. Szentléleku segéd felügyelő állót*, aki két karjának a Rákóczi-ut vagy Nagykörút felé való kitá- rá.sávai jolt adott a jármüveknek az egyik. I | vagv másik irányban való szaba-J tovább . haladásra. K munkájában segédkezett neki egy rendörnltiszt, míg kétfelöl a Rákóezi-uton és körúton másik két rendőr állott, akik a rendőrtiszt jeladása után megállásra vagy maginditásra dirigálták a kocsikat. Megfigyelésünk szerint ez a főkapitány súg rendeletével nia életbeléptéiéit közlc- le dési rcndészeli intézkedés kitünően bevált. Szeszlép Hugó főkapitányhelyettestöl kapott értesülésünk szerint az intézkedé - nek az a célja, hogy u koesiforgaloninak minden fennakadás nélkül való lebonyolítását és főképpen a közönség testi épségének megvédését biztosítsa. A gyakorlat fogja megmutatni vá jjon tény-1 kg szükség van-e ezen az élénk íorgalm 1 j helyen és egyebütt is, elsősorban a Rákóczi- i ut és a Mnseum-körul keresztezésénr-., J ugyanolyan rendőri apparátussal, aminő a . Nemzeti Színház előtt az utcai rendészet t j gyakorló személyzet. Az intézkedés a külföld nagy városaiban dívó rendszerek kő- j zül leginkább a bécsihez hasonlít. A Rákó- • ezi-ul és a Nagykörút keresztezésénél szol- j gálától teljesítő rendörcsoportba fiatalabb ' rendőrtiszt viselőket és rendőraltisztekel oszlanak be. hogy oktatást kapjanak a forgalom lebonyolításának szabályozásában. Még nincs véglegesen eldöntve, hogy vájjon egész napon át vagy pedig csak abban az időben teljesít e ez a nagy apparátus a Nemzeti Színház előtt szolgálatot, amikor, az utcai forgalom a legélénkebb, vagyis délelőtt 11-töl délután 2 óráig é- ! este fél 6-tól fél 8 óráig. E kérdést a gya- j korlati tapasztalatok után fogja a főkapitányság végleg eldönteni. Ht említjük meg, hogy a közlekedési rendőrség ma rendeli el. hogy a Kristóf- téren és a Szervita-téren csak lépésben szabniI haladni minden járműnek és szigorúan tilos e két szűk téren mindenféle előzés is. jókat írásaival egy csüggedt nemzetbe öntött aj erőt. Jókait íföltésteíéaék örök iffosága megóvja az elfeíedtetéstői. A régi vármegye életének hűséges megöröfeilője volt a nagy mesemondó. — Pestvármegyc díszközgyűlése Jókai születésének századik évfordulóján. — Saját tudósítónktól. — Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ma dél- elő'.t 10 órakor tartotta a Jókai-cenlená- rium alkalmából díszközgyűlését, amelyet te.'jiMcn Jókai emlékezetének és ünneplésé- inj. szentelt. A vármegyeház nagy közgyűlési termét s, a karzatokat zsúfolásig megtöltötte a ■nagy és előkelő közönség, melynek soraiban olt voltak: gróf \pponyi Albert, Szcltovszky Béla. a nemzetgyűlés elnök', Écrzeviczy Albert. Rákosi Jenő, 1 arg ha Gyula, Pékár Gyula, Négyessy László, Reiner János dr. Preszly Elemér dr.. Pest vármegye főispánja disz.magyaiban. diszruhás megyei hajdúk kíséretében vonult a honorációrok- Kat a közgyűlési terembe. ♦ Olt vollak a már említetteken kívül Ele- belsbcrg Kunó gróf kultuszminiszter, báró Prónati Gvöi'gv miniszterelnökségi állíim.ilkár. n ni. kir. kormány képviseletéljen, gróf Tcirka József. Balogh Jenő. Darányi Ignác. Szász Károly, továbbá F. Szabó Géza. gróf Tcicka Tibor. Krakkcr KI mán, Mnkcsay Zoltán. Emire Z&igvnond. Patai) Tiber, Dabasi-Hclász Móric. Pálóczi Horváth Isiván nemzetgyűlési képvise. lök Kégl János és a törvényhatósági bizottság számos tagja. Elsőnek Pest vármegye főispánja, dr. Preszly Elemér üdvözölte a vendégeket, elsősorban a nemzetgyűlés elnökét, a királyi kormány képviselőit s a tudományos és irodalmi egyesületek nevében megjelenteket, de különös szeretettel Iterzcviczy Albertét, Apponyi Albert grófot és Rákosi Jenőt, ezt a hárem érintetlenül megmaradt nagyságunkat. Rerzeviczyt, a szépnek rajongó szeretőjét, Apponyit. nagyjaink leg- k'válóbbjáf és Rákosi Jenőt. az. örökifjút, aki ideálokat állított a nemzet elé, egy egész generációt nevelt s a nemzetet leelke- siteni és magával ragadni tudta. Ezután rátért elnöki megnyitó beszédére. A főispán megnyitó beszéde. — Nag,- emberek emlékének megünnap’-ése, szettemül idézése üdvös és okos miniden idők- lien. Fokozottabban az a mai itóhéz. viszonyok Közepette, amikor annyira rászorulunk az. emlékezésre. vigasztalásra. El kel! felejtenünk egv rövid időre a jelen szomoruságál, szákiunk i issza a fényes magyar multiba, hogv ott lelkünket nvegfiirös'zük. A bánatos ma* gyár történeJcminctk véres, fájdalmas lap iái uíeltott vannak dicső lapjai is. A török hódoltság. a szabadságba rook erőfeszítései után élőiéit nemzet kezd föli brediri százados álmából. A talaj előkészítéséi lárgleikü emberek elvégezték már, melynek minlegv szimbólumaként Kölcsey megírja 1823-tonn Hyinnuszút s jg\ .köszöni be u nagy év: !82á. Arana. Petőfi már élnek. Kossuth. Deák tanulják a iogot, fegyverkeznek, hcvjjv az. egyik lelki:.’-en a harc nehéz napjaiban. a másik pedig kivezesse nemzetét az abszolutizmus sülét rögéből a i<’C- folytonosság írtjára. Itt van már Vörösmarty is és összehívják az őnkénvuraSom hosszai évei után az orszúggviijést, megalakítja Széchenyi az Akadémiái, s hogy van magyar nemzet. magyar irodalom és művészei, azt mind ennek az 1825-lel kezdődő -k-örnak és Jifegv férfiasnak köszönhetjük. tslvv hittel. lolkes.-dé?«l, hazaszeretettel, nem merüllek el egvmisközötti egyenetlenségbe, hanem dolgoz! lak. s minden átmenet nélkül egyszerre, egy csapásra meg akartak teremteni mindéül. Es ez az irodalom magyar föld talajából, a magyar népből nőtt ki, igazolva arJ, hogy ami örök, az egyszerű. — fis 182őJben adtai a mindenható a magyar ncmzcízusk Jókaii, kinek külföldi hala- j sánül sokkal fontosabb 50 évig tartó nemz«1- j nevelő halasa. Az abszolutizmus éveiben 0 : kellett közhangulatot. Felsorolja Jókai reg- r.vell. jJV'b-ek rr inWsyänx Il-»jc-í-,i-‘maa. közművelődésnek. A falusi magyar udvnrhá- j zatolkin téS estéken az ő regényeiben gyönyörködik a család, diákéveinek legkedvesebb emléke az ö regényeinek olvasása sokszor virradatig. Hogv alakjai ml ideálisak? Azokat pcldánvképül lekinlette az egész, nemzedék s elég. ha törekedett azokat megközelileni. Az. ezeréves integráns Magyarországnak nem le! hét jobb agitátora, mint Jókai müvei, örökre és clszákilhalöllanul ide fűzte Erdélyt. Lőcsét a magyar hazához. Csódás fantáziája megjövendölte az azóta bekövetkezetteket, az akkor lehetetlent, de még az. ő fantáziája nem ludta etépzolni. hogv Csallóköz és Komárom valaha nem lesz magyar. — Ez év februárjában Komáromban Jókai születése napján megkondulnak a harangok és összejönnék a komoly és jó magyarok, a honfoglaló magyarságnak utódai. És mikor emlékeznek Jókairól s a széttépett magvar hazáról és bánatos sóhajukat a trianoni határon keresztül elhozza hozzánk a metsző ■téli szél. akkor mi ideát szálliunlk magunkba, tegyünk fogadalmat, hogv nem merülünk télien Iá idolomba, közönybe, nem lesz nrrá ' fö- lötiiink a belviszály és párt osk odú s ördöge, hanem összeforrva a hazaszeretet szent érzésében. dolgozunk becsülettel régi magyar hazánkért! t A zajos éljenzéssel és nagy tetszéssel fogadott tartalmas. szép beszéli t^ián Vargha Gyula beszélt. A díszközgyűlés a határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel tette magáévá, majd az ünnepség Preszly Elemér főispán záTőszavai után a Himnusz elénoklésével véget ért. Vargha Gyula beszéde. Dr. Vargha Gyula törvényhatósági bizottsági lag tartotta meg ezután emlékbeszédét Jókai Mórról. — A magvar föld és magvar fajunk nagyra hivatoltságának hangos bizonysága az. — mondotta, — hogy 1817-től 1825-ig. lehűt rövid nyolc év leforgása alatt született Arany. Tompa. Petőfi. Madách Imre tő Jókai Mór. Nincs erre példa a világirodalomban, a lána- eisnéknek ily nagy gazdagságát ily rövid idő alatt a legnagyobb s legműveltebb nemzetek sem tudják felmutatni. A fényes sort a les- nagvohb mesemondó, irodalmunk aram vem* tere, Jókai Mór zárja he. Aronvember valóban. mert amit az. ö bűbájos képzelete megérintett. azt aranyos zománccal, a színek tarka szivárványával vonta be. Képzelete szinte pá* rattan, nemcsak fényijén, vagvogáslwn. hanem kinvriHieletíenséglien i--. írói pályája több mint hal éviizedre terjedt, s a közel 80 éves aggastyán képzelete épp olv égrecsapó lánggal lobogll. mint azé az ábrándos ifjúé, ki a komáromi öreg kúriából kiröppenve szárnyra kelt. Nemzedékek nőitek föl Jókai olvasásán s búr azalatt a nyolc évtized alatt minden gyökeresen megváltozott, az ízlés és vitár/fcl- fogás forradalmi átalakuláson mentek át. Jó- 1 kai máig sem avult el. kötészetének örök if júsága megóvta öt az elfeíedtetéstői. Ismerteti ezután Jókai szellemének a költészet minden terén való megnyilvánulását. I mahl politikai pályafutását behatóan Taizolia. j Iniidosásának idejével s ezalatt irt allegorikus j müveivel foglalkozik. Népszerűsége csökken- ! lését Tisza Kálmánhoz való csatlakozásával j magyarázza. Nem sáli ő ezzel hűtlenné nem- i ?eti eszményeihez, de a gmernementális párthoz csatolta öl az a rajongó rokonszenv. amelv Rudolf trónörököshöz fűzte. — Jókainak és köllőtársamak halhatatlan érdemük, hogv az elnyomatás korszakává nem engedték clfásulni, sem részekre. pártokra bomlani a nemzetet. — Most még nehezebb időket élünk. Most hazánk szett-épeit teste itt vonaglik s a nemzet intelligenciája félig megfojtva. má,r-már végsőt lehel. Most volna igazán szükség a nemzeti lélek osztatlan egysegére. Ébredjen fel végre a magyar társadalom «. dob.ia k magából n fertőd köranyagokat. Ne tűrje, hogy önző. Irigy, száj«s törtetők folytonosan izgassanak, s tij meg uj akadályokat gördítsenek a békés nemzeti munka elé. Ne engedje, lie.gy hamis próféták a pokol romboló erőitől sugait hazug tanokkal éket verjenek az egyes társadalmi osztályok közé s százezrek, sőt talán milliók szivéből irtsák ki mesterségesen a hazaszeretet. Ne ápolgassa az irodalom korcs hajtásait, melyek megrontva nyelvünket, nicgmérgezvo a ió- erkölcsökct s kiölve a vallásos hitei, a régi. nemes, tiszta magvar irodalom helvét akarják elfogllni. Ébredjen fel a magyar társadalom, míg nem késő. őrizze féltékenyen kultúránkat, mert, énét kid nincs feltámadás. Az ősz költőt hatalmas cmlékbesz.ériének befejezés« után a közönség tombolva ünnepelte s beszédét is gyakorta szakította fáél’bc a helyeslő taps. Ezután Berzevlczy Albert emelkedett szólásra. Berzevlczy Albert beszéde. . — Pestvármegyc Közönsége — úgymond — a törvényhatóság között méltán elől .szokott járni minden hazafias megemlékezésben és felbuzdulásban; igv elsőként ünnepli most a Jókai- cenien ári uniót is és erre az ünneplésre meghívta az Akadémiát és a Kisfaludy- Társaságot. amelyek nevében szólalok fel. a magyar irodalom legrégibb őrhelyeinek üdvözletét hozva a megye lelkes közönségének és .egyesülve vele az évforduló ihletés hangulatában. — Pesti megyének elviitiiZhatiatlan jogcíme van a nemzeti irodalom ünneplésében előljárni. Hiszen ez a megye öleli körül minden oldalról az ország szivét, fővárosát, mely Széchenyi óta középpontjává lett a magyar közéletnek és a magyar irodalomnak. — Ez a ntegyeház egy magyar sziget volt egykor a még jobbára német Pest- Buda háztengerében. Pest megyéből indult ki a magyar játékszín megalkotására irányult diadalmas mozgalom, melynek azután legnagyobb része volt Pest megmagyarosodásában. Kiskőrösön született Petőfi, FóShon hangzott el először a legszebb magyar bordái és Nagykőrös volt az ötvenos- hatvanas években az a helv. ahonnan cgv egész tündöklő csillag-rendszer vonult fel irodalmunk egére. — Mi most Jókait ünnepeljük a !eg- nagvobh magvar mesemondót, a legtüne- ménvesebb költő; fantáziát, a magyar Géniusznak világraszóló dicsőségét. De ebben az ö'-i székháziján illik különösen megemlékeznünk arról is, hogv Jókai a • inegvei éleinek kiváltságos költője volt. Legszebb regényei át- meg álvannak szőve a régi megyei élet. a táblabiró világ, a megyeházi háborúskodások kedves romantikájával. Báró Eötvös József híres regényében korholta, megbélyegezte a régi rendi vármegye fattyu-hajtásait. Vas Gereben a maga kedélyes csevegéseiben adoma és móka, elismerés és ma- gasztalás közé vegyített sok gunvt és némi torzítási is: de olyan művészettel, egyúttal olyan szeretettel senki sem festette a régi megyei életet, mint Jósai. — lís mi — iga föl utat ia beszédét. -— akik a változott kor és a: uj doktrínák közepeit is szeretettel csüngünk a regi vármegye emlékein, s fenntartani akartuk nemes hagyományait. Mi az ö babér koszorniába belophatunk egy külön levelet: a megyék elismerésének, kegyeletének. csodálatának örökzöld tévédét. Köszönetét motod Pest vármegye nemes közönségének azért, hogv ünnepet iiii irodalmunk cgv hall'alatalanáiiak ci. ’'kére, abban a teremben, ahol visszhangol talált c.s fog találni mindig ennek a drága, ennek a szerencsétlen', ennek a halhataVan magyar hazának minden keserve é* minden dicsősége. Majd Pékár Gyula szólalt fel a Pe'űft- Táfsaság revében. PcJvár Gyula beszéd,?. 1 — \ aij.e csillagosabb tiindöklőbb bemb:'. fára, annál a szellemi égl>oltnűl. amelv a mi ezer év óla annyi vért siratott, a nyugati kultúra védelmében annyi életet pazarolt nemzetünk magvar glóbusza fölé borul. vuiv-e Kilónak Íróit szava, mely ékcsenszólábban tükrözné o csonka haza csonkithatallan szellemi gazdagságát, műit ama csillagokként fénylő Jáiige'mék Sokadalma, kik a szellemi élet prizmájának minden színében ragvogtal- iák történetünk egén azt a jót és igazat, szépet és legszebbet, amivel a mi tehelségdus. nemes fajunk a világ szellemi kincseinek ösz- szeségét gyarapitotta az emberi cselekvés &* gondolkodás, a tudósj tudás s a művészi, költői álniodás minden terén? Ragyog, gazdagon, dúsan ragyog a magyar glóbus e magvar égboltja... K ishilüek mielőtt óe sárióin k párt- iára «Hajatok, mla nézzetek föl és áinutiatok! A Ilon teremtő Árpád e magyar ég sarkcsillaga körülötte imnokl.cn! keringenek a magsar szent kirúlvck. kik planéta-uszály tikiján mint Haduk-utját görgetik maguk után a magvar virtus hősi bolygóit. Üstökösök szánt iák és keresztezik a pályákat: Boeskay, Rákóczi, Kossuth-komé'ták. mint megannyi tix csiPagok tündökölnek a magyar bölcsesség n.,gv mesterei. köztük a tudás halhatatlan iái. de j olt látjátok művészeink csillagait is. Ott ra- ' avog Petőik Arany. Madách. Vörösmarty, s met leltük a poézis mélázó holdjaként Tompa világit... j — Mintha csodál látnánk ezen az ünneplő j mai napon ott fent a. halhatatlanok csijáoa| világában: a tündöklő Petőfi-csillag mintha j ma iker csillaggá válnék, mintha Castorhoz Pollux szállna fel. Petőfihez testvérként Jókai csillaga rleszkednék oda. Iiogv a régi szeretet ikerfénvétől mind kot te ifik égi valója csak annál ragvogé>!>bá legyen. Kettejük centenáriuma is végre mégis csak egvesiti a barátokat a halhatatlanságban. — Castor és Pollux. Petőfi és Jókat . . . Kettős centenárium avatja kettejüket a magyar örokifjuság örökké világító, föhrmelő. riffasz- tató. örökké uj életet adó ikercsiitagává. Az1 mondják, az a zseni sine ouu non ja. hogv pontosan, percre, idejében jöjjön, —- iái ubv az elkésetteknek, mint a túl korán tőiteknek. A nagy elhivatottság itv percre szóló pontosságával születnek ők kelten is: Petőfi és Jókai, .lőnek, az egyik a lobogó, hevesvérű Kiskunságból. a másik a mesemondó, csevegő Dunántúlról. Petőfire 49 előtt, Jókaira 49 lilán nan szükség. — Petőfi a harcok csalogányainak. n trombitáknak szava mellett vérrózsákr.t tép le férfikebléről. Jókai pedig a szivéből nőtt ezeregyéiszalai mesefa ezerszinű virágait i óv ti a nemzetére, hogy e. csodás virágnkkOl borítsa el a vérntiomokat. s rsodadoktorként a nogyheteg nemzetbe reményt, jókedvet, egészséget oltson. Petőfi a harcrakeltö. végletes, szilaj forradalmi ifjúság. Jókai a szelidebb. vigasztaló. gvógvitó fiatalság. Petőfi egv sebzetten. ép nemzet ólén rohan a nagyszerű halálba. Jókai a halálroliaiu után a sebzett, holt-beteg nemzetet vezeti vissza az életbe. Vollakép egyek ök kelten, mert a inv.naeinek megpróbál! alá sad gin szüksége volt rá. - és ma, cPTiteiiúriumiik dicsőségéiben isméd - sémire van rájuk. Szü:k-st*.«?t* von a Jókai életei. reményi, egészséc'e!. hitet odó szavára. d<’ szüksége lesz a Petőfi iromhitújára is... —i itorcs’.t'iag: kéf cgv-lélek. — amit Petőfi fősz a kötött beszédre, a prózaira JókVi ugvanezt teszi, a földhöz, a íiéiphez tivul le, teli kézzel merit a nemzeti örök tartalékból. Jókai ill van, n kettős centetnárumbar Petőfi után ö is ujiászii•eb'?!’í. eljött, hogv merítsen és fölemeljen, É-s én íclenéset hódolva üdvözlöm ma ilí nma PeíoH-Társaság névéiben, melvefc mint alapi tó-elnök ő alkotott meg. hogv 1e!ki- tostyérén-ek l.»eivnr* örök emlékét iVPilson az ifjú nemzeti megvár irodalom számára. — Magvar Castor, magyar Pollux, — a két egv ikercsillag fenn ragyog a magyar glóbus magvar egén. — fényük a zsenik örök si»rc telével íiletkezik. s nji szirtié hallani véljük a szférák fénvniuz,-Icájában Petőfinek Jókaihoz intézet! orfa-sznvnit: ........ Te lelkem megmar adt fele. Hozzám Te majdan eliövendesz. És koszorúmra könnyet eitesz...“ Jókai eljött. Találkűrtak újra. S mi innen, a földi rögről áhította] nézzük az. ikercsillag világitó fényét. Rákosi .Jenő beszéde. ■J'ckái Gyula lelkes taposkknl fogadott beszéde után Rákosi Jenő emelkedett szólásra. — A Jókai cenlcnárius bizottság nevében -i
