Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
6 PtSTI HÍRLAP 1929. június 4., kedd. — Jaj, jaj, Istenem, — sopánkodott — itt van Pemdr, 6 is meghalt. — Nem haltam meg, — válaszoltam és igyekeztem felállni. Novosel segíteni akart, de én saját lábamon mentem ki az udvarra, ahol a miniszteri automobilok álltak és megkértem az egyik soffőrt, hogy vigyen a kórházba. Ugyancsak ekkor emelték egy másik miniszteri kocsiba Radics Istvánt. Mikor néhány parasztpárti képviselő fel akart segíteni a kocsiba, hozzám lépett egy ur és segítségét ajánlotta fel . — Köszönöm, — mondtam — majd a barátaim mellettem maradnak. Csak később tudtam meg, hogy ez az ur dr. Kohen udvari orvos volt. A szkupstinából egyenesen a műtőasztalra kerültem. Ami ezután történt, már ismeretes. A hosszú előadás és a visszaemlékezés a véres múltra, lehangolta Pernár képvhselőt, mert mikor befejezte előadását, egy ideig merengve nézett maga elé és csak jó idő múltán szólott ismét, kissé fáradt hangon: — Most persze, úgy látom, már az ajkán van a kérdés: Mit várok az Ítélettől? A fejemmel bólintottam, mire Pernar fölállt és megszokott, kemény hangján válaszolt: — Kijelentem, hogy az Ítélet nem érdekel, semmiféle vonatkozásban. Racslcs Pontsával és társaival nem történhetik meg az, ami megtörténne más emberrel hasonló esetben. | Még sokáig beszélgettem Pernár Istvánnal, az elmúlt eseményekről, aztán búcsúznom kellett, mert a kliensek tömege a másik szobában már nyugtalan- | kodni kezdett Pernár az ajtóig kisért és ekkor észre- ' vettem, hogy kezét szive tájékára szorítja. f— Ilyenkor nagyon érzem a fájdalmat, — : mondta, az égre mutatva. Nyilván az időváltozásra célzott, mert a ragyogó nyári napok hirtelen esőre fordultak és a Karsztok felől nyirkos, kellemetlen szél suhogott. Simon Vilmos. A falufejlesztés problémája. ! I A Nemzetközi Falufejlesztési Kongresszus hétfői előadásai a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot országszerte. Sokat tanulhatunk Lindequist előadásából, amelyben a falu népoktatásáról fejtette ki nézeteit, amelyet nemcsak a földmivelésügyi kormánynak, hanem a közoktatásögyi miniszternek is figyelmébe ajánlhatunk. Érdekes volt Beretta olasz kiküldött előadása is az állam szerepéről a falu fejlesztésében és általában sok érdekes anyag került a kongresszus hétfői tanácskozásán felszínre, a magyar előadók közreműködésével is. Mitrovics Gyula felszólalása talán mégis legérdekesebb volt a magyar falufejlesztés szempontjából, mert tökéletesen igaza van, amikor a falu politikai érvényesülésének, az önkormányzati szellem megerősödésének a legnagyobb szerepet szánja a falu felemelkedésében. Tudósításunk a kongresszus lefolyásáról a következő: A Nemzetközi Falufejlesztési Kongresszus vasárnap délelőtt folytatta tanácskozásait. Lindequist ny. németbirodalmi miniszter „Miként volna megszervezendő az iskolai népoktatás a falu jóléte, gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából?“ előadásában részletesen rámutatott a falusi népoktatás nagy fontosságára és jelentőségére és azokra az eszközökre, amelyek a falu kulturális haladásának elősegítésére alkalmasak. Ezek az eszközök: a falusi népiskolák, továbbképző iskolák, mezőgazdasági szakiskolák, ma- gasabbfoku tanintézetek, gyakorlati gazdák részére, különböző háztartási iskolák falusi nők részére és végül a mezőgazdasági főiskolák. Az iskoláztatás különböző szervein kivül még a mezőgazdasági kiállítások, falusi vándorkiállítások, a mezőgazdasági szaksajtó és irodalom, a vetitettképes és filmelőadások is nélkülözhetetlen eszközei a falusi kultumivó emelésének. Szerves kapcsolatot kell létesíteni a különböző mezőgazdasági szakoktatási intézmények között, hogy a városi tanintézetek teljesen kikapcsolhatok legyenek. A falusi népoktatásnak az egész vonalon arra kell törekednie, hogy a falu mindkét nembeli ifjúságával megszerettesse a mezőgazdasági és falusi élet szépségeit. Mitrovics Gyula debreceni egyetemi tanár szólalt fel és fejtette ki magyar részről az iskolai és iskolán- kivüli népművelés kívánalmait. Hangsúlyozta a gazdasági. politikai, népjóléti és erkölcsi szempontok együttes érvényesítésének a szükségességét. A gazdasági szempontok érvényesítését, különösen megkívánja a mezőgazdasági termelésnek és értékesítésnek mai válsága, a többtermelés, a standardirozás és márkázás kérdésének sürgős megoldása. Fontos továbbá a politikai demokráciának az érvényesülése, az állami élet legszélesebb területein és kulturális demokráciával kel odahatni, hogy a poitikai demokráciának csak előnyös oldalai érvényesüljenek. Mindez természetesen csak a legintenzívebb és agrárjellegű népművelés utján lehetséges. Ennek érdekében minta parasztgazdaságok berendezése szükséges, nép- és vándorkönyvtárak létesítése, az iskolánkivüli népművelés központi szervezése és irányítása, a nép- és kul- turházak felszerelése szemléltető eszközökkel, rádióval, vetítőgéppel stb. Emile Blanchard (Franciaország) hangsúlyozta, hogy tapasztalatok szerint semmi értelme nincs a gazdasági szakoktatásnak az elemi iskolákban, hanem inkább felső fokon kell intenzívvé tenni a falusi ifjúság iskolai és iskolánkivüli oktatását. Franciaországban most a tanítók egyrésze speciális kiképzésben részesül a falusi oktatás és továbbképzés szempontjából és mintagazdaságokban szerzi meg a gyakorlatot a falusi ifjúság oktatásához. Haetiens asszony (Belgium) a belga háztartási iskolák működéséről számolt be. Dr. Laur (Svájc) a svájci gazdaszövetség népművelési, oktatási és továbbképzési tevékenységét ismertette és hangsúlyozta, hogy nemcsak gazdasági, hanem kulturális, etikai és társadalmi téren is a boldogulás lehetőségét kell biztosítani a falusi nép számára. Palacek (Csehszlovákia) szintén szükségesnek mondotta a falusi nép intenzivebb nevelését, oktatását és továbbképzését, mert a falu népe nemcsak gazdasági, hanem kulturális szempontból is inferioris helyzetben van. Igen fontos a falu önerejéből létesítendő szabadiskolák felállítása. Dr. Lutoslawski (Lengyelország) mindenekelőtt a papok fontos szerepére mutatott rá a falusi népoktatás terén, majd a mozi és rádió jelentőségét fejtegette a falu népművelése szempontjából. A faluvezetés megszervezése. Vuyst, a belga földmivelésügyi minisztérium tiszteletbeli főigazgatója, terjesztette elő határozati javaslatát arra a kérdésre vonatkozóan, hogy melyek volnának a falu vezetése helyes megszervezésének követelményei. Ennek a kérdésnek a megoldása szükségessé teszi a mezőgazdásági termelés rentabilitásának a fokozását, a falusi családok életének messzemenő védelmét, a falusi gyermek erkölcsi és vallásos nevelését, a falusi népoktatás kiépítését, a falu belső életének megjavítását és megszépítését, a falu közlekedési viszonyainak a megjavítását, falusi egyletek, gazdakörök, olvasókörök, gazda ifjúkorok, népkönyvtárak létesítését, a falu szociális viszonyainak erőteljesebb tanulmányozását és a falusi vezetők szociális érzésének fokozását. A kongresszus tagjait délben a székesfőváros látta vendégül, délután pedig Dunakeszire utaztak az ottani falufejlesztési kiállítás megtekintésére. Agrárreformok és falusi jólét. Hétfőn Beretta tanár, az olasz Opera Nacionalo Dopolavoro központi igazgatója, azzal a kérdéssel foglalkozott előadásában, hogy mi a jelentősége a különböző agrár reformoknak a falusi népjólét emelése szempontjából? Rámutatott arra, hogy a falusi lakosság életszínvonalának megjavítására különböző utakon és módokon törekszenek az egyes államok. Amig azonban ezek legtöbbje csupán társadalmi szervezkedéssel igyekszik elősegíteni a falusi nép anyagi és szellemi fejlődését, addig Olaszország Mussolini akaratából állami intézményt teremtett: az Opera Nazionale Dopolavoro-t, amelynek az a célja és feladata, hogy a kultúra áldásait és vívmányait a legkisebb faluba is 'bevigye, s azok a munkások, akik az állam legerősebb pillérei, kulturemberhez méltó életet élhessenek. Ez a nagyfontosságu olasz intézmény ma már szerte ágazik az egész országban és a régi, elavult demagóg formákkal szemben morális és materiális segítség nyújtásával törekszik felemelni a falu népét és beállítani a nemzeti élet vérkeringésébe. Az olasz fasiszta kormány számos könnyítéssel mozdítja elő a Dopolavoro-ban megszervezett munkások kiművelését, amennyiben részükre kirándulások alkalmával nagy kedvezményeket nyújt és szellemi felfrissülésüket, szórakozásaikat segíti elő. A legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a magyar agrárszociális politika műnk áj áréi, amelynek szintén az a célja, hogy szebbé, jobbá és boldogabbá tegye a magyar falu népét. Pékár Gyula javaslatára a kongresszus egyhangúlag elhatározta hogy táviratilag üdvözli Mussolini olasz miniszterelnököt a falufejlesztés terén kifejtett eddigi nagyszabású és eredményes tevékenységéért. Az előadáshoz elsőnek dr. Marschall Ferenc az Országos Mezőgazdasági Kamara h. igazgatója szólalt föl. Rámutatott arra, hogy Károlyi Sándor és Darányi Ignác vetették meg alapját évtizedekkel ezelőtt a magyar falu szociális, gazdasági és kulturális védelmének. Ők indították meg azt a kisember-politikát, amely azután később a Faluszövetség munkáján keresztül a magyar falu nagykorúságához és fejlődéséhez vezetett. Utána Lutoslawsky (Lengyelország) annyira fontosnak mondotta Beretta tanár előterjesztését, hogy azt javasolta: tűzessék ki ez a kérdés még egyszer a Liégeben megtartandó legközelebbi kongresszus napirendjére. A kongresszus Pierre Larue (Franciaország) hozzászólása után ilyen értelemben is határozott. Dr. Antal István felszólalása után dr. Richard Kaysenbrecht (Hollandia) abban látja a falu nyomorúságos helyzetét, hogy a falusi nép gazdasági munkája mindössze alig egy-két százalék kamatot jövedelmez, ellenben a városi lakosság munkája tiz-tizen- négy százalék kamatot is hoz. A kongresszus ezután elfogadta az uj statútumokat, a költségvetést és zárszámadásokat és megválasztotta a falufejlesztés nemzetközi bizottságának uj vezetőségét. Elnök lett: Graftieau (Belgium), alelnö- kök: Richard v. földmivelésügyi miniszter (Francia- ország), Lindequist v. népjóléti miniszter (Németország), Butterfield egyetemi tanár (Amerika), Beretta tanár (Olaszország), dr. Schandl Károly, az 0. K. H. alelnök vezérigazgatója (Magyarország) és dr. Lu- taslawski (Lengyelország). Beretta tanár Turatinak, az. Opera Nazionale Dopolavoro elnökének megbízásából ünnepélyes beszéd kíséretében átadta Mayer János földmivelésügyi miniszternek, Graftieau elnöknek, Pékár Gyulának és dr. Schandl Károlynak a Dopolavoro legnagyobb kitüntetését, az aranyérmet a falufejlesztés terén szerzett hervadhatatlan érdemeikért. HORTOBÁGYI JUHTIIRÓjifa Jókai Mér síremlékének felavatása. Vasárnap délelőtt avatták föl a Kerepesi temetőben azt a síremléket, amelyet a magyar társadalom kegyelete emelt Jókai hamvai fölé. A gyönyörű emlékmű köralakban veszi körül a sirt és a kör üresen maradó részeit pázsit és tarka virág borítja. Az emlékmű dr. Lechner Jenő építőművész tanár és Füredi Richárd szobrászművész alkotása. A vasárnapi ünnepet a vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium rendezte az emlékművet is maga gróf Klebelsberg Kunó miniszter avatta föl. A beszéd amelyet tartott, a magyar nemzet Jókai iránt érzett kegyeletének hatalmas és gyönyörű megnyilatkozása volt. — Jókai — mondotta többek között — a maga gyönyörű munkáséletét mindvégig következetesen élte le. Nagy szelleme, hatalmas poézise mindvégig egy irányban haladt. Utána egy hatalmas, nagy életmű maradt, amely örök értéke a magyar nemzetnek. Emléke — fejezte be szavait — most elkészült s én ennek az emlékműnek kulcsát átadom a székesfőváros polgármesterének azzal a kérelemmel, őrizze az emléket és ápolja szeretettel azt a sirt, ahol a nagy magyar mesemondó alussza örök álmát. Sipöcz Jenő polgármester a székesfőváros nevében rövid beszéd kíséretében vette át a síremlék kulcsát. — Az én feladatom most csupán az — úgymond —, hogy átvegyem ezt a gyönyörű emlékművet, amelyet a hálás módok emeltek Jókai sirja fölé. Egy nemzedéknek volt Jókai a legkedveltebb regényírója és ez a nemzedék hiven őrzi az emlékét és őrizni fogja az egész magyarság, mert Jókai a magyar ifjúságnak halhatatlan Írója és amig egy magyar és egy ifjú lesz, addig fenn fog maradni Jókai emléke is. Dr. Berzeviczy Albert mondott ezután beszédet a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében. —* Amikor Jókai meghalt — mondotta — nekem, mint akkori közoktatásügyi miniszternek jutott a feladat, hogy a nemzet gyászának kifejezést adjak, hogy mint a nemzet halottjának, adjam meg neki a végtisztességet is és megindítsam a gyűjtést emlékének felállítására. Áll most már szoboremléke, a magyar ifjúság filléreiből. Gróf Klebelsberg Kunó miniszter ur érdeme, hogy most síremlékét is felállíthatjuk. A magyar ifjúságnak volt ő a nevelője és most, hogy emlékében feltámadt, a feltámadás halle- lujába milliók szava csendül meg. Pékár Gyula a Petőfi Társaság nevében beszélt, — Petőfi Sándor szózata jut most eszembe — úgymond — az, amelyet a kishitüekhez intézett. Ostorozta őket és hangsúlyozta hogy a magyar nemzetre külön magyar gondviselés vigyáz. Ez a külön magyar gondviselés teremtett meg nekünk nyolc esztendő alatt huszonnyolc nagy magyart, hogy 1848-ra a nemzet szellemileg föl legyen készülve.Petfi, Arany, Madách, Jókai, Tompa van köztük, hogy csak a főír- beket említsük. És van ebben a csillagsorban egy ikercsillag, Petőfi és Jókai. Ikrek ők, iker lánglelkek. Egyik a másik nélkül nem is említhető. Jókai síremlékének fölavatásánál bizonyosan itt van Petőfi szelleme is. Adsit! Adóst Ezután dr. Hegedűs Lóránt mondott az alábbi beszédben köszönetét a Jókai-család nevében a kormánynak, a fővárosnak és a magyar tanulóifjúságnak, hogy Jókai Mór sirját maradandó emlékművel örökítették meg. — A Jókai-család nevében, mint annak ezidősze- rinti legidősebb férfitagja, mély tisztelettel köszönöm a magyar kormánynak, Budapest székesfőváros közönségének és iskoláink hazafias ifjúságának azt, hogy Jókai Mór sirját nagy és maradandó emlékművel örökítették meg. Meggyőződésem az és úgy hiszem, érzi ezt ma minden magyar, hogy amit e nemzet Jókai emlékének ad, azt saját halhatatlanságának adományozza. Nyolc évvel ezelőtt, amikor Jókai szobrát, mint Akadémiánk tudós elnöke előadta, lelepleztük, mint az ország pénzügyminisztere állottam a szobor talapzatánál és sokkal nehezebb viszonyok között, sokkal tétovább hangulatban és egy sokkal kishitübb nemzet előtt ott fogadalmat mondtam a család és jövendölést tettem a nemzet előtt. Engedtessék meg nekem, hogy ezt a néhány szómat most, nyolc év múlva megismételjem az ő sírjánál, családunk e legszentebb helyén: Családunk nagyja, nemzetünk dicsője, legyen Tiéd minden rózsa és babér. És ha most nyár előhavában itt és az erőszakkal letépett magyar részeken — tőlünk oly távol és mégis oly közel — pirosló hajnal pirkadásakor meg fog szólalni a csalitban a pitypalaty, Jókait zengje az ő szent dala is. És Te, ha majd jő a nagy magyar Virradás, a Te soha-el-nem-muló szellemed szárnyán emeld a hallhatatlanságba ezt a soha-meg- nem-haló nemzeteti A kormányzó tette le a sírra az első koszorút. Herczeg Ferenc a felsőhöz, Puky Endre a képviselőház, gróf Klebelsberg miniszter a magyar iskolák, dr. Sipöcz Jenő polgármester a főváros koszorúját helyezte el. Ezután Jókai özvegye, akit Pakots József vezetett karonfogva a sirhoz, tette le koszorúját. Az özvegyet bemutatták Horthy Miklós kormányzónak. Hegedűs Sándor a család nevében, Berzeviczy Albert az Akadémia és Kisfaludy-Társaság nevében, Ravasz László püspök a református egyház nevében, Sziklay János az Ujságiróegyesület nevében, Volkenberg Alajos rektor a Pázmány Péter- Tudományegyetem nevében, Balassa József az Otthon nevében, Valikovszky Károly a Hírlapírók Nyugdíjintézete nevében, amelynek Jókai első tiszteleibeli tagja volt, Zseny József a Rákóczi-Szövetség nevében, Székely Ferenc Jókai kiadói, a Révai Testvérek nevében, az unitárius egyház, Komárom város, a pápai református kollégium, a MANSz, a csehkomá- romi Jókai-egyesület, a Szilágyi Erzsébet leány líceum helyeztek még el koszorúkat, t
