Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

508

nyira van lefestve, hogy abból még az idő sem vala képes, egyetlen mozzanatot letörleni.

Ekkor esett el Daczó őrnagy, Bem tábornokot védve, miután előbb 8 dsidást részint levágott, részint megsebzett.

Ekkor lőtte meg magát Zeyk Miklós a Lüders táborkara szemeláttára, hogysem megadja magát.

Itt kapott a hires Mákra 38 sebet, s mégis hű lova megmenté a fogságtól.

Törzsök Pista nevű fiatal huszár ez nap vonta ki a tábornokot a mocsárból, hová beledölt lovastól, s már elfogottnak, vagy elveszettnek hittük. A jó fiú leszállóit lováról, az öregnek átadta, s lovát vezetve hozta át az előőrsök között. Lengyel József.

Arany János felhívása a Kislaludy-Társaság ügyében.

A titoknoki jelentésből értesült már a tisztelt közönség, hogy a Kis- faludy-Társaság, most, midőn ujult erővel szándékozik félbenszakadt működését megkezdeni, a süker reményét jó részben azon áldozatrakész honfiak és honleányok buzgalmába helyezi, kik. mint a szépirodalom barátai, éven- kint négy forinttal Ígérkeznek járulni a Társaság czéljainak előmozdításához.

A Társaság irótagjainak száma, megerősített alapszabályaink értelmében, negyvennél magasbra nem emelhető ugyan : de az évdijat fizető pártolók száma semmi által korlátolva nincs; sőt épen a Társaság és igy az irodalom érdekében áll, hogy minél többen seregeljenek köréje a haza lelkesei, minden tekintet nélkül az egyéni állapotra. A négy forint évi dij három évre igértetik meg, a minden évben előrefizettetik; az első négy forint tehát már most, és a jelen év hátralevő havaiban folyvást elfogadtatik.

Pártolóinak a Társaság évenkint bizonyos mennyiségű könyvvel kedveskedik. Egyelőre 60 ívnyi hasznosan mulattató olvasmányt igér minden évben; de reméli, hogy ez ivszámot a pártolók arányához képest fölebb is emelheti. A pártolóknak járó könyvekre nézve oly arányt állapított meg, hogy ezeknek körül-belül két harmada könnyebb olvasmányt (regény stb.) képezzen, Az ily módon kiadandó eredeti vagy fordított műveket, az igazgató ajánlatára, maga a Társaság fogja kijelölni.

Mind az az iránti jelentést, hogy valaki a Társaság pártolói közé akar lépni, mind a négy forint évi dijat, ez utóbbit rendes nyugta mellett, alulirt igazgató fogadja el; szintén övé a felelősség, hogy a pártolók idejében pontosan és hiány nélkül kapják meg a könyvilletékeiket. (Lakása : üllői-ut és 3-pipa-utcza sarkán levő szögletházban, 11-ik szám, hová minden e tárgyú jelentés, évdijfizetés, bérmentve utasitandó.) A könyvárusok, kik e vállalatnál magukat érdekelni kívánják, előfizetők gyűjtése s beküldése által vehetnek részt, 25 száztóli kedvezménynyel. A könyvárusnál előfizetők nevei is — ha az előfizetés 3 évre igértetik — be lesznek iktatva a Társaság pártolói névsorába; de könyvilletményeiket nem az igazgató, hanem az illető könyvárus utján veszik. A könyvárusi procento kereskedésbe megy, azok részére, kik a Társaság pártolói közé beírva nincsenek; de kiadványait mégis birni óhajtják.

Nem szükség a hon szerető fiait és hölgyeit keresve keresett szavakkal hínom föl, hogy minél számosabban lépjenek a Társaság pártolói közé. A nemzet megmutatta, hogy érti s érzi hivatását. Midőn a komoly tudománynak már-már diszcsarnokot emel: a költészet nyájasabb istennőjéről sem fog megfeledkezni. Midőn gyümölcsöt vár : nem vonja meg ápoló gondjait a virágtól. A Kisfaludy-Társaság föléledése a nemzet közohajával találkozik. Itt az idő, itt az alkalom, a nemzeti nyelv és miveltség ügyében újra egy hatalmas lépést tenni.

A görög bölcsek eszme-gyöngyei.

Diogenes az őt kérdezők ezen kérdésére : melyik állat harap legveszélyesebben? ezt felelte : a vadak között a rágalmazó, a szelídek között a hízelkedő.

Ugyanő tőle kérdezék : miért sárga az arany?]— Azért — válaszolt — mivel sokan leselkednek utána.

Empedocles a tobzódva élő s kényelmes palotákat építtető honfiakról azt mondá : úgy tobzódnak mintha másnap meghalni, s úgy épitnek, mintha örökké élni akarnának.

Socratest megrugta valaki, s ő szótlanul eltűrte. E béketürést mások csodálván, igy szólt : hát ha egy szamár rúgott volna meg, vájjon perbe idézném-e érte?

Xenocrates a mások dolgait fürkészőknek ezt mondá : egyremegy, akár lábát, akár szemét tegye valaki más lakába.

Zeno, midőn valaki kérdezé : minő szivvel tűri a szidalmakat? ezt felelte : épen úgy, mint midőn a követeket válasz nélkül küldik vissza.

Egyveleg,

+ (Ritka életkor.) Kisázsiában, az Erzerum közelében levő Daghmar- nig nevű faluban él egy örmény, ki már 158 éves; haja hófehér, de mig egészen tömött; ő maga folyvást élénk kedélyű és egészséges, s oly jól birja magát ritka aggsága daczára, hogy rendszerint mindennap harmadfél órányi utat tesz Mus városba, több mint egy mázsa tejet vivén saját gazdaságából eladásra; a mi ha elkelt, sót s már áruezikkeket körülbelől egy mázsára valót vásáról és úgy teszi az utat hazafelé. — Sok fiatal ember megtanulhatná tőle, hogy kell az életerőt megkimélni.

Irodalom és művészet.-f (A „Szépirodalmi Figyelő“ programmja szétküldetett.) Arany János, mint szerkesztő és laptulajdonos Ígéri, hogy ez uj hetilap oly tért szándékozik elfoglalni, mely nálunk ez idő szerint betöltve nincs. Czélja e lapnak a magyar szépirodalom aesthetikai fejlődését előmozdítani. Eszközli e czélt I. Elméletileg : széptani értekezések, hosszabb, rövidebb tájékozások, fejtegetések által. II. Gyakorlatilag : 1) Szépirodalmi dolgozatok közlése által. 2) Szépirodalmi, úgy hazai, mint külföldi termékek egyszerű, vagy birálatos ismertetése által. 3) Bármely irodalmi jelenség méltatása által, a mennyiben az aesthesis körébe esik. 4) Azáltal, hogy a hazai irodalmi, főleg szépirodalmi, intézetek — minő a Kisfaludy-Társaság — működését folytonos figyelemmel kisérendi; valamint a költészettel rokon művészetekre is alkalmilag kiterjeszkedik. 5) Czéljaira, ha mikor szükségesnek látja, a képző és hangzó művészetek segélyét is igénybe veszi. 6) Rövid napi-hireket közöl a bel- és külföldi társasélet, de leginkább az irodalom és művészet köréből. — Előfizetési föltételek : A „Szépirodalmi Figyelő“ hetenkint egyszer — szerdán — s első száma november hó első szerdáján fog megjelenni. Minden száma legnagyobb nyolezadrétü ivén fog megjelenni. Az előfizetési ár egész évre — 1860. novembertől 1861. október végéig 10 ft., félévre 5 ft. Az előfizetési pénzek Heckenast Gasztáv kiadó-hivatalába küldendők. Tiz gyűjtött előfizető után egy tiszteletpéldány jár.

+ (Nagybecsű munka.) Heckenast Gusztávnál gr. Széchenyi Istvánnak egy eddig kiadatlan műve jelent meg, a „Hunnia,“ mely anyanyelvűnk igér nyeit, felsőbbségét, hasznát é szükséges voltát az országiás terén, akko- még a latinnyelv ellenében, az ész és szív legyőzhetlen védveivel kimutatta.-+- (A „Széchenyi-naptár“), melyet Khern Ede szerkesztett s adott ki Brassóban, oly jó keletnek örvendett, hogy az 1861. első évi folyama még megjelenése előtt elkelvén, most második kiadásban fog megjelenni, melyre a nevezett szerkesztő s kiadó újólag előfizetést, illetőleg, megrendelést hirdetnek az előbbeni föltételek mellett. Az előfizetések 25 krjával október középéig küldendők be Khern Edéhez Brassóba. Az egész tiszta jövedelem az országos Széchenyi-szoborra lesz forditva.-f- („Borúra derű.“) Ily czim alatt jelent meg Zalártól egy füzet költemény Emich Gusztávnál. A 159 lapnyi, csinosan kiállított munka ára 1 ft.-f- {Jókai Mór „Szegény gazdagok“) czimü regényének harmadik kötete elhagyta a sajtót. A negyedik, utolsó kötet is nemsokára követni fogja.

4- {Köváry Lászlótól) Kolozsvárott nemsokára egy érdekes mű fog megjelenni ily czim alatt : ,,A nemzeti viteletek, családi és társadalmi szokások a nemzeti fejedelmek korában.“ A munka a tárgy terjedelméhez képest a legkisebb részletekig terjed.

+ {>>Az utolsó Szappolyai.“) Ily czim alatt jelent meg egy négy kötetes történeti regény Ahrai Károlytól. Kiadó Emich Gusztáv.

4- {Thali Kálmán „Karpáti kürt“) czimű költeményfüzére második kiadósban jelent meg Pfeifer Ferdinándnál, a költő arczképével. Bolti ára 1 ft 30 kr.-)- {Ormodi Bertalan a „Magyar romanzero“) Il-ik kötetére hirdet előfizetést. Ez három önálló füzetből fog állni; az elsőnek czime : „Tavasz felé!“ s megjelenik nov. 15-re; a másodiké : „Nemzeti viszhang“ s megjelenik nov. végén; a harmadik : „Magyarhon ébredésének romjai“ s megjelenik dec. végén. A megrendelési pénzek (1 ftjával) nov. 15-ig szerzőhöz (váczi-ut 18. sz.) küldendők.

4- (Egy külföldi regény) jelent meg a napokban forditásban, ily czim alatt : „Szivbeli tartozások;“ irta Magúét Ágost, fordította Gerö. E regény tavai a „P. N.“ tározójában látott először napvilágot, mpst pedig önálló kötetben jelent meg.

4- A kecskeméti nyomdából is egy becses történeti munka került ki.

Ez „Kecskemét városa története,“ oklevéltárral, Hornyik Jánostól.

f\ {A kolozsvári nemzeti színháznál Széchenyi nevére alapítandó drámajutalomra) részint készpénzben, részint aláírásban eddig bejött 2207 ft. 27 kr. és 10 db. arany.

4- {A „Zöld Ördög naptára 1861-re“) szintén megjelent, elmés, csipős tartalommal és sikerült képekkel. Ára 80 kr.

/\ {Hugo Viktor száműzött franczia iró) legközelebb egy „Les Miserable“ czimü regényt irt, melyet a „Presse“ lap akarván tárczájában közölni, kiadója 150,000 frankot Ígért érte; Hugo Viktor azonban 300,000 frankot kér regényéért.

© {A ,,Zenészeti Lapok“) október eleje óta rendesen jelennek meg. Tulajdonos s felelős szerkesztő Ábrányi Kornél; főmunkatársak : Bartalus István, Mosonyi Mihály, Rózsavölgyi Gyula. — A lap megjelenik hetenkint szerdán egy ivén. — Előfizetési ára : postai szétküldéssel egész évre 10 ft. 50 kr., félévre 5 ft. 25 kr., évnegyedre 2 ft. 70 kr.; helyben évre 10 ft„ félévre 5 ft., negyedévre 2 ft. 50 kr. Az első szóm tartalmát következő czikkek képezik : Tájékozásul; Tárcza : levelek Paulina kisasszonyhoz; A magyar zene; Magyar zeneszerzemények; Egy magyar zenetörténelmi mű szükségéről; Bel- és külföldi újdonságok ; Egyveleg; Nyilt posta. — Tehát irodalmunk ismét egy uj szaklappal szaporodott, melynek óhajtjuk, hogy éltesse a közönség pártolása.

Közlekedés.

© {A trieszti. Lloyd'társulat), miután a maga emberségéből már sokáig fenn nem állhat, iparkodik egyesülni főversenytársával, a brémai Lloyddal. Ha megegyezhetnének, akkor a brémai Lloyd az északi Európával s Ameri- kávali közlekedést, a trieszti pedig a keletteli s délleli érintkezést választaná teréül.