Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
6 Ul Nemzedék Kedd, 1931 március 17. Március huszonötödikéig kell tíltakozníok a névjegyzékből kihagyott választóknak — Az Uj Nemzedélt tudósitójától — Sok esetiben a választó azt hitte, hogy Hegedűs Lóránttól és Móricz &i«mand- dal a magyar irodalom nemzeti jellegéről. Nagyon nagy hatása volt Kozma Andor, A diadalmas. Sir a szigeten és Téli bolyongás eimü költeményeinek Ezután került sor a nagygyűlés főeseményére, József Ferenc királyi herceg szókfogtlailójára. A királvi .herceg Kolumbus cimü drámájából olvasott feli részleteket. Bevezetésiként elmondotta, hogy miért választotta drámája hőséül Kolum- bust. Kolumbus a férfiakarat és a lehetetlenséget is megkísértő erő hőse, éppen ezért a magyarságot példázza. Mi magyarok is ma a lehetetlen előtt állunk, mindenki azt kiáltja felénk, ha élni akarunk, hogy lehetetlen, ha terjeszkedni akarunk, hogy lehetetlen és ha igazságot akarunk, hogy az is lehetetlen. Mi is a kor nagy tengerén hajózunk, az eljövendő felé C6 mi is megkísértjük a lehetetlent. A bevezetés után a királyi herceg a dráma előhangját mutatta be, majd három részletet olvasott fel a Kolumbus féle expedíció elindulásáról. _ a bizonytalan ut által hitevesztett hajósok kislél- büségéről és végül az utolsó huszonnégy óra idesrfeszitő küzdelmeiről. A királyi herceg felolvasását sok helyen szakította meg a taps, majd Pakár Gyula intézett meleghangú tagavató beszédet a királyi herceghez, akivel mint tiszteletbeli taggal a magyar érzelmű Palatínus-család egyik sarja költözött be Petőfi Sándor társaságába. Lamvérth Géza főtitkár lépett ezután az előadói asztalhoz és Magyar ház, Balatoni hangok és Szévségverseny cimü szép költeményeit mondotta el igen nagy hatással. Császár Elemér alelnök a százéves Csongor és Tündéről olvasott fel. Beszélt arról a hatásról, amelyet Shakespeare gyakorolt Vörösmartyra, de megállapította, hogy a hatás mfellett is a Csongor és Tünde kristálytiszta költészet© Vörösmarty mély leikéből és tiszta emberiségéből fakadt. Rámutatott az*okr& az eredőkre is, amelyek Vörösmarty Per- czel Etelkához való szerelmére vezethetők vissza s amelyek a Csongor és Tündét emberi drámává s egyben a magyar költészet egyik remekévé tették. Gyökössu Endre, A vezér a város kapujában. A hittel zuhogó zápor éneke és A szökni akaró álom marasztása cimü mély és tiszta hangú költeményeivel aratott nagy sikert. Bállá Ignác arról olvasott fel, hogy a magyar irodalom milyen nagy sikereket ért' el Olaszországban a legutóbbi esztendőkben. Végezetül Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház művésze, a társaság aj tagja a Talpra magyar, a Szeptember végén, Az őrült és az Egy gondolat bánt cn gémét cimü Pető fi-verseket szavalja el tomboló tapsok között eredeti és művészi felfogásban. A nagygyűlés után a Duna-palotában ünnepi bankett volt, amelyen az első felköszöntőt Pékár Gyula mondotta Horthy Miklós kormányzóra. Ezután József Ferenc királyi herceg szólalt föl. Beszédében a magyar nyelv és a magyar szellemi fölény értékeit éltette és végül a magyar-olasz barátságra emelte a poharát. A királyi herceg felszólalása után a Petőfi Társaság táviratilag üdvözölte Mussolini olasz miniszterelnö- ‘ köt. A hivatalos ünnepi beszédet a Petőfi- serleg megemelésével Havds István mondotta, Tóth Kálmán oentennáriuma alkalmából lelkes hangon és komoly, irodalmi értékeléssel emlékezvén meg a költőről, aki a Petőfi után következő lírikusok között a legkiválóbb voli. Ezután még Almásy László, Kiss Menyhért, Szathmáry István, Herczeg Ferenc, Ádám Éva és Harsányt Zsolt mondott beszédet. Különböző ünnepségek Vasárnap délután három órakor diezruhás rendőrök és csendőrök kordonja, többszer főnyi közönség sorfala között vonult fel a Petőfi-szoborhoz az egyetemi ifjúság. Egymásután érkeztek meg az ünneplő közönségtől •tarkáló Petőfi-térre a „Turul“ szövetség, Katolikus Diákszövetség, Emericana, Területi Szövetség és a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete diáksapkáe csoportjai. A szobor talapzatáról Simon Ferenc elszavalta „Két unoka“ cimü versét, azután Boros Ferenc mondott beszédet. Végül vitéz Bajcsi-Zsi- linszky Endre mondotta el nagyhatású ünnepi beszédét. Kifejtette, hogy negyvennyolc máreius idusának egyetlen igazi hőse, a 25 éves Petőfi volt, a magyar ifjúság mindenkori örök eszménye. A magyar Ifjúság feladata. hogy álljon a magyar munkásság és a magyar paraszttársadalom mellé és a nemzeti gondolatban ébressze fel a szociális gondolatot is. Fogjon össze az egyetemi ifjúság a háborút járt generációval és a jövő március 15-ére alkossa meg az uj márciusi pontokat. Zsilinszky Endre nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde után az egyetemi ifjúság a Kossuth-nóta hangjai mellett átvonult a Múzeum-kertbe, ahol a museum lépcsőjén Szent- gyorgyi Lóránt mondott ünnepi beszédet. A kegydetes ünnepség a Szózattal ért véget. Aa Akadémia-utcai Gyoez-házon lévő emléktábla elé Bem József arcképét magában foglaló mánványkeretü plakettet helyeztek el, melyet Farkas Zoltán szobrászművész készített és amely a pózén 1 országos kiállításon nagy tetszést aratott. — A Székesfőváros Népművelési Bizottsága az egyes kerületek leventéi számára a tabáni temetőben és a kerepes!-temetőben rendezett .hazafias ünnepséget. — A Beszkárt székhazának nagytermében szintén szabadságünnep volt. Márkus Jenő h. vezérigazgató mondott emelkedett hangú ünnepi beszédet, majd Cselényi József és Népessy Lucia énekszámokkal szerepeltek. Az ünnepségen közreműködött a Beszkárt szinfónikus zenekara is. — A Sopronmegyei Körnek ma, vasárnap délben volt az ünnepsége a Szabadság-téri Eyu- gat szobornál. A ferencvárosi Teleki Blanka ggrófnöröl elnevezett női felsőkereskedelmi iskola is szép, hazafias ünnepet rendezett. Az ünnepséger Bakács István főigazgató, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Doming Hen- rikné magyar dalokat énekelt. A diszpalotást és a Trianon keresztje cimü képet Molnár Béláné tanította be. Vörösmarty: Vén cigányát szavaló kóros adta elő Kirchner Hona tanárnő rendezésében. A Rákóczi Rodostóban cimü melodrámát Wenckheim Frigyes gróf állította össze. Az ifjúsági énekkart Vozáb Mária vezette. Nagyszabású hazafias ünnepséget rendezett a ferencvárosi Vasutasok „Kiadó“ dal, zene és könyvtár egyesülete a sportegyesülettel (FVSK) karöltve. Az ünnepi beszédet Usetly Béla országgyűlési képviselő mondotta.. Közreműködött: Vinkovich László operaénekes és a MÁV zenekar Wagner József, a „Kiadó“ dajlárda pedig Zajajszky Iván karnagy vezényletével. A sajtó ünnepe a Pátria-Klubban A Pátria-klub vasárnap este ünnepi vacsora keretében rendezte március tizenöt ödiiki ünnepét. A vacsorán nagy számban jelentok meg a keresztény lapok munkatársai, valamint a klub iró- és müvésztagjai, akiket a Pátria-klub elnöksége nevében Papp Jenő igazgató üdvözölt. Ezután Gáspár Jenő, az Uj Nemzedék főmunkatársa tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben abból indult ki, hogy a nemzeti ünnep csak akkor igazi ünnep, ha annak szimbolizmusából a hétköznapok is tudnak erőt gyűjteni. Legyen vége annak, hogy folytonosan az elmúlt március tizenötödikére emlékezünk vissza. — Gondoljunk arra, hogy tizenhét év múlva elkövetkezik a centennárium és ha továbbra is igy maradnak a dolgok, ahogyan ma vannak, akkor ezt a centen- náriumot is a trianoni börtönben — a világ legtragikusabb börtönében — fogjuk megünnepelni. Ebben a börtönben a falakon innen és azokon túl is rabok élnek. Meg kell azonban találni azt a nyelvet, amelynek segítségével a börtönfalon túl élőkkel is tudunk érintkezni. Ez a nyelv nem lehet más, mint a magyar érzéstől lüktető szivünk dobogása. A mostani idők közéleti, társadalmi, irodalmi és művészeti jelenségei azonban olyanok, amelyekből nem alakulhat ki ez a közvetlen érintkezés. A tiz év előtti nagy fellángolásból jóformán csak egy doiog maradt meg: a keresztény és nemzeti sajtó. Ez lehet az egyedüli fórum, amely az uj március tizenötödikét ki fogja vívni. Minden magyar újságíró fogjon össze szent és kemény akarással, hogy az uj március tizenötödikét ki tudjuk vívni. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után Ajtay József szólalt még fel. Kiskunfélegyháza ünnepe Kiskunfélegyháza városa, amely Petőfi Sándor segesvári szobrát őrzi főterén, s amely a nagy költő szülővárosának tekinti magát, vasárnap délelőtt féltizenegykor tartotta hivatalos márciusi ünnepségét a városháza közgyűlési termében. Az ünnepi beszédet Lendvai István volt nemzetgyülésiképviselő, az Uj Nemzedék főmunkatársa mondotta, szárnyaló szavakkal fejtegetve március tizenötödikének mai jelentőségét. A nagyszámú közönség percekig ünnepelte a kiváló szónokot. Az ünnepség után Tóth József polgármester letette a város koszorúját Petőfi szobrának talapzatára. Az egyes társadalmi körök szombaton és vasárnap este külön-külön ünnepségekkel adóztak a márciusi ifjak emlékezetének. Elárverezi magát egy hősszerelmes London, .március 16. Francis Bushman amerikai hősszerelmce filmszínész egy újsághirdetésben teszi közzé házasulási szándékát. Kétszer szerelemből nősült, most harmadszor csak anyagi előnyökért hajlandó frigyre lépni, ezért kezét nyilvános ái-verés utján a legtöbbet ígérőnek ajánlja. A hirdetmény kiemeli, hogy Bushmann negyvenhét éves, ismerteti testméreteit és összes előnyeit, s a kikiáltási árat egymillió dollárban állapítja meg. Ennél kisebb vagyonnal biró nők, úgymond, egyáltalában ne jelentkezzenek.' A főváros statisztikai hivatalában, Illyefalvi Lajos igazgató utasításai alapján kétszázötven tisztviselő dolgozik az 1932. évre érvényes választói névjegyzéken. A tisztviselőket öt nagy csoportra osztották és egy-egy csoport élén Szvo- boda K. Endre dr. tanácsjegyző, Hanusz István dr. segédfogalmazó, Török József di\ statisztikai fogalmazó, Bene Lajos statisztikai segédtitkár és Buziássy Károly statisztikai titkár áll. A névjegyzék összeállításának munkája igen körülményes, mert már a névjegyzék-tervezetből is megállapították, hogy egyrészt a közönség nemtörődömsége, másrészt pedig egyéb hibák miatt a népszámláló biztosok összeírása alapján készült tervezet sok tekintetben hiányos. Az Uj Nemzedék szerkesztőségéhez is nap-nap után érkeznek bejelentések, hogy a népszámláló biztosok összeírása alapján igen sok olyan választó is kimaradt az első tervezetből, aki már több mint egy évtizede választójogosult, sőt előfordult az is, hogy olyan egyéneket hagytak ki, akik az utóbbi években mint összeíró küldöttsége tagok működtek, vagyis ők döntöttek mások felvételéről. Budáról a huszonkilencedik szavazó körzetiből bejelentették azt is. hogy Zadravetz István püspököt is kihagyták a jegyzék-tervezetből s ő medilette még számos olyan választót, aki pedig közismert és mindenki tudhatja róla, hogy szavazásra jogosult. A legtöbb esetben a kihagyottaknál az történt, hogy amikor a néDszámiláló biztos, valamilyen igazoló okmány felmutatását kérte, az illető ezt kereken megtagadta és kijelentette, hogy ő már amúgy is évek óta benn van a jegyzékben, neki tehát okmányok felmutatására nincsen szüksége. Vasárnap reggel az Erzsébet királyné-uti Czlllér-villában felakasztotta magát Czillér Antal építész sógora, Kikaker Ernő dr. ügyvéd. Kikaker dr., aki Czillér épitész húgát, Czillér Irént vette felségül, szombaton este ment ki az Erzsébet királyné-uti villába, hogy az éjszakát ott töltse anyósa mellett. Czillér Antal ugyanis szokása szerint weekendre utazott és Kikaker Ernő és felesége azért ment ki a villába, hogy az öreg hölgy ne maradjon egyedül. Szombaton este Kikaker dr. feltűnő érzékenyen búcsúzott lefekvés előtt feleségétől és anyósától. Mielőtt aludni tért volna, feleségétől meleg gyapjusálat kért, hogy bekösse vele fájós torkát. Vasárnap reggel Kikaker még tiz órakor sem hagyta el a szobát. Ekkor telefonon jelentkezett Czillér Antal, aki közölte, hogy útban van hazafelé, mert sógorával fontos megbeszélni valói vannak. A szobalány jelenteni akarta ezt Kikaker dr.nak, a szobáját azonban üresen találta. Azt hitte hogy már a fürdőszobában lesz és benyitott oda is. Iszonyú látvány fogadta: Kikaker Ernőt a fürdőszoba egyik csövére felakasztva találta. A feleségétől kért gyapjusálat hurkolta a nyakára, a másik végét a vízvezeték magasan futó csövére erősítette. Értesítették a mentőket és a rendőrséget. A mentők megállapították, hogy Kikaker már néhány órája halott és valószinüleg a hajnali órákban követte el tettét. A rendőri bizottság Kikaker szobája asztalán kusza betűkkel rótt levelet talált. A levél csupán néhány sorból állt: „Drága Icukdm, bocsáss meg . . . nem bírom idegekkel tovább. Nem tudom elviselni a hajszát. Anyánkat szeretettel ölelem. Bocsássatok meg szerencsétlen Ernőtöknek.“ Kikaker hozzátartozói elmondották, hogy Kikaker Ernő régebbi idő óta súlyos idegbetegségben szenvedett. Kétségtelen, hogy gyógyíthatatlannak vélt betegsége miatt menekült a halálba. Az öngyilkos előkelő kolozscsak névjegyzék kiigazításról van szó, már pedig ha ö szerepel a régi névjegyzékben. nincsen szükség arra, hogy választójogával törődjék. Ez azonban nem. igy van, mert 1932. évre teljesen uj összeírás alapján készítik el a névjegyzéket s az összeírásnál közömbös, hogy az illető a múlt évben szerepelt a névjegyzékben, vagy nem. Azok, akik kimaradtak a névjegyzékből, március huszonötödikéig tehetnek Írásbeli megjegyzést a kihagyás ellen, ezért fontos, hogy minden keresztény választó feltétlenül nézze meg a házakban kifüggesztett névjegyzék-tervezetet s ha akár ő, akár valamelyik ismerőse hiányzik a közszemlére tett jegyzékből, az írásbeli megjegyzést tegye meg. Ezekben a megjegyzésekben egyszerre több választó felvételét is lehet kérni, viszont olyanok ellen, akik a névjegyzékben szerepelnek, de a törvény értelmében választójoguk nem volna, kifogást lehet emelniA keresztény párt külön falragaszon is figyelmezteti a választókat, hogy ne a választásnál reklamálják választó jogukat, hanem most, amikor mód van a választói jog megszerzésére, tekintsék meg a kapuk alatt kifüggesztett jegyzékeket s ha valaki akár a megjegyzés megtételére, akár pedig a választói jogosultság elnyerésére vonatkozóan tájékozatlan. keresse fel a falragaszokon feltüntetett kereszténypárti pártirodákat, ahol a szükséges felvilágosítást megadják. Március huszonötödikéig tehát minden keresztény választó igyekezzék elintézni ezt a kérdést, hogy a legközelebbi választásnál meglepetés ne érje. tiszt harcolta végig. Czillér Irént 1921-ben vette feleségül és boldog családi életet élt vele. Lakásuk és Kikaker Ernő dr. irodája a Főherceg Sándo.'-ut 26. sz. házban volt. Jólmenő irodája gohdfalan megélhetést biztosított részére. Amikor Czillér Antal a Vay-iiggyel kapcsolatban letartóztatásba került, a család kérésére Kikaker~'Ernő vette át a Czillér-h oda ügyeinek intézését is. Ez a szokatlan munka annyira hatott Kikaker Ernő beteg idegzetére, hogy nem bírta tovább. Üzletében tett öngyilkos vasúmap egy vágyómét vesztett kereskedő Vasárnap délután a Spitzer M. és testvére általános pénzszekrény kereskedelmi rt. Bálvány-utca 6. szám alatt lévő üzletének redőnyét az őrszemes rendőr nyitva találta. Bement az üzletbe és a hátnlsó szobában lévő irodában függönyzsinórra felakasztva találta Spitzer Lajost, a cég igazgatóját. A rendőr értesítette a mentőket, de azok már nem segíthettek. A rendőri bizottság megállapította, hogy Spitzer először papirvágó ollóval a mellébe szúrt, csak azután — mikor a szúrás nem volt halálos — akasztotta fel magát. Az öngyilkos nyolc búcsúlevelet hagyott hátra: ügyvédjéhez, rokonaihoz, üzletfeleihez és a rendőrséghez intézve. A rendőrséghez cimzett levelében azt irta, hogy saját kezével, megfontolt ésszel vetett véget az életének és kéri, hogy ne boncolják fel. Öngyilkossága okáról nem tett említést. Valószínű azonban, hogy anyagi romlása miatt menekült a halálba. Spitzer Lajos, aki mint szegény pénzszekrény- ügynök kezdette pályafutását, a háború és a konjunktúra idején meggazdagodott. Később azonban nem bírta megtartani a vagyont és elkeseredésében követhette el öngyilkosságát. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. vári család sarja. A világháborút mint tüzérFölakasztotta magát Kikaker Ernő Czillér építész sógora — Az Uj Nemzedék tudósítójától — 9
