Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
Szombat 5 1927 január l’S. f Csathó Kálmán a kulisszák világáról és a régi színészet ismerős alakjairól (A Magyar Hírlap tudósítójától.) A Gróf [ nészek játéka között a rendező teremti meg. Tisza István Társaskörben Csathó fiálmán Sokszor dől el egy darab sorsa azon, vájjon ma este a kulisszák színes világáról tartott j a rendező meg tudja-e valósítani a színpa- elöadást. Tizenöt esztendeig volt Csathó dón, amit elgondolt íróasztala mellett? Mi- Kálmán a Nemzeti Színház rendezője és elő- ; kor már lerajzolta a színrelépések pontos adásában a régi színészvilág sok kedves ; helyét, a tárgyak elrendezését, jön a ta- figuráját elevenítette meg. j nácskozás az igazgatóval. Mennyit szabad — Tizenöt évig voltam a Nemzeti Szín- költeni? kérdi rendszerint a rendező s a ház rendezője — kezdte előadását Csathó direktor rendszerint azt válaszolja: Semmit, Kálmán — és minden ismerősöm azt hitte, ez a szó: rendező, azt jelenti: én küldöm be a színészeket a színpadra, én mennydörgők, a pacsirták helyett én csicsergek, sőt titokban bizonyosan azzal is meggyanúsítottak sokan, hogy a kulisszákat tologatom. Pedig mert minden van. Ilyenkor azután a rendező ősi szokás szerint kijelenti, hogy minden van, de viszont minden rongyos. Végül azonban megegyeznek és új díszletek, új ruhák várják a bemutatót. Első a díszletpróba, majd jön a megbeszélés, kosztűmaki ismeri a színház levegőjét és világát, készítőkké! és karmesterrel. Közben kioszt- tudja: a rendező csak az előadásig rendez,; “Í!“!!!“„nehfflny_ azután megszűnik a munkája. — Külön, ismeretlen alkotmánya van a színháznak, de abszolutisztikus alkotmánya és kell, hogy ez az abszolútizmus a tehetségtelen emberekkel szemben érvényesítse hatalmát. — Sokáig kérdezik, hol és hogyan szerzi be darabjait a színház? Az igazat megvallva, golt színész azt tanácsolja a szerzőnek, hogy vegye vissza a darabját, mert biztosan megbukik. — Az olvasópróbán a szerző mindenáron a vezérmotívumot akarja a színészeknek elmagyarázni, de a színészt ez nem érdekli és legtöbbször nem kiváncsi rá, hogy mikor kérdi: Parancsol a grófnő? s nem anyósához intézi-e ezeket a szavakat. Az ha ^’®s®móddal, szolgával, pincérrel vagy ; összeolvaió próbán, ami az olvasópróba manikűrös kisasszonnyal találkozom ési fel- után következik, már jobban összeolvad a tűnő nyájassal koszon, az a gyanú ebred szfnószek játék habór színés7.kabala, hogy bennem, hogy az illető darabot írt. Ha azl kérdeznék tőlem, hogy lehetetlen-e az, hogy ismeretlen író jó darabot írjon, tárgyilagosan azt felelhetném: majdnem soha. Pedig nem lehet azt mondani, hogy a színházak elnyomják a fiatal írókat, mert tehetséges új. írót felfedezni a színház részére is jó üzlet. így fedezték fel annakidején Fe- renczy Ferencet, akiről az a szóbeszéd járta, hogy egy hordár évekig abból élt, hogy darabjait színigazgatókhoz cipelte. — Ha a szerző beadta darabját a színházhoz, először azt beszélik meg vele: ki játssza el a szerepeket. Fontos dolog ez egy darabnál és nem minden drámaíró ért hozzá. Gárdonyi Gézától egyszer a Vígszínház darabot kért, de Gárdonyi nehezen ment a dologba. — Nem tudom — mondta —, vannak-e jó színészeitek és azért nem merek a színháznak darabot adni. — Hegedűsre, Szerémyre bármilyen szerepet rá lehet bízni — válaszolták a színházban, amire Gárdonyi megváltoztatta álláspontját. — Hát akkor küldjék el hozzám ezt a kél színészt próba szavalatra, azután majd határozok. adok-e darabot? — Nem bizonyos, hogy ez a színházi legenda így történt, de köztudomású, hogy az Annuská-t például direkt a Nemzeti Színház színészeinek alakjára írta. — Ha kezdő író darabja kerül a direktor kezébe, kiadja a rendezőnek az utasítást: Húzni, amennyire csak leheti Mert igaza volt Rákosi Jenőnek, amikor azt mondotta: sosem bukott meg még darab azért, amit nem írtak bele. Sokszor, ha rossz a darab, vagy bukásra álló reprízt mutatnak be, a direktor azokra osztja ki a szerepeket, akiket nem valami nagyon szeret. Ezt hívják „a fenevadak etetésének“. Az öreg Mátray- ról mesélik, hogy egy biztos bukásra álló darabnál a főszerepet egy fiatal színészre osztotta ki. A fiatal színész kíváncsian és kicsit csodálkozva ment fel Mátrayhoz és megkérdezte, milyen is lesz tulajdonképpen ez a darab? — Hogy milyen lesz? Maga játssza a főszerepet, és én rendezem. Gondolhatja, hogy néz ki a dolog. A szerepkihordó kapja most kezébe a szerepeket és megérkezését a színészek reménnyel, aggodalommal várják, mely nagyon sokszor bosszúsággá változik* Két- három főszereplő őrül a kiosztott szerepnek. de a többiektől van mit hallania á szerepkihordónak. — Mondja meg a gazdájának ... — hogy mit. azt nem mondhatom meg itt, épúgy. mint ahogy amelyik darab olvasópróbán tetszik a színészeknek, megbukik a közönségnél és megfordítva. Régi szokás, hogy a színész mindig tekési a próbát és ilyenkor színházi törvényszék elé kerül. Egyszer Helvey Laura késett el, Náday roppant mód leszidta és kiadta a parancsot: — Ügyelő, tessék felírni! — Azt már nem lehet, — vágott vissza Helvey Laura. — Vagy leszidják az embert, vagy felírják. Mind a kettőt nem lehet — Három-négy próba után kezd kibontakozni a darab és újabb három-négy próba után már lekerül a házi színpadról a nagy színpadra. Ha kigyúlnak a reflektorok, a színész igazi lelkesedéssel játszik, mert a lámpák fénye úgy hat rá, mint trombita a csatalóra. — Sok baja van a rendezőnek a színészekkel, mert a színész a világ legnyakasabb nációja és sohasem lehet meggyőzni, hogy a rendező utasítása a helyes. Egyszer sehogyan sem tudtam Ujházyval boldogulni. Kifogásoltam: semmit se használt. Érre taktikát változtattam. — Nagyszerű, ahogyan ezt csinálod, de tegnap még sokkal jobb volt. — Mit beszélsz? Tegnap jobb volt? — Igen. — Hogyan, hát, hogy játszottam akkor? — Nézz ide, így — s-eljátszottam, ahogy szerettem volna, hogy Ujházy csinálja. — Kitűnő — kiáltotta Üjházy. — Nem is tudom, miért csináltam másként. — A jelmezes próbán már mindenki izgatott, a rendező veszekszik, a primadonna sír, a színészek káromkodnak, a statiszták ruhái csapnivalóak, de azért pár nap múlva elsimul minden és megérkezik a főpróba amikor a közönség és a kritika dönti el, jó-e a darab? — Azt hiszik: a kulisszák mögött csak a szerelemről beszélnek, pedig tárgyalnak otl beugrásról, kiugrásról, jelmezről, túlfellépti díj-ról, gázsiról, színházi törvényszékről, mindenről, csak éppen a szerelemről nem. Valahányszor azt mondják: Ó, a színház izzó levegője — magam előtt látom a krá- kogó színészeket, gyűröttarcú, álmos színésznőket, a belocsolt, piszkos padlót, a szolgát a perolinos fecskendővel. Egy előkelő olasz fiatalember rablótámadása egy bankpénztáros ellen Milánóból jelentik: A város központjában tegnap délben a legforgalmasabb időpontban vakmerő rablótámadást kísérelt meg egy ismeretlen fiatalember a Banque Credit Commercial de France pénztárosa ellen. A bank pénztárosa, egy idősebb úr 465.000 lírát vitt át készpénzben az olasz nemzeti bank szembenlévő épületébe. Az ucca közepén egy ismeretlen fiatalember baltával támadt az öregre, elkapta kezéből a pén- zesiáskát és elrohant. A pénztáros nem vesztette el lélekjelenlétét s szédülő fejjel is üldözőbe vette a vakmerő rablót. Általános csődület támadt s az egész ucca a támdó ut^n indult. Hosszas üldözés után az ismeretlen fiatalember a milánói fascists párt épületében tűnt cl. Az épületnek két kijárata van s a rabló, úgy látszik, azt hitte, hogy a hátsó kijáraton' a rablott összeget nyugodtan kisétálhat. A rendőrség azonban elállta a hátsó kijáratot is, mire a rabló a fascista párt irodahelyiségébe menekült s itt tartóztatta le azután egy detektív. Személyazonosságának megállapításakor kiderült, hogy a 23 éves fiatalember az egyik legelőkelőbb milánói natricius család sarja, aki néhány hónappal ezelőtt a kokainszenvedély áldozatául esett s azóta teljesen elzüllött. A fiatalember elmondotta, hogy lettét önkívületi állapotban követte el s térdenállva könyörgött a detektíveknek, hogy engedjék szabadon. Kérésének természetesen nem tettek eleget s a milánói ügyészség fogházába szállították őt. A bank kára teljesen megtérült, minthogy a pénzestáskát a fiatalember még üldözés közben eldobta s a táskában hiánytalanul megtalálták A Petőfi Társaság elégedetlen kisebbsége Hegedűs Lórántot akarja elnöknek, de a többséggel Pékár Gyula rendelkezik A Petőfi Társasággal kapcsolatban néhány esztendő óta megszokhatta a közönség, hogy sokkal többször és több szó esik személyi ügyekről, egyéni érvényesülést célzó mozgalmakról, sőt itt-ott hangosabb afférokról is, mintsem tisztán irodalmi dolgokról. Herczeg Ferencnek a társaság el nökségéről való leköszönése és Pékár Gyulának a társaság élére állítása bizonyos hangsúlyozott politikai jelleget adott a Jókai-alapította irodalmi testületnek és a társaság egy-két politikamentesen gondolkodó. a modern szellemi áramlatokkal számoló tagja érthető passzivitást tanúsított legtöbbször a szerepkihordó ' emiatt. sem mondja meg gazdájának. Sztnészkabala | Most azonban mintha valamelyes mozga- szerint szerepet addig nem lehet megta-1 lom szellője lebegtetné a társaság viharvert nulni. míg a szituációt nem ismerik, ép flobogóját. Közeledik a tisztújítás napja és ezért a legtöbb szinész szereptudás nélkül megy el az első próbákra. És ősi szokás, hogy első próbákon még olvassák a szerepet Pár ambiciózus és főleg rövidlátó színész tudja csak kívülről, aki szégyenli. a társaság több tagja egyre hangosabban juttatja kifejezésre a vezetőséggel szemben való elégedetlenségét, a társaság irodalmi munkásságának stagnálását pedig annak a részvétlenségnek tníajdonítja, amely a mahogy olvasni csak pápaszemmel tud. Egye- j gyár irodalom legfényesebb neveit mellőző dűl Mátraynéról mesélik, hogy mindig kész szereptudással ment el a próbákra, de a rossz nyelvek szerint csak azért, mert nem tudott olvasni. — Tizenöt év alatt azt láttam azonban, hogy mikor közönség elé kerül a színész, mégis hibátlanul tudja szerepét. Ujházyról az a hír volt elterjedve, hogy nem igen tanulta meg szerepeit, de ezt csak egy régi, kedves kis történetnek köszönhette. Igazgatója odaadta neki a szerepet azzal az utasítással, hogy foglalkozzon vele. Ujházy hóna alá csapta a szerepkönyvet és nyugodt mozdulattal átnyújtotta a házmesterének: „Azt mondták, foglalkozzam vele. Magának van ráérő ideje, hát foglalkozzon vele maga.“ — A keretet, a harmóniát különbőz^ szfés nélkülöző testülettel szemben a közön' ség széles rétegeinél mutatkozik. Ez a csoport a bajok végső okát Pékár Gyula elnökségében látjtz és olyan nevet Irt zászlajára, amellyel a haladottabb szellemű közönség érdeklődését sikerrel lehetne fölkelteni a társaság iránt. Hegedűs Lórántot akarja elnöknek ez a néhány elégedetlen, de mikor Hegedűs Lóránttól várja a társaság felvirágzását, még azzal sincs tisztában, vájjon vállalkozik-e erre a feladatra Hegedűs Lóránt? A kitűnő publicista ugyanis senkivel sem érintkezett ebben a kérdésben, mindössze csak arról van tudomása, hogy a márciusi nagygyűlésen a társaság tiszteletbeli tagjának akarják megválasztani. A tisztújítást március elején tartják meg, amikor az elnöki szék is betöltésre kerül. A Magyar Hírlap értesülése szerint főleg Pakots József és Szöllősi Zsigmond agitálnak Hegedűs elnökjelöltsége mellett. Tudni kell azonban, hogy a Petőfi Társaság csaknem teljesen a mostani elnökség képére van teremtve. A társaságnak hét esztendő óta nem lehet más a tagja, csak az, aki Pékárnak, illetve Császárnak és környezetének kegyeit bírja. Mai összetételében- tehát feltétlenül Pékár- és Császárpárti a társaság, de az elégedetlenek nem törődnek a tényleges erőviszonyokkal és tovább fojytatják a szervezkedést. A jelszó: friss vérkeringést vinni a társaság pangó ereibe, a lüktető modern irodalmat belekapcsolni minden életnyilvánulásába, úgy, amint ezt annakidején Jókai Mór és Herczeg Ferenc elnökök tették. Jellemző, hogy a társaságnak olyan értékű tagjai, mint Molnár Ferenc és Ambrus Zoltán, tájékára se mennek a petőfistáknak és a finomtollú esztéta és színműíró Voj- novich Géza is vajmi ritkán vesz részt n társaság összejövetelein. A közönség köny- nyen felejtő része talán már nem is emlékszik rá, hogy 1920-ban, a „nagy tisztogatás“ idején Móricz Zsigmondoi és Babits Mihályt kizárták a társaságból, —----t ermészetesen „hazafiatlan“ magatartásuk miatt, amelyet a forradalmak alatt tanúsítottak. A magyar paraszt, a magyar nép utolérhetetlen íróművészét és a magyar nyelvnek Arany János óta legtüneményesebb mesterét nem tartotta méltónak a Petőfi Társaság, hogy országosan ismeretlen nevű lírai költők és novellisták mellett üljön a zöldasztalnál. A társaság tárgyilagosan ítélő, tisztánlátó elemei többször tettek kísérletet — óh nem Babits és Móricz „rehabilitálására“, mert ezt az illusztris írók kereken kikérnék maguknak, hanem arra, hogy az újabb magyar irodalom néhány kitűnő arriváltját behozzák a társaságba. Nem sikerült. Évekig tiltakoztak Zilahy Lajos megválasztása eilen, így tehát az a mozgalom, amely Hegedűs Lóránt egyéniségének varázsával és írói rangjának súlyával akarja megvívni a küzdelmet a Pékár-párti Petőfi Társaság ellen, aligha fog eredményt elérni. A Petőfi Társaságban Petőfi-pártisággal még jóidéig nem lehet boldogulni. Azon a zárt ülésen, amelyet január 19-én tart a társaság, alighanem minden különösebb izgalom nélkül diskurálgatnak majd a Petőfisták a közeledő elnökválasztás eshetőségeiről. Egy ügyész súlyosan megbetegedett a magára vállalt túlfeszített munkától Gregor Kálmán dr. királyi ügyész három év előtt került Budapestre. A gyenge fizikumú, de a szorgalmas, nagytudású embert néhány napi működése után a legnagyobb szeretettel vették körül ügyésztársai és fö-i löttesei. Gregor ügyész nem ismert fáradtságot s kifejezetten megmondotta, hogy egész napját betöltő munkát akar végezni. Bár, mint a többi ügyésznek, neki is tárgyalnia kellett rábízott ügyekben, szorgalomból magára vállalta, hogy ő végzi el az ügyészségi irodák és irattárak revízióját. Az ügyész három évig végezte ezt a munkát, de közben, amikor Mészner Tivadar dr. ügyészségi al- elnök táhlabíTói átminősítéssel az ítélőtáblára került, saját számára kérte az alelnök ügy- darabjait. Fölöttesei és társai intették, hogy ne vállaljon annyi munkát, de öröme telt a munkában és amikor a hivatalos órák letelte ulán hazament, otthon tovább dolgozott. Néhány nap előtt Gregor ügyész bement hivatalába, pedig már alig volt jártányi ereje. Mikor azután az egyik akta alá nevét kellett aláírni, rémülten vette észre, hogy a tolt nem engedelmeskedik kezében, sőt alig bír a székből felállani. Három év óta most először kellett je'.entkeznie az ügyész • ség elnökénél, hogy beteg és azonnal haza kell mennie. Haza is ment, ágynak dőlt. Családja orvost hivatott, aki megállapította, hogy idegrendszere teljesen fölmondta a szolgálatot a szorgalomból túlhajtott munka folytán. Egyelőre szó sem lehet arról, hogy dolgozzék. Az ügyész még az orvosnak sem akart engedelmeskedni, hanem vissza akart menni hivatalába, de családja nem engedte el. Az ügyészség elnöke bizonytalan időre szabadságot adott az önfeláldozó ügyésznek, hogy egészségét helyreállítsa. Az új jugoszláv ügyvivő a miniszterelnöknél Tadics Efrem, a jugoszláv kormány újonnan kinevezett budapesti ügyvivője, tegnap bemutatkozó látogatást tett Bethlen István gróf miniszterelnöknél, aki az ügyvivőt ebbö! az alkalomból hosszabb kihallgatáson fogadta. S Y 1LTT É R Rölös kereskedőknek készítésű, príma, vékonyszálú vásznaimat Hegedűs Sándor, Szent István tér 11. (Bazilikával szemben) Katona dr.1081 szemináriuma Budapest, IX., Ráday ucca 41. sz. Telefón : J 105—90 Már heti 50.000 K részletre szállítunk ebédldszfínyeget, összekötőt, lutószőnyeget, ágyeiét, sezlóntakarót, lügLőnyt. Hermann Gynla Magyar Kosárfonó rt. Főtlzlet: V., I.ipót korút 15 szám nlat vígszínházzal szemben). Telefón: 92—88. Fióküzlet: I, Horülv Miklós út 10-12. szám. Telefón József 86-77 e® *®-w o* ■» ügynökök WINTER HERRMANN RT., BUDAPEST Fix fizetéssel és magas jutalékkal felvétetnek jél bevezetett V., Vilmos császár út 72. száraz aprított tölgy és cser TŰZIFA pengő 4.52 = 56.500 kor. métermázsánként teljes fuvarral házhoz szállítva. Ákos és tímsa V. keriüat, Visegrádi ucca 84. szám. Telefón 916.33
