Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

Egy kis tót cselédlány és kunsági mészáros- legény nászából, száz év előtt elindult a ma­gyar zsenik klasszikus fejedelme: Petőfi Sán­dor. Az év elején vagyunk még, de már ránk- sugúrzik a következő Szilveszter, amelynek f; gyos éjszakájául Petőfi Sándor élete a boldo anya szenvedő testéből íőlsikoltott. Minden in dúl, mozdul, hogy elzarándokoljon a hallhatat­lan dátumhoz, testületek,, intézmények 'építge­tik a glóriát, amely megragyogjon a siraloüi- völgybén gunnyasztó nemzet fölött, az újságok bet üparoe] iái Róla regélnek, nyomait idézge­tik, a gigantikus szobor mögül az emberi jele­ket körülötte elsorolják... régi pihenőjéből éled, ránkemelkedik kiválasztott leiké melegé­vel Petőfi Sándor. Zngjon is az ünnep, böm- ' pötyögjön csak az év folyama a grandiózus fordulóhoz, de ne feledjék el a rendező urak, hogy Petőfi a nép szülötte volt és az is maradt testi lehanyatlásáig'. Ezt a nem sértődött, köny- nyedén tett megjegyzést azért tesszük, mert a rendező urak nagy buzgalmából azt is észre­vesszük, hogy kinos gonddal vigyáznak rá, hogy ünnepeikből a nép igazi képviselőit kire- kesszék. Az persze más kérdés, hogy a nép él­ni enne-e együtt velük Petőfi Sándort ünne­pelni, mint ahogy a proletárlel kék százezrei meg fogják találni a rajongó alkalmat, hogy nélkülük is meghódoljanak a szegény- ’jére gőgös gyönyörű szellem előtt. Mert soh’se fe­ledjék, hogy Petőfi Sándor volt az, aki, amikor pályautjának zenitjén egy németországi lexikonszerkesztő az életrajzát kérte, ezt irta magáról: „Alexander Petőfi, von arme Eltern geboren“... * # &

Next

/
Thumbnails
Contents