Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
B. M. 1933, MÁRCIUS 12, VASARNAP » Irodalmi por Finta Sándor Mm körül Lambrecht Kálmán dr. egyetemi rk. tanár a Budapesti Iíirkip február 5-iki számában cikket írt Finta Sándornak, az Amerikába szakadt magyar,, szobrászművésznek The Herdboy of Hun- iiary címen megjelent könyvéről és súlyos kritikát mondott a könyv egyes részleteiről és illusztrációiról. Különösen kifogásolta, mennyire cl vau könyvében Herman Ottó alakja torzítva és pedig nemcsak írásban, de képben is, Finta Sándor terjedelmes; nyolc gépelt oldalas választ küldött be a Budapesti Hirlap szerkesztőségének, csatolva válaszához néhány levél irtá- s-olatát, amelyekkel a magyar közélet előkelősége megköszönte a Fintától kapott tiszteletpéldányo- kat és mellékelt egy sereg amerikai magyar lapot, amelyek áradozó hangon írnak könyvére!]. Válaszában Finta Sándor a kritika egyes részleteit próbálja megcáfolni. Válaszának lényege azonban nem e cáfolatokban, hanem következő önvallomásában rejlik: „Ezernyi kritikus, akik a könyvemmel behatóan és megértéssel foglalkoztak, mindannyian felfedezték azt a tényt, bogy a- könyv teljesen új alapon van megírva, ahol a humor a szatírával ölelkezik mindvégig. Egy könyvből nem lehet kiszakítani egy alakot, vagy egy mondatot és azt úgy bemutatni, mintha az reprezentálná a könyv szellemét vagy az irályát. És viszont nem lehet egy könyvet szatirikus irányban tartott képekkel illusztrálni, ha ugyanakkor egy szereplőnek az alakját konvencionális formában akarjuk bemutatni. Én nem azt akartam az illusztrációkkal visszaadni, hogy a szereplők centiméterre kik é.s milyenek voltak, hanem azt, hogy én, amikor tízéves voltam, mint littam őlect és miket éreztem a változó körülmények hatása alatt... A gyerek a külső impressziók alatt szabadon hagyja a fanáziáját alkotni 0 ijedtében vagy lelkesiiitségében a személyeket, vagy a tárgyakat torzítva látja. A kicsi fogalma elveszően kicsi lett, előtte, míg a nagy gigászivá tornyosulhat. Ezt az elrajzolási fogást, amely a könyv értékét csak emelte, mindenki felismerte eddig, aki jóérzéssel vagy megértéssel vette a könyvemet a kezébe.“ Finta Sándor válaszának ez a lényege. Válaszát, mellékleteivel együtt, megmutattuk Lambrecht Kálmánnak, aki viszonválaszul a következőket mondotta: — Olvastam Finta Sándor válaszát és nagyon sajnálom, hogy cikkemből ellenséges érzést olvasott ki. Pedig, ha figyelmesen olvasta volna el. észre kellett volna vennie a következő soraimat: lai, de megvannak az árnyoldalai is. És ez az amerikanizmus magyarázza meg azt a sok, kizárólag amerikai magyar lapban megjelent elismerő* kritikát is, amelyet Finta válaszához csatolt. Mert az amerikai kritikák íróit js az amerikanizmus szelleme fűti — talán csak tudat alatt — és így nem látja meg azt, amit mi európai szemmel kifogásolunk. Hogy „egyébként nem egymagám kifogásoltam Finta könyvét, arról maga az érdemes művész is meggyőződhetik, ha elolvassa az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelenő Diarium utolsó számát, amely szintén súlyos kifogásokat emel könyve ellen. Én. a magam részéről ismételten biztosítani szeretném Finta Sándort, hogy eszem ágaiban sem volt rosszhiszeműséggel vádolni. Csak azt ismétlem, amit kritikámban is megírtam: olyan fába vágta fejszéjét, amellyel nem tudott megbirkózni. Finta Sándor istenáldotta szobrász- tehetség, — de nem író. Faragjon tehát szobrot, tanítson művészetet, vezessen szobrász-iskolát, de grafikus ábrázolással ne próbálkozzon és — elsősorban -— ne nyúljon az írótolihoz. Az a robusztus erő, amellyel a szoíbrászvésőt kezeli, irodalmi próbálkoásaiban csődöt mondott. Ha azonban továbbra is meghallgatja művészi géniuszának sugallatét, csak hálára kötelezi kicsiny nemzetét, amely mindenha talapot emelt a szobrász Finta Sándor előtt. „Aki a kezébe veszi (Finta könyvét), az nagyon hamis fogalmat nyer erről az alig ismert földről. És még ezt a hamis fogalmat is merőben torzító tükörben tálalja elébe a nyilván jóhiszemű szerző, aki azonban sokkal jobban tette volna, ha megmarad a szobrász vésőjénél és azzal szerez további megbecsülést hazájának.“ Ezekben a sorokban expressis verbis megmondottam, hogy jóhiszeműséget tételezek fel Fintáról. Ez a jóhiszeműség azonban nem menti könyvének *— ma is fenntartom — súlyos hibáit és tévedéseit. Kar] Am: világh mekre, telekre nek « a szó és ez V Bizonyos enyhítő körülménynek számított volna, ha Finta azt, amit válaszából a fentiekben idéztünk, könyvének előszavában megmondta volna. Ha megírta volna, hogy itt egy tízesztendős siheder emlékeit veti papírra. Ezt azonban elmulasztotta és így az olvasók ezrei igenis hamis képet kapnak hazánkról. Magyarországnak mai elesettségében húsba és vérbe vágó érdeke, hogy a külföld helyes, hamisítatlan és elsősorban ne torz képet kapjon a magyarságról. Már pedig Finta könyve helytelen, hamis és torz képet rajzol a magyar földről, lakóiról, a pusztáról, a pásztorokról. Finta Sándor egyetlen, mentséget hozhat föl: azt. amit ő maga talán nem is érez, mi azonban idehaza, annál jobban érzünk, hogy t. i. Finta lelkét is áthatotta az amerikanizmus szel Ennek a szellemnek megvannak a maga jó ólán — AgyYértódulás. szivszorangás, nehéz légzés, félelemérzés, idegesség, fejfájás, lehangollság, álmatlanság' a természetes „Ferenc József“ keserűid* használata által igen sokszor megszüntethető. Tudományos megállapítások; megerősítik, hogy a Ferenc József viz a makacs székszorulás mindenféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot teszi., A Ferenc Jószof keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzle- tekben kapható. véért is a sátorozás helyén kiteregetik ipari szerszámaikat és azt mondják, hogy rendes, hasznos emberek. A valóságban azonban nincs így. Kétségtelenül a cigányok a legügyesebb csempészek.
