Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

1922 január 3 Csankamagyarorstág 3 Petőfi Sándor születésének századik évfordulójára. Irta: Markó Miklós. .......................... »-».»JL11» H ÍREK Pál Sándor tanácsnok gyásza. Idős Pál Károly gazdálkodó, kép­viselőtestületi tag, december hó 31.-én, életének 78., boldog házas­ságának 55. évében váratlanul el­hunyt. A megboldogultban Pál Sán­dor városi tanácsnok és Pál János járásbiró édesatyjukat gyászolják. A katonák karácsonyára ada­koztak. Csillag vasúti vendéglős 200 koronát ás bort, dr. Holló Béla polgármastar • gykosár kalácsot. Holló Béla földbirtokos bort. Keleti József kereskedő 500 koronát, May- láth és Ujszászi cég 150 koronát és egy kosár kalácsot. Táby László földbirtokos dohányt és bort. OrSKágos vásár. Kisteleken január 7.-én és 8.-án országos vásár .esz. ' r A szabadságos fiuk bosszúja. Alsómesteribca két gazda háború­sága szomorú eredménnyel végző­dött a karácsony előtti napon. Igen nagy haraggal váltak el egymástól s az egyik gazda azon melegében el is panaszolta két szabadságos fiá­nak a szomszéd kellemetlenkedéseit. A szabadságos fiukban felébredt a virtus, átmentek a haragos házába és valósággal összekaszabolták az idősebb embert. Mindjárt letartóztat­ták őket és átadták az illetékes ható­ságnak. A hősi halált haltak vagyon- váltság-kedvezménye. A vagyon-, váltságról szóló törvény végrehajtá­sáról kiadott 55.000—P. M. számú rendelet 5. szakaszának II. pontja a váltságösszeg 50 százalékos ked­vezményét biztosítja a hősi halált fialtak, fogságba esett vagy eltűnt egyének tulajdonát képező betétekre nézve. Ezen kedvezmény csupán azokra a betétekre vonatkozik, me­lyek 1918. évi október 15.-e előtt "keletkeztek, a 100.000 koronát meg nem haladják és 1920 évi december hó 19.-én nem haladják meg az 1918. évi október hó 15-én volt összeg nagyságát. E kedvezmény iránt e hó végéig lehet folyamodni a közelebbi adatokat és felvilágosí­tást pedig az illető pénzintézet adja mag. Színházi horoszkópot ad a Színházi Élet újévi száma. Kedvesen és ötletesen jósolja meg, mi minden fog történni az 1922. színházi esz­tendőben. Különben a szokottnál is tartalmasabb Incze Sándor népszerű hetilapjának uj száma. Beszámol a Renaissance színház újdonságáról, a Hossz és Passzról, az Andrássy-uti színház uj darabjáról, melyben Fedák Sári lépett fal és a Városi színház raprizéről a Cigánybáróról. Sok cikk. riport, vers, kotta. mozi. divat, zene melléklet és rengeteg fénykép van a Színházi Élet újévi számában. Ára 15 korona. Száz esztendeje lesz ez évben annak, hogy Magyarország egén megjelent egy fényes csillag, hogy fényével, ragyogásával elkápráztassa a szemeket s meghódítsa a lelkeket s aztán lehulljon, eltűnjön, de úgy, hogy emlékezzenek reá s elenyész- hetetlen, az idők végtelenségéig élő emléket hagyva maga után. Ez a fényes, iündöklő csillag Petőfi Sán­dor volt. Az ő emléke az, mely — tüneményes pályájának megfutása után — müveiben reánk maradt. Mindenütt, a föld bármely részén, ahol magyarok élnek és laknak, megdobban ma a magyar szív s büszkeség dagasztja a kebleket, mikor a korlátalan természet vad­virága, a szerelem édesszavu lan­tosa, a szabadság utolérhetetlen dal­nokára emlékeznek. Végezhettek fe­lőlünk bármit, határozhattak rólunk nélkülünk, darabokra téphették ezer­éves szent hazánkat: kultúránkat, költészetünket, melynek ilyen kép­viselői voltak, mint Petőfi Sándor, meg nem semmisíthetik soha. Az ő szava élni, zengeni, zúgni fog örök- kön-örökké, mig csak egy magyar él: „A Kárpátoktól az Adriáig ! . ..“ Petőfi Sándornak bölcsője és sírja fölött egyaránt homály borong. Szüle­tése helyéül a Pestvármegyei Kis­kőrös községet állítják, de Kiskun­félegyháza is magáénak vallja a költőt. A kutatások azonban az előbb­nevezett község, Kiskőrös mellett bizonyítanak. Sírja a Segesvár mel­letti fehéregyházi csaíamezőn dom­borul. hol számtalan, névtelen hon­védtársával várják a feltámadás nagy napját. Bérces Erdélyünknek ez a megszentelt földje ma oláh uralom alatt van s a Köllő Miklós által mepalkoíott s ma csonka síremlékre, mely sírja és a többi hős sirja fölött van, ma nem tehetjük le a hála és elismerés koszorúját és csak fájó sóhajunkat röpítheti feléjük a hideg téli szél. A költőről és családjáról könyv- tárravalót írtak már. A magyar köl­tők nevei közül talán egyik sem annyira ismert a külföld előtt is, mint éppen az övé. Költeményeit már igen sok idegen nyelvre lefor­dították. Életrajzát is eléggé ismerik, úgy itthon, mint másfelé. Mi itt csak röviden ismertetjük. * * * Petőfi atyja Petrovics István, anyja Hruz Mária volt. Mindketten Aszó­don születtek s evangélikus vallásu polgárok voltak. Petrovics István, mint önálló mé­szárosmester és árendás, később pedig korcsmáros, Szabadszálláson lakott, mikor 1818-ban megnősült. Aszódon esküdtek meg s onnan vitte haza nejét Szabadszállásra. Néhány évig nem volt gyermekük. Ezalatt Petrovicsnak elég jól ment sorsa, több mészárszéket és vendég­lőt bérelt Kiskőrösön, Kiskunfélegy­házán és Kecskeméten. Mikor első fiuk, Sándor, 1823. január 1.-én vir­radóra megszületett, akkor Kiskőrö­sön laktak. A -nádfödeies ház Kiskőrös piacá­nak jobboldali északi sarkán áll. Két szoba van benne, melyeket a köztük levő pitvar választ el egy­mástól. 1880-ig magánkézben volt. Akkor a Petőfi-társaság s az írók és Művészek Társasága gyűjtésből szer­zett 8Ö0 forinton telkestől együtt megvásárolta; még ez év nyarán Jókai Mór mintegy 15 íróval leuta­zott Kiskőrösre, hogy a házat átve­gyék. Emléktáblával is ellátták. Az írók és Művészek Társasága a ház megvásárlása után nemsokára fel­oszolván, a ház tulajdonjogát Kis­kőrös városának ajánlotta fel s azóta a város őrzi és gondozza Petőfi szülőházát, melynek utca felőli szo­bájában a költő arcképe, néhány emléktárgya s a látogatók neveinek feljegyzésére szolgáló vendégkönyv van. Petőfi szülői a következő 1824. évben Kiskunfélegyházára költöz­tek át. Petőfi, midőn a szülői háztól isko­lázás végett elkerült, Pesten is járt iskolába két évig [1833—35]. A piaristák gimnáziumának Kötő-utca felőli részében ma is csaknem régi állapotában látható az a terem, ahol Petőfi a latin nyelv elemeit tanulta. Később Aszódon és Selmecen, majd pedig — közbejött katonáskodása után — Pápán, a református kollé­giumban volt diák 1841—42-ben. Azután vándorútra kelt, de nemsokára, 1843 ban. Pestre került, innen pedig néhány hónapra Gödöllőre. Majd 1844-ben, eddigi sok hányatásai után, állandóbban megtelepedett Pesten, mint Vahot Imre „Pesti Divatlap"- jának segédszerkesztője s Vahotnál is lakott. A Hatvani-utca, jelenleg Kossuth Lajos-utca 19. és Magyar­utca 2. számú házának második eme­letén ma is a régi állapotában van Petőfinek alig négy lépésnyi hosszú és három lépésnyi széles szobács- kája, mely a rácsos udvari tornácról nyílt. Itt irta Petőfi a „Helység kalapácsé“-t, a „János vitéz”-t és számos szép dalát. [Folytatjuk] Tüdőbaj, asztma, gyemorbaj, vér- szegénység, rheuma, vérbaj s egyéb betegéégek otthoni gyökeres, gyors és kevés költséggel való gyógyítá­sához bárkinek díjtalanul ad tanácsot az „Aster“ folyóirat szerkesztősége [Budapest, III., Nád-utca 1. sz] Az „Aster" a betegségek gyógyításához nem egy-egy szert ajánl, hanem va­lamennyi hivatalosan hatásosnak el- | ismert méregtelen gyógyszert kon­centrálva ir elő. így egyesíti vala­mennyi gyógyszer előnyeit s -ezért régi bajoknál is több ezer esetben teljes sikert ért el. Sajber Károly asztalos Lakás: Bessewffi-utea 1. szám. Kiváltai mindenféle * asztalosmunkát, úgymint: épület, bútor, portál és boltberendezést. - Javí­tások .jutányosán esz­közöltetnek. Kész háló­szoba, ebédlő-kredenc és ablakok kaphatók. Csak egyszer próbálja a DIANA­szappant és kr met s azontúl mindig használja Félegyházán kapható: Szűcs Jens drsgériábas, Tarjányi János. Czira Esdre, Thury Andor, Geller János és Tóth József ■ gyógyszerészeknél. ...... ........ E gy nagy mángorló eladó. Damjanich- utca. [Református templom előtti ház.) Néhai Béfcány Pál-féle, Monostor 91. számú 55 holdiiyi szántó és kaszáló, Buger gazdálkodók szomszédságában, eladó. Értekezni lehet Kecskeméten, Dió- szeghy József városi főpénztári olle«- őrrel, a főpénztárban. Magyarországnak gyölöletországból Kossuth orszá|ává kell lienii. Rongyos iskolakönyvét, imakönyvét, üzleti könyvét és könyvtári könyveit az Unió Grafikai Intézet — Gallay Pál könyvkötészetében (Kiskunfélegyházán, III., Forgách-utcza 4. szám alatt) köttesse be.

Next

/
Thumbnails
Contents