Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
1923 november 24'. NÉPSSAVA Petőfi emlékének megörökítésére, a többség szerint, nem érdemes kilen ülést tartani. * *• SflerateSríts bejelentés, ssmely szersní s íiöaofoíatásiigys miniszter megsértette ej hép.’ií’iseSii mentelmi jogát. — Kesisían Sog?a3lioz5eí a nemzeSgsfSSIés az B58aÉn-yggjf«! Alig 25 képviselő volt jelen jlésí eremben, amikor a nemzetgyűlés pénteki ülését Scjtovszky elnök %11 órakor megnyitotta. Az ülést megelőzően .a képviselők között szétosztották a íöidreforumovelláuak a bizottsági tárgyalások során elfogadott szövegét. Nagy Emil igazságügy-miniszter két törvényjavaslatot nyújtott be, az egyik a társas háztulajdonról, a másik a nőkkel és gyermekekkel űzött kereskedelem elnyomásáról Geuf- ben létrejött szerződés becikkelyezéséről szól. Majd harmadszori olvasásban elfogadták a csütörtöki ülésen megszavazott három törvényjavaslatot. Mentelmi bej élen lés a közoktatásügyi miniszter ellen. Ezután Pokol s József (demokrata) Rakovszky István mentelmi jogának megsértését jelentette be. Elmondotta, hogy a szerdai interpelláció,s napon Rakovszky István tudvalévőén interpellációt terjesztett elő, azért, mert a közoktatásügyi miniszter a saját sógorát nevezte ki egy intézet főigazgatójává. Gróf Kle- belsberg közoktatásügyi miniszter ezzel az interpellációval kapcsolatosan lovaglás elégtételt kért Rakovszky Istvántól. (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon: „Ez a demokrácia? l'nter- jk'lláeiót nem lehet, párbajjal elintézni!“) Rakovszky István az'interpelláció beterjesztésével képviselői kötelességének tett eleget és mivel a lovagin« elégtételkérés folytán törvényhozói tevékenységében joggal korlátozva érezheti magát, ezért bejelenti Rakovszky István mentelmi jogéinak a közoktatásügyi miniszter által történt megsértéséi. A mentelmi bejelentést’áttették a mentelmi bizottsághoz. , Ezután áttértek a szőiőtelepsíéseKről és a körforgalom szabályozásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalására. Az előadó ismertette a két javaslatot és indítványozta, hogy mindkettőt együttesen tárgyalják. Ehhez a nemzetgyűlés hozzá is járult. A javaslathoz elsőnek Forster Elek szólt hozzá. Kijelentette, hogy a bortermelő gazdák nem tudják a liuszszoro- .-ára fölemelt jövedelmi- és vagyonadót megfizetni, de még az 1921-es adók eredeti összegének lefizetésére is képtelenek. Kérte, járjon közbe a földmivelésügyi miniszter i\ pénzügyminiszternél, hogy ez adók alól mentesítsék a szőlősgazdákat. Kérte továbbá, könnyítse meg a ; kormány a szőlőtermeléshez szükséges gazda- j sági eszközök behozatalát, mert ezek clőállitá- j sát itthon néhány gyár monopolizálja és méregdrágán bocsátja a gazdák rendelkezésére. liabasi Halász Móric a javaslat mellett szólalt föl. Gaál Gaszton azt fejtegette, hogy a szőlőtelepítésről szóló javaslat az állam mindenható hatalmát eddig még ismeretien területekre viszi át. Ezért a javaslatot aggályosnak tartja. Nagyatádi Szabó jóhiszeműségéről megvan ugyan győződve, de talán nem mindig ő ül majd a miniszteri bársonyszékben. (Klárik Ferón-: „Dehogy nem“ Nagyatádi örökös miniszter!“) Lehetséges, hogy nagyatádi Szabó alárendeltjeinek hatása alatt állt elő ezzel a javaslattal, amely — a szóló szerint — elsősorban a kisgazdákra nézve lesz káros, mert a nagy- gazdák majd valahogy csak megtalálják az utat a hatóságokhoz. ■ A javaslatot nem fogadja cl. Meskó Zoltán szintén a javaslat ellen beszél és indítványozza,'hogy a javaslatot vegyék le a napirendről. Ezután nagyatádi Szabó íöldmivelésügyi miniszter reflektált a íölszólalásokra. Kijelentette, hogy a javaslatba valóban nem a maga eszméit foglalta bele. (Fölkiáltások: „Hanem az ügyosztályét!“) Hajlandó arra, hogy a pénzügyminiszternél eljárjon, hogy a bortermelők fizetőképességét az adózás szempontjából megállapítsák. A javaslat nem gátolja meg, hogy minden gazda a saját háziszükségletére szőlőt ültessen, de helytelen gazdasági politika volna .Magyarországon újra a pagyiparszerü szőlő- telepek létrejöttét elősegíteni. Amikor Magyar- országon fölöslegek vannak borban és ezeket a fölöslegeket nem tudják külföldön elhelyezni, akkor nem szabad tovább tűr ni,'hogy a búzatermő földeket szőlővel Hitessék be. Ezért intézkedik a javaslat azirányban, hogy csak miniszteri engedéllyel lehessen szőlőtelepet létesíteni. Hajlandó abba beleegyezni, hogy ez a megkötés csak öt évre legyen érvényes. Kéri, hogy ezzel n módosítással fogadják el a javaslatot. Meskó Zoltán erre indítványát visszavon ja és a nemzetgyűlés többsége a javaslatot általánosságban, ma id vita nélkül részleteiben is megszavazta. Ezután az elnök az ülést 5 percre fölfiiggesztoHzüuet után Mikovényi Jenő, mint a mentelmi bizottság előadója, beterjesztette a menjelentését Ulain ügyéblu. "rniil-Vriira - üit/“ talmi bizottság Ki’ kiliHIH ni! 1 I" ......in M S yjüírmoiidja ki a sürgősséget. így is hatáí Napirendi vita Petőfi emléKe Hörül. ' Vz elnök ezután napirendi indítványt telt: javasolta, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi üléséi kedden tartsa és annak napirendjére tűzzék ki u pénteki ülésen letárgyalt javtuda* Í ok harmadik olvasását, a gazdasági bizottság «leütését, továbbá a mentelmi bizottság jelentését az Ulaifi-ügyben, végül a íöldbirtok- reförmpovellát. Rakovszky István azt kívánta, hogy a mentelmi bizottságnak az Uluin-ügyre vonatkozó jelentését minél előbb osszák szét a képviselők kűzött, hogy a keddi ülésen a tényállással már teljesen tisztában legyenek. Szakács Andor az elnök napirendi indítványával szemben elleninditványí tett. Rámutatott arra, hogy a közoktatásügyi miniszter még a múlt év végén törvényjavaslatot terjesztettbe Petőfi Sándor emlékének tövvénybe- iktatúsáról. Ezt a javaslatot még mindig nem tárgyalta a nemzetgyűlés, holott ez, év január Í-én volt Petőfi születésének százéves év forduló.! a. (Propper Sándor: „A kormány megelégszik Pékárra), Petőfi már nem kell ueki!“ — Rupert Rezső: „Szabó Dezsőt meg két évre Ítélik el!“ — Nagy Ernő Pékár felé: „Szabó Dezső kisujja többet ér, mint az egész Petőii- Távsaság!“) Ezért javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését no kedden, hanem már szombaton tartsa és ezt az illést szentel-
