Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
832 MAGYAR NÉP / tartó egyházak helyzetét egyenesen lehetetlenné teszik s szülők és gyermekek és minden jóér- zésü higgadt ember szeméből keserű könnyeket csikarnak kil *• Ezekkel a nagy és nehéz kérdésekkel foglalkozott az erdélyi kath. státus idei közgyűlése és impozáns egyöntetűséggel, példát mutató bátorsággal és csodálatraméltó elszántsággal mutatott rá, hogy elérkeztünk addig a határig, melyen túl már a kormányoknak sem tanácsos menni. A közgyűlés a felszólalók adataiból el- szörnyülködve hallotta az alantas tanügyi hatóságok törvénytelenségeit és megállapította, hogy az a bánásmód és politika, mellyel a kisebbségi magyarsággal bánnak, már a zsenge gyermeki lelkekben sem alkalmas a haza iránti hűséget megerősíteni. Azt a hazát, mely fiaival ily mostohán bánik, csak kényszerből lehet szeretni, megerősíteni. Erre az igazságra könnyekig meghatóan mutatott ró Török Ferenc státusgyülési tag. Ennélfogva a státusgyülés a leghatározottabb formában leszögezte kívánságát mindazon jogok iránt, melyek a kisebbségeket a kisebbségi egyezmény szerint megilletik. Követelte a méltányos állami hozzájárulást az agrártörvénynyel elvett százmilliós értékű vagyonok helyett, követelte a székelyföldi egyházi és iskolai ön- kormányzatot és követelte a kisebbségi törvény mielőbbi megalkotását. Ezek a követelések azért rendkívül fontosak, mert mindezek nemcsak az erdélyi katholikusokat, hanem a más egyházaké és általában az egész erdélyi, sőt romániai kisebbségi magyarságot érdeklik. És akik a státusgyülési felszólalások fültanuí lehettek, azok nem fojthatták el ama meggyőződésüket, hogy elejétől fogva, mindenütt, mindenkor, mindenben, mindenkinek ilyen komolyan, ilyen nyíltan és ilyen férfiasán kellett volna sikra szállania a veszélyeztetett jogokért, igaz viszont, hogy ezt legtöbbször súlyos körülmények akadályozták. De nem nagyhatjuk említeilenüí azt a fiúi hűséget és ragaszkodást sem, melyet a státusgyülés a katholikus egyház feje, a római pápa iránt nyilvánított s melynek megnyitó beszédében Majláth püspök ihletett szavakkal adott kifejezést. S akik a katholikus világ fejének kivételes szellemét és emelkedett gondolkozását ismerik, azok nem is kételkednek az elnöklő püspök ama szavainak valóra válthatásában, amiket a román államban a római katholikusok helyzetét szabályozó konkordátumra vonatkozólag mondott, hogy ami a konkordátumban hiányzik, azt pótolni lehet és pótolni kell. Az erdélyi katholikus státusgyülés e közgyűlésében különösképen méltónak mutatta magát ahhoz a több évszázados dicső múlthoz, melyhez ma már nemcsak kegyeletss megemlékezésre jár, hanem törhetetlen hitet és erőt meríteni a jelen és a jövő küzdelmeire. P. Jánossy Béla dr. Kt7V,.F&L.l> MmBBmmgrrrzsmz-r % mzmmu «•" vtar-^o*. -TM» *#r A«-—«.* -< ^rnr-«*—nr-o Harmincmillió ember áll az egész világon fegyverben. A fegyverszünet emlékünnepén Hoover, az Egyesült Államok elnöke nagy beszédet mondott az igazi békéről, amely ma sem érkezett el, hiszen a háború előtt fegyverben állott tizmillió emberrel szemben ma harmincmillió ember áll fegyverben az eg.A>z világon, hogy £ ödjék a békén. A tartós békét mindenki óhajtja, do egyet! n n mzet sem áldozhatja. fel ennek függetlenségét éa szabadságát, amely még 9 tebormxál in súlyosabb' csapás. A nemzetek közt fennálló bizalmatlanság és az orvosolat- lan sérelmek a jövő háború gyujtóanyagát jelentik és ma a világ összes nemzetei között annyi a megoldatlan kérdés, hogy bármikor háborúhoz vezethető vitákba és ellentétekbe sodródhatnak. Amerikának is érdeke, hogy a nemzetek között támadt vitákat békés utón intézzék el, de még fontosabb a súrlódások és viták okainak végleges kiirtása. Magyar honvéd egy olasz község tér élőjének díszsírhelyében. Felemelő gyászünnepéiy színhelye volt a napokban az olaszországi Gaggiano kö.ség, amelynek vezetősége a háborúban hősi halált halt katonájának holttestét uj sírba helyezte és ezt az alkalmat a magyarok iránt érzett barátságának tanu- jeleként felhasználta arra, hogy a- Gaggianoban a háború alatt elhunyt Gseley Sándor öcsödi születésű 4-ik honvéd gyalogezredbeli honvéd holttestét saját hősi halottaival együtt a gaggi- a .oi temető kriptájában adományozott díszsírhelyen eltemet- tesse. A gvászünuepélyen a milánói magyar főkonzulátus egyik tisztviselője díszes babérkoszorút helyezett az olasz hősi halottas és a hadifogságban elhunyt honvéd koporsójára s meS ßn m tm ván: ár je falu Ta Str utca ------) F k éri Bár Aiu Jt szer sek gaz< eav 1
