Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

1923 január 21., vasárnap

ATíti

t>

Gz O rszágházkupolacsarnoka f oíncfb Petőfi leikt öleli magúba.

tündéin táliiányi fog nyaplam „óu*6pa legszebb modern terme1 — Csupán háromezer néző fér 6e ez ünnep helyére - Petőfi elßft az egységes keresztény társadalom hódol — Scdouszky elnök az előkészületekről és megnyitó szónoklatáról

5-í .4 NÉP tudósítójától

A gondolat, amely, mint már megírtuk, A NÉP szerkesztőségéből insult ki, hogy ugyanis a Petőfi-század- forduló alkalmából egyetemes hálaadásra az egész magyar társadalom is összegyülc- ke zék — a holnapi vasárnapon testté válik. Talán ki lehet mondani, hogy fölvetett eszménket nem kellett harccal propagálnunk, az előkeészitő bizottság kitűnő tagjai élemedettek és fiatalabbak — egyértelemmel látták át szükségét és munkálták végig megvalósítását az országos és együttes kódolásnak. Mindenki, köztük elsősorban olyan férfiak, akiknek koruknál fogva bizony már nómelyes fáradsággal jár az efféle széles dolgokkal való foglalkozás, mint Prohászka Ottokár is, csakugyan nem gondoltak törődéssel, idő- áldozattal és feltétel nélkül adták oda magukat a legjobb magyar szellemért való kultuszért.

Vigasztaló és lelkesítő jelenség ez az erők szétlazulásának e korában és megnyugtató egyben tudni azt is, bogy kifejezetten egyházi vezéremberek, cgy- háztársadalmi politikusok érezték át a maga tökéletessége szerint, hogy Petőfi örökeleven valója közös és együttes munkacél, hogy a katholikusnak csak annyi a köze meg a kötelessége ide, mint a reformátusnak vagy éppen a lutheránusnak, aki hitsorsosát is tisztái a költőben. Lépés ez, még pedig Jelentős mozdulás a keresztény egység nagy nemzeti tóvlatba-cmelésére s ez nekünk bőséges jutalom : tiszta öröm minden munkánkért, ami az országos í’ Jtódolás kialakításával reánk hárult. IJgy lehet 1922 január 21-ike lesz csirája a jobb jövő harmóniájának, mert végre egyszer csakugyan Vmeg kell keresnünk a metszőpontokat, ahol valamennyi keresztény felekezet találkozik az együttes faji cselekvésre...»

A vasárnapi hődolás előkészületei" egyébként teljesen befejeződtek s az emlékezés színhelye, az Országház grandiózus kupolacsarnoka is készen várja Betőfi leikével való kitöltését. Tegnap gyűlt össze az ünnep végleges meg- Bzerkesztésére az elnökség, illetve az előkészítő bizottság s ez mindenekelőtt hivatalosan is köszöntötte Scitovszky Bélát, mint elnököt, aki valóban szeretettel és buzgalommal végezte dolgát. Elhatározta azután a biztottság, hogy

a közönséget y2ll óráig való pontos megjelenésre kérik fel.

Belépésre négyféle jegy jogosít: a fehérszinü a kupolacsarnokot körülvevő folyosókra, szektorokra, a lépcsőiét emelkedőire és szükség esetén a delegációs termek előtti térre. A zöld jegy a szorosabb értelemben vett kupolacsarnokba érvényes és pedig az oszlopokon belül való állóhelyeidre. A sár- gaszinü jeggyel a kupolakarzatra lehet feljutni, míg a piros jegy tulajdonosa közvetlenül az elnöki emelvény előtt helyezkedhet el. óriási nehézségeket tölt a bizottság elé az a körülmény, hogy a kupolacsarnok egészen korlátozott férő képességű —- mindössze 2500 sze-. mély befogadására alkalmas, — s igy sokak meghívásától el kellett tekintem, akiket egyébként örömmel látott volna a rendezés.

Megjelenés sötét ruhában, hölgyek

esti öltözetben, férfiaknál zsakettben vagy zakkóban.

maga az elnökség szintén fekete szalonruhában lesz, ugyanígy a közreműködők. Mindenki elhelyezheti felsőruháját a földszinti ruhatárakban, ahol — nyomban az oroszlános-kapu fölött — a rendezőség intézkedésére egész sereg parlamenti ajtónálló gondoskodik 'arról, hogy itt torlódás ne legyen. Az ünnep valamennyi helyiségét befiitik, természetesen csak enyhe melegre, hogy hőség ne támadjon.

A kapun kizárólag jeggyel lehet bejutni ; aki c nélkül jelenik meg. azt nem fogják bcbocsátani. Az ünnep időtartamát — éppen a nagy közönségre tekintettel — a lehető legrövidebbre szabták, úgy, hogy előreláthatólag mind a tizenegy müsorszám lebonyolítása sem lépi túl a másfél órát.

Herczeg Ferenc kijelentette a bizottság ülésén, hogy emlékbeszédet afo- risztkius formában dolgozta fel és hogy annak elmondása mintegy negyedórái fog igénvhevenni.

Vitéz Nagy Pál báró tábornok, a honvédség nagyszerű feje szinte fiatalembernél szokott ambicióval, lelkesedéssel készül felszólalására és mint megállapította, «ki fogja sajátítani» Petőfit a hősiesség példájaként. A kormányt — Bethlen István miniszterelnök súlyos elfoglaltsága miatt — Ea- kovszky Iván belügyminiszter képviseli, a munkásságot Horváth Gergely vasmunkás, aki Petőfi világos és önzetlen nemzeti demokratizmusa előtt hajtja meg fejét. Lovász János a költőt, mint a hazai föld gyermekét. Nagy Iván, a MEFHOSz elnöke pedig mint az ifjúság tettekre serkentőjét méltatja. P. Márkus Emilia A ledőlt szobor cimü óda fenséges időszerűségét és markoló jelképiségét zendití meg, Pékár Gyula, a Petőfi-Társaság elnöke pedig a poéta szellemőrei nevében szól.

Az «Acélhang* megnyitóul a «Hi- szekegy»-et énekli, utána Szcitovszky Béla mondja el elnöki beszédéh Megkérdeztük az elnök urat, minő szemponX

tokra fog szavaiban különös figyelemmel leírni. Öméltósága ezeket volt szives mondani:

— Főképp annak megérezte!ősét szeretném, hogy micsoda Petőfinek nemzeti értelemben . vett nagysága és milyen keretek közt határozódik meg magyarsága. Az édesanyát idézem, aki száz év előtt ott, a körösi kis házba is belefért, ma a költőért pedig ugy-e, egy egész ország minden lakója vállalja az apaságot. Arra is rátérnék, hogy Petőfi mártirteste szentelte! naggyá, végiglenélővé lábunk alatt a földet, amelybe valahány magyar, annyi élő emlék gyökerezett belé. Innen szívjuk, a Petőfivel telített anyaföldből a szabad, nagy magyar gondolatért való rajongást. Az ö szelleme a legnagyobb erő, amely feltámadást követel sorsunktól a magyar nemzet számára.

Elmondotta még az elnök, hogy amint Pékár Gyula zárószavai elhangzanak, a Budai Dalárda nyomban a Himnuszba kezd, utána pedig az állvamaradó közönség előtt rekeszti be elnökünk a nagygyűlést.

Az előkészítő-bizottság még tegnapi ülésén meleg köszönetét szavazott az ügyvezetőknek, majd átvonult a kupola- csarnokba és megszemlélte a pompás Ízléssel díszített termet. Szemben a belépővel van elhelyezve az elnökség és a legfőbb notabilitások emelvénye, mögötte 8ötétbibor függönyökkel zárt a háttér. A középső szőnyeg előtt magasan emelkedik ki a költőnek Izsó Miklós által faragott fehér márvány mellszobra. A bizottság valamennyi tagja elragadtatással nyilatkozott az ünnepnek eme nagyszerű keretéről, amelynek megtervezésében és kiállításában a parlament egész műszaki személyzete íésztett. A fenséges látvány hatása alatt Herczeg Ferenc hangsúlyozta, hogy mégis csak az Országház kupolacsarnokában, «Európa legszebb modern termében» kell felállítani, a hősök csarnokát.

Farkas

Alteldön sehol, csak a levegőben s onnan VérŐÉ, jellemmé lesz. Petőfinek is szikla- lelke \voh. Egész élete, egyénisége egy testet Wö'*. csak asértis,

Petőfi az CLffőíd /e/fée

Irta.. teaoasz JQászlő püspök

Sándor. *>

...Megjelent az Alföldön egy borzas,

sápadt, vilíogószemü vándorlegény : Petőfi Sándor s az óriási róna-lélek egyszerre felszabadult. Úgy jelent meg, mine Pán az amik ligetekben : nem tudni, mikor, honnan jött, egyszer csak ott volt, mintha előbb ö lett volna s azután a puszta.

Az Alföld megtalálta lelkét Petőfi lelkében. Annyira megtalálta, hogy azt mondhatjuk : Petőfi az Alföld lelke. Az Alföld múltja és jövendője, emlékei és akarása, fájdalmai és örömei, dala, álma, végzete, szépségei és hibái, ígérete és léL- parancsai egyszerre élő, akaró, szenvedő és sugárzó lélekké vált a Petőfi lelkében. Tudott már. beszélni: a Petőfi ajkával beszélt, már látott a Petőfi szemével, hallott : oh, hogy hallott az ő figyelő lelkén keresztül, merengett, álmodozott, sirt, esküdött, átkozódott és imádkozott, suttogott és harsogott, kérdezett és üzent a legzengőbb legfényesebb, legátlátszóbb és legmélyebb leiken keresztül.

Beszédje átkiált országokon, kisivit a történelem nagy kardalából, szinezi a népek zengő lelkének nagy szimfóniáját beleolvad a.z örökkévalóság kórusz misztikumába. Mintha a Kárpátok egy óriási smaragdkáva volna, a folyamok megannyi ezüst lanthur rajta; s Petőfi alakja, mint egy égigérő felhőtitán játszanék a húrokon olyan dallamot, amelytől kigyut az alkonyat, megerednek a hajnal könnyei, elhal a szellő, mint a visszafojtott kebel lélegzetvétele s távoli óceánok dörgő moraja zuhint tapsorkánt reá.

Tudnánk-e olyan csöndesek és figyel- mezők lenni, hogy meghallhassuk ezt a dallamot? Ez a dallam mindig az és mégis mindig uj s talán sohasem volt olyan uj, mint éppen most.,.

Először is azt érezzük belőle, hogy az Alföld lelke bánatos lélek. Itt születik az a nagy szomorúság, amelyik száll fel a földről, mini a lidérefény a temetőből. Aki valaha tilinkészót hallott, bizonyára hir* A hazai reformátusok legkiválóbb papjának most megjelent ,,’Orgonrmigás" cimü nagyszerű kötetéből vesszük át ezeket a jellemző részleteket.

télén mosolyogni kezdett, önvédelemből — a zokogás ellen. Ha valaki virágos akácfa- erdőt látott, bizonyára érezte, hogy a sok fehér virág egy láthatatlan halottra hullatja szirmait : egy láthatatlan halottra, akinek arcát senki sem látta, nevét senki sem tudja, de mindenki tudja, hogy közöttünk van s éppen ott van, ahol mi vagyunk. Ha valaki sokáig nézett pásztor- tüzet, lehetetlen, hogy könnybe nem láb- badt volna a szeme ; mintegy drága halottfejhez illesztett gyertyalángé : olyan árva, olyan bus a fénye. Idő szálltak és itt ülnek meg a magyar bánatok: Sajó, Mohács, Majtény, Világos stb., úgy dűl a földön a gyász, mint a tál fenekén a Keresztelő János vére. Nem, nem vagyunk mi vidám nemzet; az Alföld göröngyei könnytől és vértől ázottak.

Más nemzet mindenben felülmúlhat minket, csak egyben nem : nekünk voltak s jaj, nekünk vannak legnagyobb fájdalmaink. Világtörténelmi hivatásunk a szenvedés : nem dicsekedünk vele, de nem is takargatjuk. Addig él a magyar szív, ameddig fáj. A szomorúság szent, életszé- pitő hatalom : jaj nekünk, ha nem fáj már a szivünk. Ä vadrépa fehér virág- korongjában van egy fekete pont : a virág anyaméhe, a bibe. Sokszor egészen elfödi a sok fehér porzó, de abban él a virág • ha kitépné valaki, nem tud- a gyümölcsöt teremni. így van elrejtve a magyar lélek virágjában egy fekete pont : a magyar fájdalom, a jövendő anyaméhe, a születendő gyünölcs szent, fekete kapuja. Jaj nekünk, ha kitépi valaki ; a magyar fájdalommal a magyar jövendő vész cl.

A Petőfi fájó, reszkető lelke volt az a húr, amelyen az örök magyar bánat megrendült. Azért született, hogy elsírja a századok könnyeit. Mit tesztek arra, hogy el no múljék ez a fájdalom? Töviskoronái könnyű ledobni, csak az a fej tartja meg, amelyik akarja hordozni.

Ez az akarat első pillantásra a magyar dac. Petőfi lelke daccal volt tele, mint az alföldi szél millió parányi homokszemmel. Láthatatlan pici kristályokban sziklákat lélegzik be az alföldi magyar s a Kárpátok mesze, kvarca vérévé válik. Nincs kő az