Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

1925 december 15. (283. szj

Hírlap

Berzeviczy székfoglalója a Petőfi- Társaságban.

Berzeviczy Albert és Herczeg Ferenc ünneplése.

Vasárnap délután a Magyar Tudományos Akadémia kistermében felolvasó ülést tartott a Petőfi-Társaság. Az elnöklő Pékár Gyula megnyitó beszédében méltatta Herezed Ferenc írói jubileumának jelentőségét, Írói munkásságát, kifejezést adott annak az örömnek és szeretetnek, amellyel a Petöfi- Társaság vesz részt Herczeg Ferenc jubileumának megünneplésében.

Pékár Gyula befejező szavainál érkezett meg az ülésre a népszerű iró. Amint belépett a terembe, a közönség tapsviharral, percekig tartó ünneplésben részesítette.

Miután az ünneplés elült, Száván Gyula tette meg főtitkári jelentését, melynek érdekessége volt az a hír, hogy Kiskörös, ahol az első Petöfi-szobrot 1861-ben állítottak fel, most a kis kőszobor helyébe nagyszabású Petőíi-szobrot akar emelni, molyhoz a község 110 nrilió koronát szavazott meg. A mozgalmat az ottani Petöft-Kör kezdeményezte. Ezzel a jelentéssel kapcsolatosan számolt be a főtitkár arról, hogy Marosvásárhely tanácsa 200.000 lent szavazott meg a Petőfi-szoboT emelésére.

A főtitkári jelentés után Szatmári/ István Széchenyihez cimü ódáját olvasta fel, majd Berzeviczy Albert, akit ez évben választott meg a társaság tiszteleti tagul, székfoglalót tartott.

Berzeviczy székfoglalója: az ötvenes évek festészete.

Berzeviczy Az abszolutizmus kora Magyar- • országon cimü nagy munkájának sajtó alatt levő második kötetéből felolvasta azokat a részeket, amelyek az ötvenes évek fes- tészetéről szálának.

A tájképfestés terén akkor még Markó Károly — ki koronkint hazajött Olaszországból s fiaiból alakított iskolát — volt a legiinnepeltebb nagyság klasszikus érlelem, ben ideális tájképeivel. De már kibontakozni látjuk Ligety, Brodczky, Kelety és Telepi] tehetségeit is. Az afcképfeslés terén Barabás Miklós uralkodott, ki roppant szorgalmával a népies genre megalapítója is lett. Mellette az idegenből származott Marastone, Lieder és Canzi tűnlek ki. A magyar Broczpy Londonban fejezte be érdekes művészi pályáját, melynek eredményeit a házában csak később ismerték meg. Borsos, jakubey, Giergt, Grimm, Sterio és Benkert részben arckép, rés-zben genrefes- lők voltak. Jankó János genre-képei már sejtetik a későbbi torzképrajzolót. Petz és ! Ujházy a csendéletet művelték. Molnárt és Kovácsot mindinkább magához hódította a történet és vallásos ábrázolás. Lotz ez időből való, többnyire a magyar Alföld tér. mészetébő! és életéből merited képei még nem adnak fogalmat tehetsége későbbi fejlődéséről. E korszak legérdemesebb és legjellemzőbb jelensége a történelmi festészet kultusza. Ma alig tudjuk megérteni azt a hálást, azt a népszerűséget, mely akkor a Molnár, Kovács, Szemlér, Vízi; cl éli, Kiss Bálint, Orlay, Petrich Soma, Webqr, Klim- kovits képeihez fűződött. Than Ijíór már működésben volt. Székely Bertalan pedig ekkor van fejlődése első stádiumában, Lotz

Károly 1859-ben festette első történeti vázlatát, Wagner Sándor Dugonics Tituszát és ekkor emelkedett első helyi'- *' darász Viktor.

Pékár Gyula tagavató beszéde

A taps után, mely Berzeviczy felolva p sát követte, Pékár Gyula tagavató beszi del fordult Berzeviczyhez:

— Kegyelmes uram, mélyen tisztelt tűi sunk! Ünnepe társaságunknak ez a mai nap, midőn Nagyméltóságodat tiszteleti tagjaink diszes sorában üdvözölhetjük. Az üdvözlés hagyományos szertartása szerint nekem most erről a helyről Nagyméltóságod fényes pályájának annyi nemes diadal, la] teli curicullumát illenék részleteznem; illenék felsorolnom az iró-költő, a történész, a műtörténész, az Ítész, a memoir- iró, a klasszikus tökélyü szónok mesteri Írott és mondott szavainak immár nemzeti kinccsé váló ékes gazdagságát... De valahogy úgy érzem, tán felesleges, tán szinte bántó lenne annak feltevése, hogy nemzetünk, szellemi életünk vezérét, e hivatott vezér életműködését magyar ember ne ismerné. Berzeviczy Albert élete nyitott könyv, a római jellem, a fenkölt gondolkodás, a tudomány és idealizmus $ a klasz- szikus formatökély aranykönyve.

Berzeviczy Albert mindenek felett nagy humanista, az első és tán egyetlen nagy magyar humanista- És Ián nem is puszta véletlen az, hogy az olasz mellett olyan szeretettel keresi fel müveiben a Mátyás korabeli ragyogó magyar renaissanceot is: A lelki rokonság vonzza őt a megújhodás e szellemi tavaszához és én éppúgy otthon látom őt Mátyás budai udvarában, mint s Lorenzo de Medici plátói akadémiájában... Látom őt szellemi testvérei: Fizino. Poli- siáno, az isteni tiizii Pico della Mirandola társaságában az élet, a halál s a halhatatlanság örökszép rejtelmei felett vitázva. Hallom Budán márványba véshető nemes magyar szavát s Fizenzében éppoly klasz- szikus olasz és latin dikcióját. Berzeviczy Albert korunk renaissance humanistája, kinek antik jelleme, fénves elméje, tiszta idealizmusa e züllött világban újból magasra emeli az erkölcsi és nemzeti öfökér- tókek standardját s apostoli fénnyel egy egész országnak utat mutat a szellemi megújhodás uj renaissance-á felé. Adja Isten, hogy ez apostali fény még sokáig utmxita- tóan világítson nemzelének és sugaraiból nekünk, a Pctőfi-Társaságnak is juthasson, nekünk, kik büszke örömmel, meleg szeretettel s hálás tisztelettel iktatjuk be a Magyar Tudomány Akadémia s a Kisfaludy- Társaság elnökéi tiszteleti tagjaink közé.

Berzeviczy Albert átvéve a tiszteleti tagság oklevelét, meleg szavakkal válaszolt.

Ezután Lörinczy György olvasott fel négy költeményt: Az én asztalfiókom. Magyar Mesék, Fel a végekre! Könycsepfr A négy költemény nagy hatást tett.

Végül Pékár Gyula felolvasta Nemzet születik cimü történeti novelláját.

A felolvasó ülés után zárt ülés következett. Jr