Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

lem és tudomány lapjai világhirii hő- [ sök, államférfiak, kutatók és költők nevét jegyezte fel. Ezek közt lenni a legnagyobb s ezt elismerni és nem kétség, hogy Kossuthnak igaza volt, igaza még önmagával s a későbbi Kossuthtal szemben is. E pár sorban kifejezett kijelentés Széchényiről a legszebb emlékbeszód.

Ebből indult ki Ferenczy Zoltán em,- lékbeszéde és a Széchenyi tettei, hatása, pályája méltatásában mindvégig ennek a legnagyszerűbb jelzőnek tökéletesen kiérdemelt voltát igazolta. Rámutatott egész sorára azoknak a gondolatoknak, beszédeknek, írásoknak és tetteknek, melyek Széchenyi lángelméjéről tanúskodtak s azután bebizonyította, hogy e lángelméhez méltó nemes szive is volt.

Az emlékbeszódet igy végezte:

— Széchenyi szimbólum, a magyarság egész feltámadásának, felemelkedésének szimbóluma. Ö nem egy sírban nyugszik, hanem minden magyar szívben s feltámadása sem egy lesz, hanem feltámad mindannyiszor, mikor Magyarország, akárhányszor letiportatva fel fog támadni. És a mai romokból feltámadó Magyarország, melyről újra azt jósoljuk az ő ajkaival, hogy „lesz". fog lenni az ő legnagyobb, legdiosőségesebb feltámadása.

Az ülés felolvasó részében Petri Mór egy Széchenyiről szóló szonettjét és a „Szentesi hun sírok’ eimü szép költeményét olvasta fel. Utána Lázár István olvasta fel „A vak leány” eimü elbeszélését, amely a _ közönségre mély hatással volt. Végül Bán Aladár a jeles, nagytehetségii finn költőnek Antera Kaskennienmi-nék költeményeiből, melyek most hatodik kiadást értek el. három szemelvényt olvasott fel: A boldogság. Szw és halál, Koronák! cámmel. A felolvasó ülés után zárt ülés következett.