Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
Bársony István és Kenedy Géza ünneplése — A Petőfl-Társmáci ülése. — A PétŐfi-Társásáy vasárnap délelőtt tartót!« ezévj első felolvasóülését, amelyen Pékár Gyula elnök megnyitóbeszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy a Pdőfi-Társaság az uj évben hagyományos kötelességei mellett uj feladatokat is fog megoldani, amelyek között első az. hogy a fiatal költő- és írógárda előtt nyissa meg kapuit. Az elnöki megnyitó további során a Peiőfl-Társasáq alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából rövid visszapiilan tást vet a Társaság alapításának előzményeire és körülményeire. Az elnöki megnyitót követő titkári jeien tés után Jakab Ödön olvasta föl nagy hatással néhány hangulatos kőkeményét, maid Pékár Gyula üdvözölte a Társaság két. hetvenedik életévét betöltő tagját. Kenedn Gézát és Bársony Istvánt. — Kedves Társunk! — mondotta a többi között Pékár Gyula Kenedn Gézához. — mielő't az előadói asztalhoz leülnél, hadd mondjam el élted hetvenedik mérföldkövénél, miképpen emlékszik meg rólad a nemzet és az irodalom. Római magyar vagy te, kedves társunk, római a legklasszikusabb .egyszersmind a legnemzetibb értelemben. Tacitus a te történeti érzéked apja Seneca a te stoikus világnéze'ednek a filozof példája s ha elmélkedéseid közepette a Piinius tanitvá nvának mutatkozol is. igazában a publicista Cicero a mintád a közélet ama harcaiban. melyekben te a társadalmi lelkiismeret nevében sz&Usz síkra az eszmények tisztaságáért. Maradj aki voltál, társadalmi lelkiismeretűnk tisztító magisztere, a te régi emléked örökké ui marad nekünk, szeretettel hajtjuk meg előtted a Pe'őíi zászlaját. A lelkes tapssal fogadott üdvözlés után az ünnepelt Egy régi emlék cimfi elbeszélését olvas'« fel. A csillogón tarka színekkel megirt keleti mesét a hallgatóság szűnni nem akaró tetszéssel fogadta. Ezután Farkas Imre olvasta fel k'adásra készülő kötetének java termését. A hangulatos. nagy sikert aratott versek után Pékár Gyula az ülés másik ünnepedéhez fordult a következő üdvözlő beszéddel: Kedves társunk! — Te ma egy novelláddal fogsz gyönyörködtetni minket, de — mondjam-e, bevalljam-e — e novellára mi Téged ezúttal csak azért kértünk föl, hogy a csattanót mi adhassuk hozzá., E novella csak ürügy, ide édesgettünk, hogy magyar szívből, a Petőfi leikéből szeretettel ünnepelhessünk. Téged, a magyarság testet vett turáni Nimród ősét. a magyar tájak ihletett sámán-regősét, a hetvenéves Bársony Istvánt, a magyarok Istene nemzeti örömünkre, ily tetterős fiatalon még soká, soká éltesse és óvja! Benned, kedves Társunk, a ndmzfefi géniusz ősi sámán ihlete lobog s te, ki Voltál vagy leszel, te e nagy ihlet tüzébeh (hőkké ifjú maradsz. Menj, haladj tovább pj hit e fáklyájával, világíts és gyújts vére-'sziveket, gyújts a magyar természet szereidére s e szereiden, át a bon visszaszerzésére. Petőfi szelleme köszönt. aiz ő zászlaját hajijuk.meg előtted. A közönség hosszantartó és lelkes tapssal csatlakozott a Petöfi-Társaság ünnepléséhez és zajos tetszéssel fogadta az ün- nepeltnek A tanár ur cimü elbeszélését. Végül Sas Ede olvasta föl Nadányi Zoltánnak, a tehetséges fiatal költőnek néhány költeményét, amelyet a közönség ugyancsak nagy tetszéssel fogadott.
