Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

VILÁG

PsSőfbszimfónia, Karmin Anna

\

(A Világ tudósítójától.) Szelíd bibliai alakok tü- edezcok elő Hubay Jenő dolgozószobájában, finomművű könyvszekrényének ajlajárói és a szelíd bibliai alakokkal ellentétben élénk lelkességgel magyarázza Hubay Jenő a nemsokára előadásra kerülő Pe- tó'/i-szimíónia terveit Aztán a Karenin Annáról beszél, amelyet szintén a közel jövőben készül bemutatni az Opera. Elgondolkozik, mikor a Pókayné-féle dilemma elé állítjuk, hogy melyik műve is áll tulajdonképpen közelebb hozzá.

— Az ember, ha már megteremtett valamit, — mondja Hubay Jenő — akkor az mindig közel áll hozzá és azért aPeíű/i-szimfóniát és a Karenin Annát egyformán szeretem. Csakhogy a Pcfő/í-szimfómia most jobban Leköt, mert a centennáriura erősen aktuálissá teszi. Azonkívül csak akkor kezdtem hozzá, mikor a Petőfi Társaság felszólított arra, hogy a cen- temiárium megünneplése számára én is dolgozzam. Viszont a Karenin Anna még a háború előtti időkben keletkezett.

— Operám a hónap végén fog színre kerülni, • szimfóniám pedig fő-én. Szimfóniának nevezem a I szokás jogi alapján ezt a Petőfiről készült zeneműI vet, amelyben pedig én is, mint már előttem mások is. ■ erősen áttöröm az eredetileg szonáta formában tartott szimfónia kereteit. Mint ismeretes, ötszáztagu kai

vesz részt előadásában, amalyek közül vagy hetvennyolcvan gyermekszereplő lesz, akiknek számára a színpadtól a nézőtérre kivezetett galériák készülnek, mivel a Városi Színház nem tudná befogadni az egész kórust Ami a szel^ni részt illeti: a szimfónia négy léteiből fog áliani

— Tizenkét óraütés jelzi, hogy Petőfi Szilveszter éjfélén született Ez vezeti be az első tételt, amelynek alcíme■ Születés, Nemzet öröme, Honszerelem. A nemzet örömének tolmácsolása alán, előáll egy géniusz, mivei Petőfi megjelenése a magyar költészetben, mint égből kinyilalló sugár halolt A géniusz elmondja Petőfi tételét a szabadságról és szerelemről, azután dupla kar következik és Petőfi szólal meg, eUzavala a Hazáról cimü költeményét és igy a honszerelem adja meg az első tétel befejezését. Szülőföldemen, ez a cime a második tételnek, amely az Alföld magaszta- lása. Az egész egy idilli kép: reggeltől estig tartó alföldi hangulat A puszta, a káprázatos délibáb elevenedik meg, mivel Petőfi megszemélyesítője a Ilis- Kunságot énekli, azt a vidéket, amelyet igazi szülőföldjének tariott a költő, pedig a valóságban nem ott született Est cimü költeménye nyújtja az esti hangulatot Ebben a versében annyi pazar változatot találtam, hogy, mikor ezzel a résszel foglalkozom, mindig meleg hálát érzek Petőfi iránt, aki egyébként is verseskötetével, mintha eredetileg is egy szimfónia

I megalkotásához akart volna segítséget nyújtani a ver- ' sek összességének ismert életrajzszerüségével, Mintha egyenesen nekem irta volna őket... egy ma élő költő sem tudná ugyanazt szolgáltatniigy szimfónia száméra,

, okkor sem, ha tudatosan társam akarna lenni.

— Julia a harmadik tétel főalakja. Mivel Petőfi I saját szavai szerint úgy vonzódott szerelmével Juliá- ] hoz, mint ahogyan a felhők igyekeznek napkelet felé. i Pedig napkeleten szét! oszladoznak, elszakadoznak a

felhők a meleg hatása alatt, azért azok mégis odaigyekeznek. így a harmadik tétel kezdetét mint foszladozó fátyol borítja he a zene, amely után, úgy érzem, stilususan következik a költő egyik, transcen- dentális táviatokat érintő verse, a Minek nevezzelek... mellyel Petőfi szerelme nagyságát fejezi ki. Mire Ju- íia válaszol, még pedig ugyancsak Petőfi érzelmeit kifejező vers két szakaszával- Kérdezd mennyire szeretlek ... ez a cime ennek a költeménynek, amelyről nekem mindig az volt az érzésem, hogy tulajdonképpen nő ajkai számára íródtak és igy a harmadik tétel kidolgozásánál boldogan használtam főt Petőfi | ezerváitozatu költészetének ezt az ajándékát. A tétel | úgy fejeződik be, hogy Petőfi ée Julia együtt dalolnak szerelmükről: Szeretlek kedves...

— Szabadsáfíhai-c, Búcsú J Mát öt, Halál, Megdicsőülés ezek adják meg a negyedik tétel hangulatát és tartalmát A szimfóniái rész Magyarország súlyos helyzete, majd egyszerre forradalmi hangok hallatszanak a távolból, a költő maga is harebomegy, hallja i a saját csatadalát, (ezt is mintha nekem irta volna), aztán belerohan a halálba, utána a Haléi énekei, róla is végül ő maga félig már a túlvilágban, vissza- kAitja:

„Anyám, az álmok nem hazudnak, Takarjon bár a szemfödél,

Dicső neve költő fiadnak,

Anyám, soká, örökkön ét‘.

— Ami a Karcain Annát illeti, azért kaptam kedvet megírásához, mert Góth és Kertész Ella sikere erősen hatott rám a drámává átdolgozott Karenin Anna előadásában. Magam is a Góth-féle adaptáció alapján dolgoztam ki a zenei részt. Az Universal Edition kiadásában már meg is jelent Hans Liebelstoeckel fordításában ez az operán, amelyet még Bánffy gróf fogadott el, de a háború közbejöttével abbamaradtak az j előkészületek, mivel az amúgy is költséges dekoráció ! ara rohamosan emelkedett. Most is drágának látszott I a kiállítás, de mégis most konszolidáltabbak a viszo- 1 nyok. Az első felvonás dupla terem, hátul bálterem,

; elől szalon, ahol Vronszkij és Anna először találkoz- I nak Oblonszkij herceg moszkvai oühonában. A második felvonás képe igen nagyszabású, mert a hires fut- ! látási jelenet játszódik le a lóverseny téren, ahol Vronszkij lebukik a lóról, és ahol ennek hatása alatt Anna elhatározza, hogy velemegy. Velencei palazzo a harmadik felvonás kerete, ahonnan Vronszkijt hazahívják azzal a mcgokolással, hogy nem lehet bukott nő férje. Ez a felvonás a fáradt szerelem ábrázolása, cuá az előbbi a szerelem apoíheozisával .fejeződött be.! Itt orosz motívumokat szőttem be, mivel orosz íeikü dalt is énekéinek. Azután változás következik és j 1 Moszkva maUett Anna Tinájában találjuk magunkat, j ahot gyjejjastótöl feössöziJi, A küiisjs^ist göőhs,-